>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

A NEKH által, a kisebbségi nyelvhasználatról szervezett budapesti műhelybeszélgetésen Németh Erika, az Országgyűlés Esélyegyenlőségi albizottságának elnöke megerősítette Szabó Vilmos azon információját, amely szerint a FIDESZ megváltozott álláspontja következtében megakadni látszik a kisebbségi törvénymódosítás ügye, a plenáris vita folytatása.

Az országos kisebbségi vezetők az OCÖ székházában tanácskoztak a kisebbségi törvényjavaslatról, amelynek újabb egyeztetését másnap tartották a parlamenti pártok képviselői. Kolompár Orbán szerint a pártok felelőssége immár abban állt, hogy lesz-e egyáltalán törvénymódosítás. Heinek Ottó a törvénymódosítás elakadásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi kisebbségpolitika letért arról az európai útról, amelyre 1990-ben lépett. A cigány és a német vezető egyaránt kiemelte, hogy nem értik, a FIDESZ miért változtatta meg az álláspontját. A szlovák képviselő szerint a kérdés úgy vetődött fel, hogy meg lehet-e tartani a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. A találkozón több kisebbség képviselője – bolgár, görög, román és szlovén – jelezte, hogy a választói névjegyzékkel kapcsolatban készek a kompromisszumra.

Heizer Antal úgy nyilatkozott, hogy az Országgyűlésnek mielőbb döntenie kell a módosításról annak érdekében, hogy az országos önkormányzatok időben felkészülhessenek az újonnan bevezetendő rendszerre, ugyanis a 2006-os helyhatósági választások előtt mintegy egy évvel meg kell hozniuk az első döntéseket a kisebbségi névjegyzékbizottságok kijelöléséről. A mielőbbi elfogadást indokolta a hatályos választójogi szabályozás alkotmányellenessége is.

A parlamenti pártok újabb egyeztetésén sem sikerült megállapodni arról, hogy miként módosítsák a kisebbségi törvényjavaslatot. A szakértői szintű tárgyalások azonban tovább folytatódtak.

Az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága elfogadta a második véleményét Magyarországról – a kormány által korábban benyújtott jelentés alapján. A dokumentum ajánlásként fogalmazta meg a parlamenti képviselet megteremtését, a kisebbségi törvény hiányosságainak kiküszöbölését, különösen a választási szabályok módosítását, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok egyértelműbbé tételét.

Eduard Kukan szlovák külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával, Juraj Migas nagykövettel együtt felkereste az Országos Szlovák Önkormányzatot is. A találkozón a miniszter ígéretet tett arra, hogy magyarországi tárgyalópartnereinek felveti a kisebbségi törvény módosításának ügyét, és a parlamenti képviselet kialakításának szükségességét.

Az EJKVB 2004. évi utolsó ülésén megvitatta a kisebbségi törvényjavaslat helyzetét. Mesterházy Attila kifejezte a kormánynak a módosítás iránti elkötelezettségét, és úgy foglalt állást, hogy a javaslatot a tavaszi ülésszakon lehetne ismét tárgyalásba venni. Ígéretet tett egyúttal arra, hogy az addig négypárti keretek között zajló tárgyalásokba bevonják az országos kisebbségi önkormányzatokat is. Bírálva a FIDESZ frakció-elnökségének álláspontját, Hargitai János azt szorgalmazta a kormány képviselőjétől, hogy kezdeményezze a tervezett módosítás megvitatásának folytatását.

A Magyarországi Német Önkormányzatok Napján tartott budapesti ünnepségen Szili Katalin azon reményének adott hangot, hogy a kisebbségi törvénymódosítás vitáját sikerülni fog a tavaszi ülésszakban befejezni. Hangsúlyozta azt is, hogy a politikusoknak szintén meg kell oldaniuk a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét.

Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök budapesti látogatásán találkozott a magyarországi román kisebbségi vezetőkkel. A találkozót követően Kreszta Traján elmondta, hogy a megbeszélés előtt levelet intéztek a román kormányfőhöz, amelyben tájékoztatták őt a kisebbség helyzetéről, a kisebbségi joganyag módosításáról és a parlamenti képviselet ügyéről is.

Az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából Heizer Antal sajtóközleményt adott ki, amely szerint „az Országgyűlésben rövidesen újra indul a kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának plenáris vitája. A módosítás céljai között kiemelt helyen szerepel a kisebbségeink nyelvi jogainak megerősítése, nyelvi, kulturális autonómiájuk megszilárdítása. 1993-ban a parlamenti pártok, a kisebbségeink képviselőivel való egyeztetést követően, konszenzussal alkották meg az európai fórumokon is elismert nemzetiségi törvényt. Hasonló egyetértésre a most induló parlamenti vitában is szükség lesz a közös cél, Magyarország sokszínű kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése érdekében.”