>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Az Országgyűlés plenáris ülésén Németh Erika azonnali kérdést intézett az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez „Hogyan látja a Kormány: van esélye annak, hogy a 2006. évi helyhatósági választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes rendszerben mandátumhoz jussanak?” címmel. Mesterházy Attila államtitkár válaszában elmondta, hogy aznapig kilenc tárgyalási fordulót tartottak annak érdekében, hogy elkészüljön a módosító normaszöveg. A javaslat november elejére született meg, az egyeztetések már erről zajlottak, és három verzió látszik körvonalazódni, ügyelve egyúttal az alkotmányossági aggályokra is. Németh Erika viszontválaszában jelezte, hogy bár nem ismerte meg az egyeztetések eredményét, az államtitkár válaszát elfogadja.

Mesterházy Attila a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján, Budapesten megtartott ünnepségen utalt rá, hogy bár megtörtént a kisebbségi törvény módosítása, de a politika nem tudott minden elvárást kiszolgálni a változtatással. Hozzátette azt is, hogy a jogszabály módosításával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus a kisebbségek között. Heinek Ottó a módosítást úgy értékelte, hogy az új lehetőséget is biztosít a német kisebbségnek, de továbbra sem oldotta meg a parlamenti képviselet ügyét. A hatályon kívül helyezett, kedvezményes települési önkormányzati mandátum intézményével kapcsolatban pedig kijelentette, hogy ennek ellenére megpróbálnak majd minél több képviselőt bejuttatni a helyi és megyei önkormányzatokba. Leszögezte, hogy a „törvényhozók akaratunk ellenére kényszeríttették ránk ezeket a szabályokat”, és nincs más választásuk, mint a legjobbat kihozni a kialakult helyzetből.

A romániai politikusoknak a határon túli románok ügyében tett nyilatkozataival kapcsolatban Kreszta Traján nem kívánt állást foglalni, mondván, hogy az Románia belügye. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vita tárgyát képező kulturális autonómia Magyarországon a kisebbségi törvényben biztosított, lehetőség van intézmények fenntartására, de hiányzik még a parlamenti képviselet megoldása.

Az AB ülése a 2/2006. sz. határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, azaz jóváhagyta az OVB 2005. októberi döntését a zsidó kisebbségi kezdeményezésről.

Mesterházy Attila, Teleki László, Farkas Flórián és Németh Zsolt országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványként törvényjavaslatot nyújtottak be a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának biztosításáról. A javaslat szerint a kedvezményes mechanizmus az időközben megváltozott jogi szabályokhoz igazodott volna, és csak ott lehetett volna alkalmazni, ahol kisebbségi választói névjegyzék készült. Az elképzelés szerint a jelöltnek a helyhatósági választásokon választhatónak kellett lennie, továbbá el kellett vállalnia a kisebbség képviseletét, és egy kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként kellett indulnia. A kedvezmény mértéke a 10.000 fő alatti településeken nem változott, de a vegyes választási rendszerben – csökkentendő a joggal való visszaélés lehetőségét – szigorodott volna.

Balog József, az OCÖ elnökhelyettese az önkormányzat nevében arra kérte az Országgyűlést, hogy akkori formájában ne fogadja el azt a törvénymódosító javaslatot, amely megszigorítaná a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum megszerzésének feltételeit. Megítélése szerint a tervezett szigorítás ellentétes mind a cigányság, mind pedig a többi kisebbség érdekeivel. Álláspontja szerint nagyon kevés olyan település akadt, amelyben csak a cigány kisebbség szavazataival be lehetett volna kerülni, illetve további korlátozó tényező a szervezetek kizárólagos jelölési joga. Nehezményezte továbbá azt is, hogy az országos önkormányzatokkal nem egyeztették a javaslatot, és a döntést szerinte inkább már az új parlamentnek kellene meghoznia ez ügyben – lehetőleg még a nyári szünet előtt.

Az Országgyűlés plenáris ülése megtárgyalta a települési önkormányzatokban való kedvezményes kisebbségi mandátum biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A kormány- és az ellenzéki oldal egyaránt azt hangsúlyozta, hogy ez az, amiben sikerült megegyezniük a pártoknak, és a jogi aggályok ellenére a javaslatot változtatás nélküli elfogadásra javasolták. A Magyar Nemzet információi szerint a szavazást a választások előtti utolsó plenáris ülésen, február 13-án, hétfőn tartják (valójában utolsó előtti plenáris ülés – D. B.).

Az Országgyűlés plenáris ülése 106 igen szavazattal, 172 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el a napirend kiegészítéséről szóló indítványt, azaz a kedvezményes kisebbségi mandátum intézményéről szóló javaslat megtárgyalását. Az OCÖ elnöke ezt utóbb, február 21-én a cigánysággal szembeni politikai puccsnak minősítette, és Sólyom Lászlónak, Szili Katalinnak, valamint a parlamenti pártok vezetőinek és a négy roma származású országgyűlési képviselőnek a közbenjárást kérte annak érdekében, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésnapon tárgyalja az előterjesztést. Farkas Flórián szerint a törvényjavaslat elfogadását az MSZP akadályozta meg, megszegve ezzel az ígéretét, és nem betartva az országgyűlési határozatban foglaltakat. A kisebbségi vezető hangot adott azon reményének, hogy a FIDESZ választási győzelme esetén megvalósul a kisebbségek önkormányzati képviselete.

Fuzik János utalva a kedvezményes mandátumról szóló előterjesztés ügyének elakadására, bírálta az Országgyűlést a „nem épp jogkövető” magatartása miatt.

A Népszabadság hírül adta, hogy a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum kialakítása érdekében az OCÖ törvénymódosítást sürget, és kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Ennek érdekében az országos testület Sólyom Lászlóhoz fordult.

Heizer Antal a Népszabadságnak elmondta, hogy a zsidóságnak az őszi választásokon akkor sem lenne már módja kisebbségi önkormányzatokat létrehozni, ha az Országgyűlés időközben jóváhagyná a bejegyzési kérelmet. Az elfogadás esetén a NEKH elnöke szerint az egyik lehetőség az, hogy a zsidóság az elkövetkező ciklusban korlátozottan, önkormányzatok nélkül gyakorolja a jogait, vagy pedig a parlament egyedi jogszabályt alkot, és lehetővé teszi már korábban a zsidó kisebbségi önkormányzatok megalakítását.