Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
![]() |
Intézménymutató: Országgyűlés 1993. április 19. Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dénes János független képviselő ennek keretében ismételten kérte, hogy ne zárják le az általános vitát. Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dornbach Alajos, az ülés levezető elnöke hangsúlyozta, hogy az eredeti tervek szerint már le kellett volna zárniuk az általános vitát. Dénes János független képviselő álláspontja szerint viszont a kisebbségi törvény elfogadását meg kell előznie a bevándorlási törvény megszavazásának. 1993. április 21.Lezajlott az ellenzéki pártok és a Kisebbségi Kerekasztal, valamint országos kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozója. Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és egyúttal le is zárult a törvényjavaslat általános vitája. 1993. május 12.Zsámpár László, a Magyarországi Vendek Szövetségének elnöke és Talabér Zsolt, a Szövetség titkára levélben fordultak az EJKVB képviselőihez annak érdekében, hogy „a kisebbségi törvény előkészítésekor illetve tárgyalásakor segítse elő a vendség hivatalos szerepeltetését, hogy végre törvényesen elismert etnikum legyen.” Fodor Gábor június 30-i válaszlevelében tájékoztatást adott a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos fejleményekről, és felhívta a figyelmüket a honos népcsoportok körének bővítési lehetőségére. 1993. május 26.Az EJKVB ülésén Fodor Gábor ismertette a Magyarországi Vendek Szövetségének levelét. 1993. június 4.Szabad György a Fodor Gábornak és a frakcióvezetőknek írott levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EJKVB nem tudta befejezni a módosító indítványok megvitatását, pedig nyomós politikai érvek szóltak a törvény mielőbbi elfogadása mellett. Kérte a bizottsági elnököt, hogy a többpárti egyeztetés még a következő hét elején történjen meg annak érdekében, hogy az Alkotmányügyi bizottság megkezdhesse a véleményezést. 1993. június 25.Elkészült az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi, valamint Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának 11996. sz. együttes jelentése „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 5190. számú törvényjavaslatról, valamint az ahhoz benyújtott módosító indítványokról. 1993. június 28.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott és le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amelynek során a képviselők felhívták a figyelmet a módosító javaslataikra. Németh Zsolt (FIDESZ) kiemelte, hogy Tabajdi Csabával, Mészáros Istvánnal és a Kisebbségi Kerekasztal közreműködésével dolgoznak ki csatlakozó módosító indítványokat. 1993. június 30.Az EJKVB ülésén, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása során kiderült, hogy másnap újabb egyeztetést kell lefolytatniuk a frakciók képviselőinek, mert több módosító indítvány – köztük az alkotmányügyi bizottságé – eltért a pártok konszenzusától. Tisztázandók voltak a kisebbségi taxáció bővítésének feltételei, illetve a kisebbségi ombudsman intézményére vonatkozó alkotmánymódosítás lehetősége is. Sokadszor vetődött fel az a kérdés is, hogy a törvény mennyiben szólt a hazai kisebbségeknek, és mekkora lehet a példaértéke Európában. Vitát váltott ki a héber nyelv felvételére vonatkozó indítvány is. |
kapcsolódók
további kronológiák
|