>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Heizer Antal közleményt adott ki, amelyben szorgalmazta a miniszterelnök és a kisebbségi vezetők konzultációját az ország aktuális kisebbségpolitikai kérdéseiről. A közlemény szerint a találkozónak az adna alkalmat, hogy az Országgyűlésben rövidesen folytatódik a kisebbségi törvénymódosítás vitája.

Ifjabb Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a választási eljárásról szóló 1997-es törvény alkotmánysértő voltának kimondását indítványozta, mivel az nem rendelkezett a megyei közgyűlésekben és az Országgyűlésben kiosztható kedvezményes kisebbségi mandátumokról.

Az Magyar Nemzet Online értesülése szerint az Országgyűlésben március elsején folytatódik a kisebbségi törvényjavaslatnak 2004 tavasza óta húzódó általános vitája.

Az ICSSZEM közleményt adott ki a kisebbségi jogszabályok módosításáról, amely a párbeszéd fontosságát és a legvégsőkig tartó konszenzuskeresést hangsúlyozta a kisebbségek ügyében.

Az Országgyűlés plenáris ülésén közel egy év után folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Mesterházy Attila felrótta a FIDESZ képviselőinek, hogy 2004 októberében kiléptek a törvényjavaslatot addig övező négypárti egyetértésből, és azóta sem kaptak a párttól szövegszerű módosító javaslatokat, csupán a problémák felvetése ismert. Németh Zsolt szerint a párt benyújtott módosításokat, csak a kormány nem készített alternatív javaslatokat, és így mintha maga a kormány temetné a törvénymódosítás lehetőségét. Elmondása szerint „… valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat.” A nagyobbik ellenzéki párt képviselői felszólalásaikban jórészt továbbra is elvetették a névjegyzék intézményét, a megyei szint létrehozását, a személyi hatály EU-s állampolgárokra történő kiterjesztését, és a korábbiakhoz képest a kisebbségi választók és jelöltek nyilatkozattételét, illetve a jelöltek nyelvismeretét fogalmazták meg.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és le is zárult a törvényjavaslat általános vitája. A pártok álláspontjai nem közeledtek egymáshoz: vita alakult ki arról, hogy vajon a hatályos jogszabályok alapján meg lehet-e rendezni a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián kijelentette, hogy „… olyan módosító elemet nem tudunk támogatni, amit a kisebbségek túlnyomó többsége nem tud elfogadni.” Hangot adott azon reményének is, amely szerint az elkövetkező napokban megszületik a konszenzus a szakmai egyeztetések keretében. Aznap Mesterházy Attila, Németh Erika, Godó Lajos és Bán Imre MSZP-s, illetve Németh Zsolt, Gruber Attila és Farkas Flórián FIDESZ-es országgyűlési képviselők egy sor módosító javaslatot nyújtottak be.

Az EJKVB ülésének előkészítése érdekében konzultáció Mesterházy Attila ICSSZEM politikai államtitkár és Heizer Antal stb. részvételével.

Az Alkotmányügyi bizottság megkezdte a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalását.

Az EJKVB ülése megvitatta a hun országos népi kezdeményezést a kormány, a NEKH, az OVI és a kisebbségi ombudsman képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzati elnökök jelenlétében. A bizottság úgy határozott, hogy a háttéranyagok, a szakértői vélemények, és a kormány álláspontjának ismeretében, 17 nem és 4 tartózkodás mellett nem támogatja a népi kezdeményezést.

Szászfalvi László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy úgy tűnik, nincs annak akadálya, hogy 2006 őszén meg lehessen tartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, mert megítélése szerint már közel a megegyezés a vitás ügyekben. Az EJKVB elnöke kifejtette: a módosítással kapcsolatos bizottsági munka azért szünetel, mert az MSZP és a FIDESZ között előrehaladott egyeztetések folynak ez ügyben. A lap úgy értesült, hogy a pártok kompromisszumra készek voltak a legvitatottabb kérdésben, a kisebbségi választói névjegyzék ügyében. Ezek szerint a névjegyzék-bizottságokat már nem a kisebbségi önkormányzatok állítanák fel, hanem a választási jogosultság megállapításában a választási szervek is közreműködnének.

Az Országgyűlés 14 igen, 178 nem, és 92 tartózkodás mellett elfogadta a népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben nem támogatta a hunok hivatalos kisebbségként való elismerését.