|
Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1991. június 28.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MNSZ tárgyalótermében. A szakértői egyeztetések további részein haladtak sorban a felek, és ezek keretében vitatták meg a népcsoport fogalmát, illetve a honosság lehetséges időhatárait. 1991. július 2.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A felek a honosság időhatárának kérdésében 30 évben állapodtak meg, míg komolyabb vita a kapcsolattartás és a különböző szervezeti formákhoz (kisebbségi önkormányzat, civil szervezet) való jogok kapcsán alakult ki. Érzékelhetővé vált, hogy a Kerekasztalba tömörült kisebbségek és szervezetek körében különbségek mutatkoznak a tervezett kisebbségi önkormányzatok megítélésében, ugyanis nem mindegyikük kíván ilyet létrehozni. Attól tartottak, hogy az egyesületi alap felé való elmozdulással azonban egy, az önkormányzatokra koncentráló kisebbségi törvény elfogadásával a jövőben hátrányos helyzetbe kerülnének. 1991. július 5.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MBKE nagytermében. Vita ezúttal a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásáról alakult ki.
Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amelyben a szerző elvetette a külön közjogi jogokkal szerveződő kisebbségi önkormányzatokat, és az egyesületi alapú megoldást tartotta elfogadhatónak. A Kisebbségi Kerekasztal tervezetét bírálva, elsőrendűnek kérdésnek az államalkotó kisebbségek nevesítését tartotta, annak hiányában ugyanis veszélyben látta az ország működőképességét.
A törvénytervezet egyeztetésére került sor Kaposváron a NEKH munkatársainak részvételével. 1991. július 8.
Wolfart János írásban tájékoztatta a Kodifikációs Bizottságot a Kisebbségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásokról, és külön tájékoztatót készített a törvénytervezet előkészítéséről.
Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelynek keretében Wolfart bejelentette a közös tervezet kidolgozásának szándékát, illetve döntés született arról, hogy egy kisebbségi képviselő állandó meghívottként bekapcsolódhat a Bizottság munkájába a szövegtervezet elkészülte után. A résztvevők ismételten bevonandónak ítélték a PM szakemberét.
Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, és a Közgyűlés Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága vonatkozó ülésének jegyzőkönyvét. A vélemény a kisebbségi önkormányzatok intézményét alapvetően a társadalmi szervezetekre alapozta volna.
Herbai István politológus megküldte Wolfart Jánosnak a NEKH törvénytervezetével kapcsolatos megjegyzéseit, amely politikatudományi szempontokat megfogalmazva hiányolta a megyei szintű kisebbségi önkormányzat intézményét, illetve a kormányzat szakosított intézményének szerepeltetését. A kisebbségek létszámával összefüggésben javasolta egy, valamely választáshoz kapcsolódó anonim, önkéntes és titkos felmérést, a cigánysággal kapcsolatban pedig a kultúra szerepét hangsúlyozta.
A NEKH munkatársainak részvételével zajlott le a törvénytervezet egyeztetése a Zala megyei Szepetneken. 1991. július 9.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben, amelynek keretében a felek a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos alapelveket vitatták meg. 1991. július 10.
Pataky Szabolcs, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely arra tett javaslatot, hogy a kisebbségek műemlékei is szerepeljenek benne.
A Fejér Megyei Közgyűlés Etnikai - Kisebbségi Bizottságának ülése – a NEKH munkatársának részvételével – tárgyalta meg a törvénytervezeteket.
A NEKH munkatársainak részvételével zajlott le a törvénytervezet egyeztetése Szombathelyen. 1991. július 11.
Müller György, a MEH helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amelyben – lévén, hogy a két külön dokumentumot már meghaladta az idő – csak a NEKH anyagával kapcsolatban fogalmazott meg néhány észrevételt. Az államtitkár alapvetően a kettőzéseket, illetve a politikai, deklaratív jellegű rendelkezéseket kifogásolta. Álláspontja szerint a leendő törvény akkor válhat a magyar jogrendszer szerves részévé, ha rendelkezései a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatók lesznek érvényesíthető szankciók segítségével.
