Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
![]() |
Intézménymutató: Országgyűlés 1993. július 7. Az Országgyűlés plenáris ülése, amelyre 23 budapesti nagykövetség, 7 határon túli magyar politikai párt, mintegy 20 magyarországi kisebbségi szervezet, illetve a Magyarok Világszövetségének képviselői voltak hivatalosak. Az Országgyűlés nem sokkal 22 óra előtt, 304 igen, 3 nem, és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, amely az év október 20-án lépett hatályba. Göncz Árpád a Parlamentben fogadta Doncsev Tosot. Az államfő a találkozón leszögezte, hogy a kisebbségi törvény a hazai kisebbségeknek készült, és felkérte a kisebbségi vezetőt arra, hogy a Kisebbségi Kerekasztal is mérje fel a jogszabály megvalósulásához szükséges feltételeket és az anyagi vonzatokat. Megjelent a kormány nyilatkozata, amely kiemelkedő eseményként értékelte és üdvözölte a kisebbségi törvény elfogadását. „A Kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hozzájárult a törvényalkotás sikeréhez, hogy a kisebbségek mint államalkotó tényezők képviselőiken keresztül egyenrangú tárgyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyamatában.” A törvény kulcselemeiként a kisebbségi önkormányzatiságot, a kulturális autonómiát, a közösségi jogokat, illetve az identitásválasztás szabadságát emelte ki a dokumentum. Leszögezte végül, hogy „Magyarország kisebbségi politikája semmilyen tekintetben nem függvénye más országok magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikájának.” Báthory János levélben köszönte meg Fodor Gábor országgyűlési képviselőnek az elfogadott kisebbségi törvény kidolgozásában való közreműködést, habár „több ponton nem sikerült teljes egyetértésre jutni.” Kérte továbbá, hogy a képviselő a kisebbségi ügyeket a jövőben is kísérje figyelemmel. 1993. szeptember 22.Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke válaszlevélben reagált Fodor Gábor augusztus 25-i levelére. Jelezte, hogy „Szövetségünk az Alkotmánybírósághoz fordult az MTA történészei szerint is honos, csak politikai okokból el nem ismert nemzetiségeknek, a csehnek és az olasznak, magyarországi hivatalos elismertetése ügyében.” Fodor Gábor október 5-i válaszában arról tájékoztatott, hogy a levél tartalmát ismertette az EJKVB szeptember 29-i ülésén. A Magyarországi Olasz Szövetség 1993, azaz a kisebbségként való elismerés kudarca után azonban már nem fejtett ki érdemi tevékenységet, és végül a Fővárosi Bíróság mondta ki a megszűnését és a nyilvántartásból való törlését 2001 őszén. A szerveződés így nem képezhette szervezeti hátterét a 2007 decemberében felmerülő újabb olasz kisebbségi kezdeményezésnek. 1993. szeptember 29.Az EJKVB ülése 6 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak Suchman Tamás képviselő (MSZP) azon önálló képviselői indítványát, amely a kisebbségi törvény módosításával a kisebbségi nyelvek közé sorolta volna a hébert. A képviselő nem kívánta a zsidóságot kisebbségként kezelni, de szerinte például így lenne biztosítható a nyelvoktatás a zsidó vallási iskolákban. Az ülés végén Fodor Gábor tájékoztatásul felolvasta a képviselőknek Angió-Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnökének szeptember 22-ei levelét. 1993. december 21.Az Országgyűlés elfogadta a Boross Péter által vezetett kormány programját, amely a hazai kisebbségekkel kapcsolatban rögzítette, hogy „folyamatban van a kisebbségi törvény más jogszabályokkal való összhangjának megteremtésével kapcsolatos jogharmonizációs tevékenység. A kormány megalkotja a törvény végrehajtásának pénzügyi vonatkozásait szabályozó rendeletet és előkészíti a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap létrehozására vonatkozó javaslatot.” 1994. április 25.A magyarországi németek közművelődési helyzetéről és könyvtári ellátottságáról rendezett szekszárdi konferencián Hambuch Géza, az MNSZ ügyvezető elnöke kijelentette, hogy bár az előző év őszén hatályba lépett a kulturális autonómiáról szóló törvény, de késik annak megvalósítása. Hangsúlyozta, hogy a Szövetség a választások után az új kormánytól, és ha szükséges, az új Országgyűléstől is kérni fogja a kisebbségi törvény megvalósításának támogatását. 1994. május 8.Az országgyűlési választások első fordulója. 1994. május 29.Az országgyűlési választások második fordulója. |
kapcsolódók
további kronológiák
|