>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

A FIDESZ sajtótájékoztató keretében üdvözölte, hogy hosszú késés után megkezdődött a kisebbségi törvény parlamenti vitája. Fodor Gábor ugyanakkor elmondta, hogy a kisebbségek a tervezet több pontjával nem értenek egyet (taxáció, kisebbségi önkormányzatok létrehozása), és a dokumentum egészét nem is állt módjukban megismerni. Hangsúlyozta, hogy a párt a kisebbségek véleményét is figyelembe véve kívánja kialakítani a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. Németh Zsolt pedig kiemelte, hogy fontosnak tartja a határon túli kisebbségi szervezetek véleményét, de mindenekelőtt inkább a kormány és az ellenzék közötti kompromisszumkeresést.

Három magyarországi szlovák szervezet (Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Írók Csoportja, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) – egy, a kisebbség helyzetéről rendezett pozsonyi konferencián – közös nyilatkozat adott ki, amely szerint „Magyarországon a genocídium jegyeit hordozó céltudatos asszimiláció folyik”, míg a „Szlovákia területén élő nemzetiségek helyzete példaadó, jogaik magasan fölötte vannak az európai mércének.” Az aláírók szükségesnek tartották azt, hogy Magyarország sürgősen alkosson új alkotmányt és a kisebbségek jogait biztosító törvényt. A tanácskozást már befejezése előtt elhagyta Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke.

Kaltenbach Jenő „Kisebbségi magna charta” címmel cikket jelentetett meg a Magyar Hírlapban, amely a Bolzanoi Európa Akadémia által kidolgozott „Az európai népcsoportok alapvető jogainak egyezményére” támaszkodva ismertette és elemezte a hazai kisebbségi törvényjavaslat megoldásait. Fő hiányosságaiként azt rótta fel, hogy nem elég differenciált az alkalmazott kisebbségi önkormányzati mechanizmus, nincs kiépítve az ellenőrzés, illetve nem eléggé egyértelmű a kulturális autonómia és annak pénzügyi garanciái sem.

Az Országgyűlés plenáris ülésén, Lukács Tamás felszólalásával folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Az EJKVB alelnöke elismerte, hogy a honos kisebbségek definíciója és a taxációja kétségkívül kritikus pontok, de ezeknél nincs jobb megoldás. Rendezni tartotta szükséges a kisebbségi önkormányzatok és az egyesületek viszonyát, a kulturális autonómia és az anyagi garanciák kérdésköreit is.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témái a köztestület definíciója, az egyesületek kérdése, valamint az önkormányzatok és egyesületek viszonya voltak.

Ágoston András levelet küldött Szabad Györgynek a kisebbségi törvényjavaslat parlamenti vitájához kapcsolódóan: a vajdasági magyar pártelnök szorgalmazta a kisebbségek számára a politikai szubjektivitáshoz, a felelős vezetőréteg létrehozásához, valamint az identitással kapcsolatos önálló döntések meghozatalához kapcsolódó lehetőségek biztosítását. A házelnök a telefaxot a köszönőlevelének másolatával együtt aznap továbbította Fodor Gábornak. „Kérem, hogy ennek ismertetése révén is hívja fel képviselőtársaink figyelmét arra a széles körű érdeklődésre, amely e vitát kíséri és arra a felfokozott várakozásra, amely a törvény mielőbbi megalkotását olyannyira indokolttá teszi.”

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Balogh Gábor, a független képviselők vezérszónoka a javaslat számos pontját bírálta. Jakab Róbertné (MSZP) szlovák nyelvű felszólalásában pozitívumokat és negatívumokat egyaránt felsorolt. Ez utóbbiak között említette a kisebbségek meghatározását, a csekély hatásköröket és a deklaratív jellegű rendelkezéseket. Speidl Zoltán (MDF) elismerte, hogy nem lehet azt pontosan tudni, hogy kiknek is, hány embernek és milyen kisebbségeknek hozzák meg a jogszabályt. Szerinte a kisebbségeken belül is nagy a megosztottság, hatalmi harcok dúlnak, amelyekből egyesek politikai tőkét is kovácsolnának. Hága Antónia (SZDSZ) visszautasította a kisebbségi szervezetek bírálatát, Németh Zsolt (FIDESZ) pedig kijelentette, hogy a javaslat nem jó, és nem indokolt róla olyan pátosszal beszélni, ahogy azt szerinte a kormánypárti képviselők tették.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a kisebbségi önkormányzatiság volt.

Gyenge András, a KÜM osztályvezetője megköszönte Fodor Gábornak a törvényjavaslat angol nyelvű változatát, és egyúttal kért egy, a parlamenti vitáról szóló esetleges összefoglalót, amit az Európa Tanácsban folyó munka során használhatna fel.

Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot az 1990. áprilisi dobogókői konferencián részt vett szakértőknek: Ankerl Gézának, Eva Maria Barkinak, Marc Lengereau-nak, Czettler Antalnak, J. P. Descan-nak, Felix Ermacora-nak, Eric Harremoes-nek, Rudolf Hilfnek, Jean-Emile Humblet-nek, Hans Klecatsky-nak, Vladimir Klementic-nek, Eva Klotznak, Komlóssy Józsefnek, Peter Leuprechtnek, Jean-Bernard Marie-nak, Karl Mitterdorfernak, Tore Modeen-nak, Armin Nickelsennek, Christoph Pannak, Parragi Lászlónak, Ivo J. D. Peetersnek, Roland Riznek, Stephen Rothnak, Nikolai Rudenskinek, Jean-Claude Scholsemnek, Schöpflin Györgynek, Gerhard Seewann-nak, Malcolm N. Shaw-nak, Stojan Speticnek, Franz Ludwig von Stauffenbergnek, Rudolf Viletta-nak, Joseph Yacoub-nak, Karl Zeller-nek.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény finanszírozási kérdései voltak.

Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, SZDSZ-es országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján kisebbségellenesnek minősítette a kisebbségi törvényjavaslatot, mivel szerinte csupán néhány településen lehet majd kisebbségi önkormányzatot létrehozni, és a javaslat a kisebbségi jogokat nem természetesnek, hanem a többség kegyeként értelmezte. Célszerűnek tartotta háromoldalú tárgyalások megkezdését a Kisebbségi Kerekasztal, a kormány és pártok részvételével.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény garanciális rendszere, a finanszírozási garanciák voltak, Ghyczy Tamás tanulmányának megvitatásával. Az ülésen kiosztásra kerültek Sipiczki Mátyásnak ez utóbbival kapcsolatos megjegyzései is.

Fodor Gábor a Gyenge Andrásnak, a KÜM osztályvezetőjének írott válaszlevelében közölte, hogy a plenáris és bizottsági ülésekről csak a jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre.

Lukács Tamás a Wolfart Jánosnak írott válaszában jelezte, hogy a hatpárti bizottság – a következő tervezett témák megjelölésével – mindaddig ülésezik, amíg tart az általános vita, vagy amíg feladata lesz. Közölte továbbá azt is, hogy a szakértők közül Kukorelli István visszalépett, de Lőrincz Csaba tanulmánya a napokban el fog készülni.