>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kormány

Az EJKVB 2004. évi utolsó ülésén megvitatta a kisebbségi törvényjavaslat helyzetét. Mesterházy Attila kifejezte a kormánynak a módosítás iránti elkötelezettségét, és úgy foglalt állást, hogy a javaslatot a tavaszi ülésszakon lehetne ismét tárgyalásba venni. Ígéretet tett egyúttal arra, hogy az addig négypárti keretek között zajló tárgyalásokba bevonják az országos kisebbségi önkormányzatokat is. Bírálva a FIDESZ frakció-elnökségének álláspontját, Hargitai János azt szorgalmazta a kormány képviselőjétől, hogy kezdeményezze a tervezett módosítás megvitatásának folytatását.

Az ÁSZ a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek támogatási rendszerének ellenőrzése kapcsán egy hosszú távú, integrációs és szociálpolitikai szempontokat egyaránt magában foglaló kisebbségi stratégia kialakítását javasolta a kormánynak. A vizsgálat megállapította többek között azt is, hogy hiányos és ellentmondásos az országos önkormányzatok működésének jogi szabályozása, amelyre megoldást a benyújtott kisebbségi törvényjavaslat elfogadása kínálhat.

Az ICSSZEM közleményt adott ki a kisebbségi jogszabályok módosításáról, amely a párbeszéd fontosságát és a legvégsőkig tartó konszenzuskeresést hangsúlyozta a kisebbségek ügyében.

Az Országgyűlés plenáris ülésén közel egy év után folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Mesterházy Attila felrótta a FIDESZ képviselőinek, hogy 2004 októberében kiléptek a törvényjavaslatot addig övező négypárti egyetértésből, és azóta sem kaptak a párttól szövegszerű módosító javaslatokat, csupán a problémák felvetése ismert. Németh Zsolt szerint a párt benyújtott módosításokat, csak a kormány nem készített alternatív javaslatokat, és így mintha maga a kormány temetné a törvénymódosítás lehetőségét. Elmondása szerint „… valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat.” A nagyobbik ellenzéki párt képviselői felszólalásaikban jórészt továbbra is elvetették a névjegyzék intézményét, a megyei szint létrehozását, a személyi hatály EU-s állampolgárokra történő kiterjesztését, és a korábbiakhoz képest a kisebbségi választók és jelöltek nyilatkozattételét, illetve a jelöltek nyelvismeretét fogalmazták meg.

Miután a Békés megyei Elek Román Általános Iskolájának működtetése kérdésessé vált, és az ügyben a Határon Túli Románok Hivatala is kifejezte az aggodalmát, Heizer Antal megerősítette: a magyar kormány feladatának tekinti a kisebbségek kulturális és nyelvi értékeinek megőrzését, és az ehhez szükséges törvényi és költségvetési feltételek megteremtését. Azon túl, hogy az állam kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzetiségi oktatásnak, működéséhez többletforrásokat biztosít, támogatja az országos kisebbségi önkormányzatok azon törekvését, hogy kezükbe vegyék az intézmények működtetését.

Lemondott a posztjáról Zsigó Jenő, a Romaügyi Tanács elnöke, aki szerint „fájdalmas látni, ahogyan a kormány saját kezdeményezései becsődölnek.” Zsigó ezek közé sorolta a kisebbségi törvény reformjának ügyét is.

Az EJKVB ülése megvitatta a hun országos népi kezdeményezést a kormány, a NEKH, az OVI és a kisebbségi ombudsman képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzati elnökök jelenlétében. A bizottság úgy határozott, hogy a háttéranyagok, a szakértői vélemények, és a kormány álláspontjának ismeretében, 17 nem és 4 tartózkodás mellett nem támogatja a népi kezdeményezést.

A kormányülés támogatásáról biztosította a május 31-i megállapodás szerinti módosítás tervezetét. A módosítási javaslatokról június 2-án a NEKH közleményt adott ki.

Az EJKVB bizottsági módosító javaslatot, majd június 7-én két újabb pontosító jellegű indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz kapcsolódva. A június elsejei dokumentum egységes szerkezetbe foglalta a törvényjavaslathoz korábban beérkezett, mintegy 85 módosító javaslatot, és a 2005 tavaszi egyeztetések eredményét.

Tizenkét országos kisebbségi önkormányzat vezetője – a szerb kivételével – közös nyilatkozatban üdvözölte a két párt megegyezését. Különösen előremutatónak értékelték az oktatási és kulturális intézmények, illetve a kisebbségi önkormányzatok működése és finanszírozása stabilitásának megteremtését. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartották azt, hogy a kisebbségi választói névjegyzék létrejöttét, alakulását és megsemmisítését maguk a kisebbségek is ellenőrizhessék. Aggályosnak tartották azt, hogy nehezebbé vált a települési önkormányzatba való kisebbségi bejutás lehetősége, és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozta a kistelepüléseken élőket. Módosítani javasolták a kisebbségi önkormányzati kezdeményezések küszöbszámait, és bár a módosítás alkotmányos céljaival és a kisebbségi önkormányzatok legitimitásának erősítésével egyetértettek, garanciát kértek arra, hogy a kisebbségi testületek számának csökkenése esetén sem csökken a rendszer költségvetési támogatása. Végül megfogalmazták azon elvárásukat, hogy a választások 2007 tavaszi befejezése után a kormány, a parlamenti pártok és az országos kisebbségi önkormányzatok értékeljék a választás tapasztalatait, és az illetékesek kezdeményezzék a szükséges törvénymódosításokat. A szerb országos önkormányzat a témával kapcsolatban önálló állásfoglalást kívánt kialakítani.

Az Alkotmányügyi, a Külügyi és az Önkormányzati bizottságok a módosító javaslatokról tárgyaltak.

Az Országgyűlésnek benyújtásra került a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2003-2005 közötti időszakot taglaló kormánybeszámoló. A jelentés a további kisebbségpolitikai feladatok sorában kiemelte, hogy „a kisebbségi jogszabálycsomag hatálybalépését követően egy még időben tervezhető és felépített folyamattal lehet felkészülni a 2006. évi kisebbségi választásokra, kidolgozhatók és hatályba léptethetők az új jogszabályok végrehajtási rendeletei, és fokozatosan be lehet vezetni a megújuló gazdálkodási, pénzügyi szabályozókat. (…) A Kormány a kisebbségi joganyag megújítása következő lépéseként végrehajtási rendeletek révén kíván összhangot teremteni az alacsonyabb szintű jogszabályi kör kisebbségi vonatkozásaiban.”

Az Országgyűlés plenáris ülésén Németh Erika azonnali kérdést intézett az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez „Hogyan látja a Kormány: van esélye annak, hogy a 2006. évi helyhatósági választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes rendszerben mandátumhoz jussanak?” címmel. Mesterházy Attila államtitkár válaszában elmondta, hogy aznapig kilenc tárgyalási fordulót tartottak annak érdekében, hogy elkészüljön a módosító normaszöveg. A javaslat november elejére született meg, az egyeztetések már erről zajlottak, és három verzió látszik körvonalazódni, ügyelve egyúttal az alkotmányossági aggályokra is. Németh Erika viszontválaszában jelezte, hogy bár nem ismerte meg az egyeztetések eredményét, az államtitkár válaszát elfogadja.