>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

Heizer Antal, a NEKH kinevezésre váró új elnöke a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy az új kormányzat sokkal inkább kezdeményező szerepet kíván betölteni a kisebbségpolitika alakításában. Szükségesnek tartotta jogi eszközökkel megakadályozni az etnobiznisz terjedését, de ez ügyben az év őszéig már nem számított változásra. Fontosnak azt tartotta, hogy legkésőbb két éven belül olyan törvény szülessen, amely lényegesen le tudja csökkenteni a visszaélések lehetőségét. Erre a legjobb megoldásként – Kaltenbach Jenő korábbi javaslatának megfelelően – a kisebbségi választópolgárok névjegyzékbe vételét értékelte.

Medgyessy Péter 41/2002. sz. határozatával, július 1-i hatállyal Heizer Antalt nevezte ki a NEKH elnökévé.

Az Országos Horvát Önkormányzat éves közgyűlésén elfogadott közlemény szerint az Önkormányzat egyik legfontosabb stratégiai célja a kulturális autonómia kiépítése lett, de ezt a folyamatot „a megfelelő törvényi szabályozás és az anyagi garanciák nélkül félbe kellett szakítani.”

A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. sz. kormányrendelet szerint a Hivatalt vezető miniszter önálló feladatkörű politikai államtitkár útján vagy annak közreműködésével látta el a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeit, valamint a NEKH irányítását.

A NEKH elnökének augusztus 5-én feltett kérdései nyomán, az OVB kimondta azt, hogy egy kislistás vagy egyéni jelölt sem vállalhatja fel kedvezményre jogosító módon több kisebbség képviseletét a választásokon, ahogy az egy indulóra leadott szavazatok sem kerülhetnek két kompenzációs listára, és egy személyre is csak egy listát alapozhatnak.

A Népszabadság hírül adta, hogy újra fenyeget az etnobiznisz. A lap szerint a gyanús kisebbségi választási kezdeményezések ügyében Kaltenbach Jenő a közeljövőben vizsgálatot indít, és indokolt esetben az OVB-tól kéri a vitatott kezdeményezés érvénytelenítését. Kreszta Traján, országos román vezető egyúttal felhívta a figyelmet a gyanús román kezdeményezésekre.

Tanácskozásra került sor a NEKH képviselői és a kisebbségi vezetők részvételével Balatonszemesen. A megbeszélés szakmai hátterét számos, az elmúlt időszakban született dokumentum képezte, köztük az országos önkormányzatok kisebbségpolitikai elvárásai (2002. május), a Medgyessy Péterrel való júniusi találkozó emlékeztetője. A kisebbségi törvény módosítását illetően háttéranyagnak bizonyult az EJKVB 2001-es indítványai, valamint a kisebbségi ombudsman 1999-es tervezete, amelyeket kiegészítettek a parlamenti képviselet ügyében kidolgozott egyéb koncepciók.

Sor került Kiss Elemér és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei közötti konzultációra. Szeptember végén a NEKH elnöke eljuttatta az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőinek a kisebbségi törvény módosításának előzetes koncepcióját.

Heizer Antal az EJKVB ülésén jelezte, hogy értesülései szerint az örmény elektorok többsége előreláthatólag nem az autentikus közösség tagjai közül kerül majd ki, illetve problémák várhatók a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Az elnöknek tudomása volt arról is, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket, így az etnobiznisz „hatalmi kérdéssé” is vált. Az Origonak a NEKH elnöke elmondta, hogy Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő (FKGP) örmény színekben indul, és a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozók is alapítottak egy örmény szervezetet. Megítélése szerint ugyanakkor sikeresek lesznek a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások, a visszaélések számát egy százalék körülire tette. Hangsúlyozta viszont, hogy a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat módosítani kell. Ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, hogy ebben a ciklusban a jogszabályalkotás fő koordináló szerve a NEKH lesz. A visszaéléseket szerinte ki lehetne zárni a jelöltekkel szemben támasztott objektív kritériumok alkalmazásával.

A NEKH elkészítette az előzetes koncepciót a nemzeti és etnikai kisebbségekhez kötődő választójogi kérdésekről, amelynek elsődleges célja a vonatkozó alkotmányos rendelkezések közötti ellentmondás feloldása volt. A Hivatal álláspontja szerint a szabályozás fő irányát és a visszaélések kiszűrésének módját a kisebbségi választói névjegyzék, és/vagy a kisebbségi közösséghez tartozó magyar állampolgár definíciója jelentheti, illetve az, hogy ezen eljárásokban a kisebbségi szervezetek komoly jogokat, azaz a közösség meg tudják védeni magukat. A javasolt eljárási rend értelmében a kisebbségi jelölt csak kisebbségi szervezet ajánlásával regisztráltathatná magát, büntetőjogi felelőssége tudatában, dokumentumokkal együtt nyilatkoznia kellene a hovatartozásáról és az objektív kritériumok meglétéről, illetve a jelölés a szervezetek által megtámadható is lenne. A feljegyzés melléklete ezeken kívül még egyéb lehetséges korlátozásokat is felvetett. A munkaanyag az egyéb megvitatandó kérdések közé sorolta végül a kisebbségi önkormányzati középszintet, valamint az elektori gyűlések rendszerét. Ezek keretében átgondolandónak minősítette a fővárosi-kerületi viszonyrendszert, illetőleg a küldöttekre épülő szisztéma és egy arányos választási mechanizmus bevezetését.

A NEKH szervezésében tanácskozást tartottak a Hivatal munkatársainak és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, amelynek témái a helyi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatainak összegzése és mérlegelése, a kisebbségi választásokkal és a parlamenti képviselettel kapcsolatos jogszabály-alkotás lehetőségeinek megvizsgálása, illetve a 2003-as költségvetés tervezése voltak. A konferencián több kisebbségi vezető is jelezte, hogy bírósághoz fordulnak az önkormányzati jogaik érvényesítése érdekében. A választásokkal kapcsolatos napirendi pont alapjául a NEKH által október 21-én elkészített munkaanyag szolgált. A kisebbségi vezetők részéről konszenzus alakult ki arról, hogy mielőbb szükséges a vonatkozó kisebbségi joganyag módosítása. A tanácskozásról, amelyen felvetődött az aktív és passzív választójog rendezése is, Heizer Antal november 11-én, a bizottsági ülésekkel összefüggésben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót.

Az EJKVB ülése megvitatta az alkotmány módosítására, az uniós jogharmonizációval összefüggésben benyújtott törvényjavaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált. Hargitai János a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg nem ejt szót a kisebbségi önkormányzati választásokról, ennek jogi következményeiről, illetve szorgalmazta egyúttal a megfelelő törvénymódosítást. A bizottság a délutáni, következő ülésén többek között a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait tárgyalta meg Ispánovity Mártonnak, a NEKH főosztályvezetőjének, Kaltenbach Jenőnek, Teleki Lászlónak, és Rytkó Emíliának a jelenlétében. Többen határozottan kiálltak a választójogi reform szükségessége mellett. Láyer József képviselő (FIDESZ) azt indítványozta, hogy az EJKVB a megvalósulás érdekében nyújtson be egy határozati javaslatot, amelyben felkérné a kormányt, hogy 2003 végéig terjessze be a módosító törvénycsomagot. Lásztity Péró hozzászólásában kulcsfontosságúnak a kisebbségek részvételét nevezte, és jelezte, hogy a munka már megindult az országos önkormányzatok és a NEKH munkatársai között.