>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

Wolfart János elkészítette a Kodifikációs Bizottság részére a törvénytervezet egyeztetési üteméről szóló előterjesztést, amely szerint az egyeztetések július közepén zárultak volna le, és ezeket már csak a Bizottság ülései követték volna július folyamán. A NEKH elnökének javaslata szerint a Hivatalon belüli június 12-éig, a Kisebbségi Szakértői Tanácson belüli egyeztetés 18-áig, míg a Kisebbségi Kerekasztallal folytatott konzultáció 20-áig tartott volna. Június közepéig kívánta lebonyolítani a miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel való véleményezést, míg a társadalmi (kisebbségi szervezeti) és területi szereplőknek (megyei és fővárosi önkormányzati közgyűlések, köztársasági megbízottak) a hónap végéig lett volna idejük álláspontjaik kialakítására és továbbítására.

A Kodifikációs Bizottság alakuló ülésén döntés született mindkét törvénytervezet véleményezésre való kiküldéséről, illetve a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal közötti szakértői egyeztetésről. Az állami szervek számára ugyanakkor a NEKH tervezete volt a kiindulási alap, bár szükségesnek tartották a „reális” és „elfogadható” kisebbségi indítványok beépítését is. Felmerült továbbá a Pénzügyminisztérium (PM) szakértőjének bevonása is a Bizottság munkájába.

A Bizottság döntéséről Wolfart János levélben tájékoztatta Doncsev Tosot, a Kerekasztal soros elnökét – jelezve egyúttal, hogy a törvénytervezeteket egyeztetés és véleményezés céljából megküldték valamennyi érdekeltnek. Javaslatot tett továbbá a kétoldalú egyeztetések június 13-án való megkezdésére is, mellékelve egyúttal a NEKH tervezetének munkapéldányát.

Bogdán Tibor, az IM közigazgatási államtitkára megküldte Manherz Károlynak a NEKH törvénytervezetének részletes véleményezését. Leszögezte, hogy a kisebbségi lét hátrányainak felszámolásához az államnak és a társadalomnak erejéhez mérten kell hozzájárulnia, illetve hiányolta a kisebbségi jogok gyakorlásával kapcsolatos korlátok rögzítését. Az államtitkár következetesen kiállt a kisebbségi önkormányzatok egyesületi jogalapja mellett, ami szerinte megfelelőbb lenne a kettős identitás megélése szempontjából is. Tételesen javasolta felsorolni továbbá, hogy az állami költségvetés mely jogok és szükségletek kielégítését biztosítja.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése megválasztotta azon képviselőit, akiket tárgyalási joggal ruházott fel, nevezetesen Zsigó Jenőt, Kaltenbach Jenőt és Rózsa T. Endrét.

A BM és a NEKH közösen megszervezett értekezletet tartott a kisebbségi törvény tervezetének megvitatására, amelyen valamennyi megyei önkormányzat és köztársasági megbízotti hivatal képviseltette magát – kialakítva ezzel a NEKH és területi szereplők közötti intézményes kapcsolatot.

A Kisebbségi Kerekasztal, valamint a NEKH képviselői között lezajlott az első megbeszélés a NEKH-ben a készülő kisebbségi törvény további egyeztetési módjáról és üteméről.

A Kisebbségi Szakértői Tanács ülésén a Kisebbségi Kerekasztal szakértője, Kaltenbach Jenő hivatalosan is jelezte, hogy a Kerekasztal elállt a tervezetének a kisebbségi országos önkormányzati egyesülésről szóló XI. fejezetétől, azt visszavonták, illetve saját törvénytervezetüket újabb, egyszerűsített változatban javasolták figyelembe venni.

A NEKH-ben befejeződött a hivatalon belüli egyeztetés. A szakreferensek ennek keretében azt javasolták, hogy a Kerekasztal tervezetéből átvehetők a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó, illetve a kisebbségi intézményhálózatra vonatkozó részek.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése.

Wolfart János véleményezésre megküldte a köztársasági megbízottaknak a NEKH és a Kerekasztal tervezeteinek egy-egy példányát, valamint a törvénytervezet koncepcióját és indoklását. Jelezte egyúttal azt is, hogy az anyagokat megküldték a megyei közgyűlések elnökeinek és valamennyi bejegyzett kisebbségi szervezetnek.

