>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta az ombudsmanok 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő hangot adott a választási rendszerrel kapcsolatos elégedetlenségének. Salamon László, a KDNP nevében felszólalva reagált, és egyúttal bírálta azt az elgondolást, hogy bárki is felülvizsgálhassa a választópolgárok önmeghatározását.

Az Országgyűlés elfogadta a népi kezdeményezésről szóló 60/2006. (XII. 20.) Országgyűlési határozatot, amelyben nem támogatta a magyarországi bunyevácok hivatalos kisebbségként való elismerését.

Gémesi Ferenc nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be az új szakállamtitkárságot Budapesten. A három főosztály egyike a Németh Erika főigazgató által vezetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály lett – a megszüntetett NEKH ilyen formában integrálódott a MEH szervezeti keretébe. Az osztály teendőivel kapcsolatban Gémesi kiemelte a választási törvénnyel kapcsolatos feladatokat, köztük a kedvezményes önkormányzati mandátum lehetőségét, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését.

Nyilvánosságra hozták, és a sajtó képviselőivel is ismertették Kaltenbach Jenőnek a 2006. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését, amely a választásokkal kapcsolatban számos kifogást fogalmazott meg. A dokumentum megoldásként szorgalmazta a kisebbségek részvételét a jogosultak körének megállapításában, a jelöltállítás feltételeinek szigorításában, illetve a minimálisan szükséges választói és érvényes szavazatszám meghatározásában. Mindezek érdekében jogalkotási javaslattal fordult az illetékes önkormányzati és igazságügyi miniszterekhez.

Gémesi Ferenc az OCÖ székházában megtartott szakmai tanácskozáson kijelentette, hogy a kormányzat három munkacsoportja szakmai konkrétumokat fog tudni készíteni, és szakmai megállapodás is születhet a legfontosabbnak ítélt közjogi kérdésekben, így a kisebbségi törvény módosításának vagy kiigazításának ügyében, a területi kisebbségi önkormányzatok intézményének, illetve a kisebbségi média vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás jöhet létre a kormány és a kisebbségi önkormányzatok között a kisebbségek parlamenti képviseletének terén is. Mindezek kapcsán megválaszolásra várt a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának módja, a kedvezményes települési önkormányzati mandátum visszaállításának lehetősége, illetve az országgyűlési képviselet kivitelezése is.

Az Alkotmányügyi Bizottság ülése egyhangúlag támogatta Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanná választását. A jelölt az elvégzendő teendők között szükségesnek tartotta a kisebbségi törvény finomítását is.

Megalakult a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó közjogi munkacsoport, amelyet Molnárné Asbóth Erika, a MEH munkatársa vezet. Gémesi Ferenc elmondása szerint a munkacsoport nem csupán a parlamenti képviseletre vonatkozó koncepció elkészítésével lett megbízva, hanem foglalkozni kíván a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának intézményével, valamint a kisebbségi és a települési önkormányzatok viszonyának kérdésével is. Az államtitkár a megválaszolandó kérdések közé sorolta továbbá a kisebbségi közösség és egyén fogalmait, az átalakult kisebbségi önkormányzat esetleges visszaemelését, valamint a „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségét. A jelzett témák áttekintésének és a vonatkozó szakmai anyagok kidolgozásának határideje december 31-e lett, amelyeket a tervek szerint a hazai és külföldi kritikák miatt is szükséges érdemi politikai egyeztetés követne 2008 végéig.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály konferenciát rendezett a kisebbségi joganyag módosításának tapasztalatairól. A konferencia keretében Kaltenbach Jenő egy, a kisebbségi választójoghoz kapcsolódó kritériumrendszer bevezetését szorgalmazta. Jelezte egyúttal, hogy problémát jelent a titkos választói névjegyzék is, mert a jelölt így nem ismerheti a választóit. Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs kellő részletességgel kidolgozva az országos önkormányzatok megalakulásának kérdése, valamint hiányosságok mutatkoznak a gazdálkodás, illetve az országos elnökök és hivatalvezetők jogállása területein.

A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.

Gémesi Ferenc sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormány a ciklus végéig meg kívánja erősíteni a kisebbségek intézmények átvételét és működtetését magában foglaló kulturális autonómiáját, és rendezni szeretné a parlamenti képviselet ügyét. A célok között szerepel továbbá a civil szféra bekapcsolása, véleményük figyelembe vétele a döntéshozatalban, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek aktívabb együttműködésének elősegítése.

Ülésezett a Közjogi munkacsoport, amelynek Kállai Ernő állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja lett. Az ülés tárgyalt a „teljes jogú” parlamenti képviselet és a delegátusi intézmény viszonyáról, időbeli és tárgyi hatályukról, valamint a kedvezményes mandátum intézményéről – ezzel összefüggésben a kisebbségi törvény személyi hatályáról. Az ülés végül kialakította az álláspontját a szószólóra vonatkozó hatályos rendelkezések értelmezéséről.

Kállai Ernő találkozott Szili Katalinnal, akit tájékoztatott arról, hogy a kisebbségek közös céljainak összehangolt megfogalmazására megalakítják a II. Kisebbségi Kerekasztalt. A házelnök a kisebbségi vezetőkkel való május végi találkozóján, a Magyarországon élő nemzetiségek fórumának életre hívását javasolta, amelyben helyet kapnának a kormány és a parlamenti frakciók képviselői is.