Priger György, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke megküldte Váradi Vilmosnak a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett érvelt, lévén, hogy a személyi alapon létrehozandó kisebbségi önkormányzat intézményét Magyarországon nem tartotta kivitelezhetőnek. Felvetette azt az aggodalmas kérdést is, hogy vajon a súlyos gazdasági gondok közepette lesz-e elegendő forrás a törvény végrehajtásához, amelynek biztosítását viszont feltétlenül szükségesnek tartotta. A kisebbségi jogokat pedig a véleményező összekötötte volna a kisebbségi anyanyelvűség meglétével.
A Pest Megyei Önkormányzat Nemzetiségi és Társadalompolitikai Bizottságának ülése, amely a NEKH szakértőjének részvételével tárgyalta meg a törvénytervezetet.
Horváth Ágnes és Egyed Albert, a NEKH munkatársai összefoglalót készítettek a törvénytervezettel kapcsolatos, kaposvári, szepetneki és szombathelyi egyeztetéseken elhangzott észrevételekről és javaslatokról. Ezek szerint vitás kérdésnek minősült a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozása, a cigányság helyzetének esetlegesen más jogszabályban való rendezése, illetve a hovatartozás nyílt felvállalása. A szerzők mindezek hátterének az általános tájékozatlanságot tulajdonították. 1991. július 16.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A lelassuló tárgyalásokon továbbra is a kisebbségi önkormányzatok kérdése szerepelt a napirenden.
Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely javasolta a viszonosság elvének rögzítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az egyszerűbb egyesületi forma mellett érvelt.
Günther Béla, Csongrád Megye főjegyzője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely egy nem sokkal korábban megtartott tanácskozás észrevételeit és javaslatait összegezte. Hangsúlyozta a más jogszabályokkal való összevetés, a szerkezeti összehangolás fontosságát, illetve túlsúlyosnak találta a szövegben a tiltások és szankciók kilátásba helyezését. Szerinte a tervezet kiindulópontja a keserű történelmi múlt, nem pedig az adott társadalmi jelenállapot és az optimális jövőkép.
A Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsága a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal egy-egy szakértőjének részvételével megbeszélést tartott a kisebbségi törvénytervezetekről. 1991. július 18.
Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely rámutatott arra az ellentmondásra, hogy a kisebbségi hovatartozás egyrészt korlátozás nélkülinek volt deklarálva, másrészt viszont az Országgyűlés döntött volna abban a kérdésben, hogy mely kisebbségek minősülnek hivatalos kisebbségnek. A kisebbségi önkormányzatok témakörében az egyszerűbb egyesületi forma mellett tette le a voksát.
Hegedűs Tamás címzetes államtitkár, köztársasági megbízott megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését. Problémaként értékelte, hogy az előkészítők igyekezték elkerülni az alkotmánymódosítás kényszerét, nem tudták feloldani a kisebbségi kötődés felvállalásának dilemmáját, illetve nem tisztázták az ombudsman és a köztársasági megbízott viszonyát.
Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely a NEKH tervezetét tartotta alkalmasabbnak az előterjesztésre, de szükségesnek ítélte minden területen a megvalósíthatóság szempontját is mérlegelni. 1991. július 22.
Szegvári Péter, Budapest Főváros főjegyzője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amelyek közül a NEKH tervezetét tartotta a további munkára alkalmasnak. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásával kapcsolatban a „B” változatot, míg a finanszírozással összefüggésben az egycsatornás, alapítványi rendszert támogatta, valamint felhívta a figyelmet az önkormányzati törvénnyel fennálló ellentétekre is. Végül leszögezte, hogy kisebbségek nélkül kisebbségi törvényt alkotni „nem célszerű”, ezért álláspontja szerint a két tervezet összedolgozására kell törekedni. A főjegyző végül szorgalmazta a parlamenti képviselet biztosítását, valamint a települési és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatának szabályozását.
|
kapcsolódók
további kronológiák
|
