>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Heinek Ottó a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejezte azon reményét, hogy az év őszén még finomít az Országgyűlés a kisebbségi törvényen és a kisebbségi választójogi törvényen. Megítélése szerint ugyanis a módosítás nem gátolja meg az etnobizniszt, és a kedvezményes települési önkormányzati mandátum következtében a pártok érdekeltek lesznek abban, hogy „rászervezzenek” a kisebbségi önkormányzati választásokra, regisztráltassák saját embereiket. Heizer Antal szerint a számításaik alapján ez nem reális veszély.

Mádl Ferenc az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt megküldte az Alkotmánybíróságnak, hogy az alkotmányossági szempontokat megvizsgálja. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő aggályosnak tartotta a népszuverenitás elvének és a választójog egyenlőségének sérelmét a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum tervezett, új megoldásával kapcsolatban. A lépéséről a köztársasági elnök aznap levélben tájékoztatta Szili Katalint. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára június 22-i levelében továbbította a köztársasági elnök átiratát Szászfalvi Lászlónak.

Az Országgyűlésnek benyújtásra került a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2003-2005 közötti időszakot taglaló kormánybeszámoló. A jelentés a további kisebbségpolitikai feladatok sorában kiemelte, hogy „a kisebbségi jogszabálycsomag hatálybalépését követően egy még időben tervezhető és felépített folyamattal lehet felkészülni a 2006. évi kisebbségi választásokra, kidolgozhatók és hatályba léptethetők az új jogszabályok végrehajtási rendeletei, és fokozatosan be lehet vezetni a megújuló gazdálkodási, pénzügyi szabályozókat. (…) A Kormány a kisebbségi joganyag megújítása következő lépéseként végrehajtási rendeletek révén kíván összhangot teremteni az alacsonyabb szintű jogszabályi kör kisebbségi vonatkozásaiban.”

Heizer Antal a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy megkezdték a joganyagnak a kisebbségekkel való ismertetését, mivel az Országgyűlés által elfogadott kisebbségi joganyagnak csak egy eleme került alkotmánybírósági kontrollra. A NEKH elnöke szerint októberig fog eldőlni, hogy lesz-e újra dolga a Parlamentnek a törvénnyel, de immár nem kérdés az, hogy tarthatnak-e 2006-ban kisebbségi önkormányzati választásokat.

Heizer Antal Szekszárdon kijelentette, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete politikai kérdés, és a parlamenti pártoknak meg kell állapodniuk abban, hogy miként kívánják a kérdést megoldani. Úgy ítélte meg, hogy a pártok félelmei az esetleges kisebbségi képviselőkkel szemben jelentősen oldódhatnak, mert a 2006 őszi kisebbségi önkormányzati választásokon már valóban az adott közösségből lehet megválasztani a kisebbségi testületeket. A NEKH elnöke ezt annak az országjáró körútnak a keretében mondta el, amelynek során számos településen ismertette a kisebbségi törvény nyáron elfogadott módosítását. Azon reményeinek is hangot adott, hogy az Alkotmánybíróság szeptemberben dönt a kérdésben, és az év végéig hatályba léphetnek a módosító rendelkezések.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a ki nem hirdetett törvényt és a kapcsolódó AB határozatot, és felkérte egyúttal az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által benyújtandó módosító javaslat megtárgyalására.

Kaltenbach Jenő megküldte Szili Katalinnak a törvénnyel kapcsolatos megoldási javaslatát, mivel alkotmányossági szempontból indokoltnak tartotta a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét fenntartani a már elfogadott kisebbségi választói névjegyzék alkalmazásával. Javaslatának másik lényeges eleme az volt, hogy az Országgyűlés ne helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó, még hatályos szabályokat. Megfontolandónak tartotta továbbá azt is, hogy a jogalkotó a névjegyzékkel kapcsolatban térjen vissza a korábbi elképzeléshez. A levelet Mandur László október 11-én továbbította Szászfalvi Lászlónak.

Heizer Antal sajtótájékoztatót tartott a NEKH-ben az AB döntése nyomán kialakult helyzetről. Álláspontja szerint a lehetséges egyéb megoldások kialakításáról, a további teendőkről a pártoknak egyeztetéseket kell lefolytatniuk. Sürgető feladatnak tartotta ugyanakkor, hogy mielőbb megszülessen a kisebbségi törvénycsomag, amely egyéb kulcsfontosságú elemeket is tartalmazott. (nekh.gov.hu)

Az OCÖ kezdeményezésére roma társadalmi szervezetek közös javaslatot fogadtak el, amely szerint a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben kell biztosítani. A másnapi közlemény szerint az OCÖ csak akkor támogatja a törvény ismételt elfogadását, ha a parlamenti pártok garanciát vállalnak a kisebbségek helyi képviseletének megvalósítására. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének és a parlamenti pártoknak is. (oco.hu)

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi … törvény 68. § (3) bekezdésének az AB által történő megsemmisítéséből adódó feladatokról, lehetséges megoldásokról tartottak tájékoztatót az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei részére az ICSSZEM, a NEKH, az IM, illetve a parlamenti pártok képviselői és szakértői. Mesterházy Attila bevezetőjében elmondta, hogy a továbbiakban a kedvezményes mandátum alkotmányos szabályozásának kidolgozására egy hónap áll rendelkezésre. Papp Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg elgondolt és a kisebbségi ombudsman által pártolt névjegyzék-bizottságokhoz már nincs mód visszatérni. Kompromisszumos megoldásként vetődött fel egy, a kedvezményes mandátum ügyéről szóló országgyűlési határozat elfogadása.

Az EJKVB ülése 15 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta az Alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely kihagyta a kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutás lehetőségét az ismételt elfogadásra váró törvénymódosításból. Emellett kompromisszum született az ügyben, hogy lépéseket tesznek a kedvezményes mechanizmus megvalósítása érdekében: az erről szóló határozati javaslatot a bizottság 17 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény és a kapcsolódó határozati javaslat együttes vitája, amelynek eredményeként a Ház elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt, amelyet november 19-én a házelnök, 24-én pedig a köztársasági elnök írt alá. Így a jogszabály az év november 25-én lépett hatályba.

A négy parlamenti párt képviselői (Németh Erika (MSZP), Teleki László (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ), Farkas Flórián (FIDESZ- MPSZ), Gruber Attila (FIDESZ – MPSZ), Csapody Miklós (MDF), Karsai Péter (MDF) közösen kezdeményezték egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutása érdekében (H/17876.), amely egy erről szóló törvényjavaslat kidolgozását célozta meg. A javaslatot az Országgyűlés a 81/2005. (X. 19.) sz. határozatával fogadta el.

A Figyelőnek nyilatkozó kisebbségi szakértők szerint ugyanakkor a kisebbségi törvény további módosításra szorul, mert problémák vannak a települési és kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztással, valamint a kisebbségi testületek finanszírozásával kapcsolatban.

Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke elhibázottnak minősítette a magyarországi zsidóság kisebbségként való elismerését célzó kezdeményezést, amely szerinte nem tükrözi a közösség többségének véleményét. Kétségesnek tartotta ezért, hogy sikerül-e egyáltalán ezer aláírást összegyűjteni. Az Országgyűlés részéről pedig szerinte nem lenne se célszerű, se bölcs döntés a nemzeti kisebbségi státus biztosítása. Kaltenbach Jenő viszont nem volt annyira biztos abban, hogy akár a MAZSIHISZ akarata ellenére ne lehetne a kisebbségi törvénybe beemelni a zsidóságot. Hozzátette azt is, hogy a pártok kénytelenek újra szembesülni azzal, hogy milyen hiányosak a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok.