Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 206       Lapozás: 1-10 ... 141-150 | 151-160 | 161-170 ... 201-206

Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal


2002. november 18.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

2002. november 28.

Semjén Zsolt, az EJKVB alelnöke Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének írott levelében bizottsági önálló indítványként kezdeményezte egy, a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló határozati javaslat (H/1549.) elfogadását. A javaslat lényege az volt, hogy a kormány 2003. december 31-ig terjessze be az Országgyűlés elé a kisebbségek jogait érintő törvényjavaslatot vagy törvényjavaslatokat. Az indoklás szerint az EJKVB 2002 nyarán már tett egy újabb kísérletet az előző ciklusbeli indítványok benyújtására, de akkor ez azért nem történt meg, mert a kormány maga kívánta benyújtani a törvényjavaslatokat. A bizottság akkor azt a tájékoztatást kapta, hogy az ügy rendezése szerepel a kormányprogramban, a NEKH szervezésében megkezdődtek az egyeztetések, és meg is indult a törvény-előkészítés. Mindezek előzmények nyomán a határozati javaslatot azért nyújtották be, hogy az előző ciklushoz hasonlóan nehogy kudarcot valljon a szükségesnek ítélt törvénymódosítás.

2003. március 3.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

2003. május 19.

Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete (ENKI) „A kisebbségi törvény módosításának alternatívái” címmel rendezett szakmai vitaülést, amelynek keretében Heizer Antal ismertette a módosítás alapkérdéseit, az egyeztetés menetrendjét, illetve a megvitatandó témaköröket. Elmondta, hogy a törvénymódosítások december végi benyújtási határidejének mindenképpen, akár konszenzus hiányában is eleget fognak tenni. A NEKH elnöke által prezentált szakmai anyag lett az alapja a május 26-án meginduló kormányzati-kisebbségi kétoldalú egyeztetéseknek.

2003. május 21.

Szabó Vilmos találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel annak érdekében, hogy megállapodjanak a kisebbségi joganyag módosításának tematikájában és menetrendjében. A tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a módosítás előkészítésével összefüggő kormányzati egyeztetési feladatokat a NEKH fogja ellátni.

2003. május 22.

Heizer Antal levélben hívta meg Szászfalvi Lászlót a május 26-án tartandó részletes szakmai tárgyalásokra.

A NEKH-ben elkészült az első, május 26-ai tárgyalásra szóló három vázlat, amelyek az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával, törvényességi ellenőrzésével és működésével kapcsolatos kérdéseket és lehetséges megoldási alternatívákat vették számba.

2003. május 26.

Megkezdődött a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a 13 magyarországi kisebbség képviseletében tárgyaló hat delegált (bolgár, horvát, német, roma, szlovák, szerb) egyeztetése a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatáról és a módosító javaslatok kidolgozásáról, amely ezúttal a kisebbségi önkormányzatok kulturális autonómiájának, költségvetési stabilitásának kérdéseit, valamint a választójogi ügyeket érintette. Az egyeztetések három fórumon zajlottak a továbbiakban: a közös kormányzati-kisebbségi tárgyalásokon, a kormányzati plénumon az érintett minisztériumok részvételével, illetve a kisebbségek fórumán, amelynek keretében a kisebbségi tárgyalódelegáció informálhatta a többieket. Ez utóbbira már rögtön az első tárgyalási forduló után sor került, de ezt követően csak a kilencedik megbeszélés után kaptak kézhez egy összefoglaló jelentést a többi kisebbség képviselői.

2003. május 27.

Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos május 20-i felvetése nyomán – megtárgyalta a kisebbségi joganyag módosításával kapcsolatos megbeszéléseken való részvétel kérdését, és a folyamatos tájékoztatáskérés és a bizottsági tájékoztató tartása mellett döntött. A Bizottság döntéséről Szászfalvi László június 3-án levélben tájékoztatta Szabó Vilmost és Heizer Antalt.

A NEKH-ben elkészült a másnapi tárgyalási fordulóhoz kapcsolódó vázlat, amely az országos kisebbségi önkormányzatok jogállásával foglalkozott.

2003. május 28.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése többek között a kisebbségi joganyag módosításának előkészítéséről tárgyalt. Az ülésen részt vett Heizer Antal és Belánszki Gyula főosztályvezető, a kisebbségi ombudsman munkatársa is.

Az egyeztetés újabb fordulójára került sor a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Parlament elnöke egy budapesti tanácskozáson élesen bírálta azokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették az összes választópolgár részvételét a kisebbségi önkormányzati választásokon. Álláspontja szerint még mindig az elnyomók választják meg az elnyomottak képviseletét. A megoldás szerinte az lenne, ha a cigányokat önkéntes alapon regisztrálnák külön választói névjegyzékben. Ladányi János szociológus ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, miszerint a kisebbségi önkormányzati rendszert nem lehet tisztességesen megreformálni.

2003. június 4.

Egyeztetés a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között. A tárgyalást megelőzően a NEKH tárgyalási vázlatot készített, amely különböző (állami, települési és kisebbségi önkormányzati) szervekkel való együttműködési és együttdöntési mechanizmusokat, az egyetértési és véleményezési jogokat, a kisebbségi önkormányzatok társulásainak ügyét, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát érintette.

Horváth Aladár, az OCÖ elnöke a Népszabadságnak adott interjújában, a kisebbségi jogszabályok módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy tarthatatlan a választásokon az aktív és passzív választójog általánossága, tisztázni kell a helyi és országos önkormányzatok hatásköreit, meg kell szüntetni a kisebbségi testületek politikai, gazdasági és adminisztratív kiszolgáltatottságát, illetve biztosítani kell a felkészült kisebbségi képviselők helyét a települési és a megyei önkormányzatokban. A módosítás célja szerinte az, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok kirekesztett intézményekből a társadalmi integráció szereplőivé váljanak.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék