>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Az MDF országos elnöksége – emlékeztetve Európa első, 1849-es nemzetiségi törvényére – sajtóértekezletet tartott Szegeden, a határon inneni és túli kisebbségek, valamint a regionális együttműködés kérdéseiről. Für Lajos a párt egyetemes érvényű kisebbségvédelmi elgondolásait ismertetve elmondta, hogy biztosítani kell az egyének és csoportok számára a szabad identitásválasztást, és igény esetén a kettős kötődés elismerését. Biztosítani kell továbbá a helyi, közösségi, nyelvi, kulturális és gazdasági autonómiát, valamint az egyéni és közösségi jogokat. Szükségesnek tartotta a parlamenti képviselet, az anyanyelvi oktatás, illetve a szervezetek létrehozásának hangsúlyozását is.

Tabajdi Csaba megküldte Rátkai Ferencnek a NEKT nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről szóló törvénytervezetének legújabb változatát (Kisebbségi kódex a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről). Március elején a NEKT az anyagot más államigazgatási szereplőkhöz (Pénzügyminisztérium, BM, IM, KÜM, Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) is eljuttatta, kérve tőlük a mihamarabbi véleményezést annak érdekében, hogy a tervezet a parlamenti választásokat követően társadalmi vitára kerülhessen. (Győri Szabó 1998.)

Az országgyűlési választások első fordulója.

A Kollégium plenáris ülése a kisebbségi törvénytervezetet vitatta meg. A napirendi pont keretében Tabajdi Csaba arra mutatott rá, hogy az előkészítést a tárcák és a pártok nem tekintik szívügyüknek, mert megkeresésükre csupán a Szociális és Egészségügyi Minisztérium reagált, illetve több párt szakértője távol maradt a március 24-i vitáról. A résztvevők ugyanakkor – kritikai megjegyzéseikkel és javaslataikkal (parlamenti képviselet biztosítása, önkormányzati jogok kiterjesztése, jogszabályi ütközések kiküszöbölése, az anyagi fedezet megteremtése) együtt – elengedhetetlennek tartották a törvény megalkotását.

Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját: megítélése szerint a tervezet koncepciója és részletes szabályai is átdolgozást igényelnek, társadalmi vitára nem alkalmasak. A miniszter szerint az amúgy is bonyolult szerkezetű tervezet egyes kérdésekkel nem, vagy csak deklaráció szintjén foglalkozik, nem derül ki, hogy a kisebbségi önkormányzatok vajon az államhatalom helyi-területi szervei vagy társadalmi egyesületek-e. Ráadásul önkormányzat esetében, annak szervezeti és más szabályait nem az Országgyűlésnek kell elfogadnia. A kisebbségi jogok gyakorlásának nem lehet előfeltétele az, hogy valaki belépve a kisebbségi önkormányzatba nyilatkozzon a kötődéséről. Leszögezte, hogy az önkormányzati törvény ismerete nélkül több kérdést még nem lehet kidolgozni. Közölte végül azt is, hogy az IM Baka Andrásnak, a minisztérium munkatársai segítségével elkészített tervezetével értett egyet.

Az országgyűlési választások második fordulója.

Szokai Imre külügyminiszter-helyettes megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amely szerint a tervezet még nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Megítélése szerint több kérdést már más jogszabály rendezett, amelyek terén továbblépni csak források bevonásával lehetséges. Hiányolta a kisebbségi önkormányzat fogalmának meghatározását, amelynek kapcsán óvott a párhuzamos közigazgatási struktúrák létrehozásától, és ezért az egyesületi jogalapot javasolta. Végül azt indítványozta, hogy a leendő törvény csak azt vállalja fel, amire ténylegesen adottak a lehetőségek, pontosan megjelölve az állami szervek vonatkozó feladatait. Szükséges tartotta egy komplex jogalkotási koncepció kimunkálását is, illetve álláspontja szerint a legfontosabb kisebbségpolitikai célkitűzéseket az Országgyűlés egy ünnepélyes nyilatkozat keretében fogadja el.

Az SZDSZ-el megállapodást kötött Phralipe Független Cigány Szervezet parlamenti mandátumot szerzett képviselői, Hága Antónia és Horváth Aladár sajtótájékoztatójukon elmondták: síkra szállnak amellett, hogy a kisebbségi törvény megalkotásánál a döntéshozók vegyék figyelembe a cigányság helyzetét.

Az Országgyűlés elfogadta az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 41/1990. (V. 18.) Országgyűlési határozatot, amely létrehozta Fodor Gábor (FIDESZ) elnökletével a 25 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot (EJKVB). Fodor Gábor ezt a tisztséget 1993 végéig töltötte be.

Az EJKVB alakuló ülésén többek között létrehozták a hazai kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottságot, illetve a képviselők kifejtették a véleményüket a kisebbségek parlamenti képviseletéről, amelyre a kisebbségi törvény elfogadását és a választójogi törvény módosítását tartották megoldásnak.