A Kisebbségi Szakértői Tanács ülése Wolfart János vezetésével megvitatta a Kisebbségi Kerekasztal törvénytervezetét. A Tanács megállapította azt, hogy csak olyan kisebbségi törvény készülhet, amely messzemenően figyelembe veszi a kisebbségek érdekeit, és kiindulási alapnak a valós helyzetüket tekinti. Szükségesnek tartotta a kisebbségi képviselet, az önkormányzat és a kulturális autonómia vonatkozásában az állami garanciák megadását, miközben megítélése szerint azok működtetéséért és a kisebbségi pluralitás érvényesüléséért a kisebbségi szervezeteknek kell felelősséget vállalniuk. A Tanács a kisebbségi tervezetet túlszabályozónak tartotta, amely mindent állami hatáskörbe utalt volna, nem kellően elhatárolva ugyanakkor a hatásköröket, illetve kettős hatalmat létrehozva bénította volna le az államigazgatást.

Váradi Vilmos elkészítette a kisebbségi törvénytervezetek összehasonlítását, és ebben jelentős mértékű koncepcionális egyezés meglétére világított rá (Preambulumok, egyéni és kollektív jogok, kisebbségi önkormányzatok, anyagi támogatás), kigyűjtve egyúttal azokat a paragrafusokat is, amelyeket átvehetőnek ítélt a NEKH anyagába (kisebbségi csoporthoz tartozás fogalma, kisebbségi önkormányzatok választása, kommunikációs esélyegyenlőség stb.).

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek megbeszélése a készülő kisebbségi törvény további egyeztetési módjáról és üteméről az MBKE Székházában. A felek megállapodtak abban, hogy kétszintű, politikai és szakértői egyeztetések útján megkísérelnek egy közös törvénytervezetet kidolgozni az esetleges alternatívák feltüntetésével.

Wolfart János levélben tájékoztatta Manherz Károlyt a június 21-én lefolytatott tárgyalásról, és a közös tervezet kidolgozását megcélzó megállapodásról, amelyet a kisebbségek részéről a mérsékeltebb szárny felülkerekedésének, és a Kisebbségi Kerekasztal átdolgozott, a NEKH tervezetéhez közelítő dokumentuma tett szerinte lehetővé.

A bajai önkormányzat képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottsága kibővített ülésén – Wolfart János részvételével – tárgyalta meg a kisebbségi törvénytervezeteket.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben, amelynek keretében elkészült az egyeztetett preambulum- szöveg.

Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke megküldte Wolfart Jánosnak a koncepció és a törvénytervezet véleményezését. Megítélése szerint a koncepciónak meg kell teremtenie az összhangot a nemzetközi kötelezettségeken túlmenően, a hatályos magyar jogrenddel is, és egyértelművé kell tennie a különböző állami és önkormányzati szervek kisebbségi vonatkozású kötelezettségeit, a kisebbségi kötelességeket, és a különböző kisebbségi szervezetek egymáshoz való viszonyát. Tartott attól, hogy a törvényben foglalt jogok kedvezőtlen társadalmi hatásokkal fognak járni a rossz gazdasági körülmények közepette. Az alelnök a kisebbségi önkormányzatok önkéntes jellegű, egyesületi megalapozását tartotta elfogadhatónak

Wolfart János megküldte a MEH számára a két elkészült törvénytervezetet véleményezés céljából.

Sárközi Ernő, a Püspökhatvani Cigányok Demokratikus Érdekvédelmi Szervezetének elnöke megküldte a NEKH-nek a törvénytervezethez kapcsolódó javaslatait, amelyek a kisebbségi szervezetek elnökei részére a főállásban való működés biztosítására, valamint az etnikai kisebbségeknek szóló TV-műsorok sugárzására irányultak.

Horvát Tamás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hátrányos Helyzetben Lévő Romák Érdekképviseleti Szövetségének elnöke megküldte a NEKH-nek a törvénytervezettel kapcsolatos megjegyzéseit. Leszögezte, hogy „minden egyes kidolgozott törvényjavaslattal egyetértek pozitív irányban”, és szorgalmazta a szervezetek anyagi támogatásának biztosítását.

Bíró Gáspár, a Dunatáj Intézet munkatársa feljegyzést készített Wolfart Jánosnak, amelyben összefoglalta a NEKH törvénytervezetével kapcsolatos koncepcionális problémákat (az univerzális és mindenkit megillető emberi és a partikuláris kisebbségi jogok viszonya, a kisebbségi önkormányzathoz való jog kezelése, illetve a közjogi kompetencia kérdése illegitim szervezetek esetében). Megítélése szerint az alapos átdolgozásra szoruló tervezet az állam szerepét túlhangsúlyozza, szinte etatisztikus jellegű. Üdvözölte a taxációtól való eltekintést, de hibásnak tartotta azt az elképzelést, hogy az Országgyűlés döntsön a kisebbségek köréről.