>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Az augusztus végi szándéknyilatkozatot követően, Kállai Ernő kezdeményezésére megalakult a II. Kisebbségi Kerekasztal Budapesten. Az alapítás után a kisebbségi biztos és a kisebbségi vezetők egyeztetést folytattak a parlamenti képviseletről, a kedvezményes mandátumról, a tervezett új finanszírozási formákról, illetve a kulturális autonómia intézményeinek megerősítéséről. Elhangzott, hogy a kisebbségi érdekképviseletek a közös céljaikat összehangoltan, egymás érdekeit figyelembe véve tudják elérni. Kreszta Traján a találkozón elmondta, hogy a legfontosabb feladataiknak a kulturális autonómia megteremtését és az intézményeik megvédését tekintik. Alexov Lyubomir, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke azt kérte, hogy a kisebbségi biztos a tizenhárom kisebbség egységes álláspontját képviselje. Hartyányi Jaroszlava ukrán kisebbségi vezető szerint a kulturális autonómia nem sérül sem a Kerekasztal létrehozásával, sem pedig az ombudsmani hivatali képviselettel.

A magyarországi cigányság demográfiai helyzetéről, a kisebbségi önkormányzatok kulturális szerepéről az OCÖ szervezésében rendezett konferencián Kállai Ernő elmondta, hogy a kisebbségi törvény szerint az érdekképviseleti szervek feladata a kulturális autonómia, és csupán egyfajta kényszerből csatolták mellé a politikai képviseletet is – ez utóbbi viszont nem feltétlenül kellene, hogy oda tartozzon.

A Közjogi munkacsoport ülése napirend előtt ismét érintette a parlamenti képviselet lehetséges kivitelezését, majd egyeztetett az OBH és a MEH által összeállított „Problémakatalógusról”, benne a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogalkotási következetlenségről. Lásztity Péró jelezte, hogy a Szerb Országos Önkormányzat dolgozik a saját problémakatalógusán, mert 1993 óta megoldatlan, súlyos problémákat érzékelnek. Az ülés kitért a választási rendszerhez kapcsolódó „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségére (ezeken a településeken automatikusan kiírnák a kisebbségi önkormányzati választást). Folytatódott továbbá – Kállai Ernő javaslatának ismertetésével és megvitatásával – az egyeztetés a parlamenti képviselet ügyében is.

A II. Kisebbségi Kerekasztal ülése az Országgyűlés és a MEH megfigyelőinek részvételével tárgyalt a parlamenti képviselet és a kisebbségi média ügyéről. Az előbbivel kapcsolatban ismertetésre került a kisebbségi ombudsman koncepciója, valamint az ez alapján, a Közjogi munkacsoportban körvonalazódó alternatíva.

Kállai Ernő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója” c. feljegyzését.

A Közjogi munkacsoport ülése a következő ülésére halasztotta az Alkotmány módosítására irányuló szövegjavaslatról szóló döntést. A kisebbségi ombudsman munkatársa tájékoztatta a résztvevőket a parlamenti képviseletről szóló, és a kisebbségi vezetők többsége által támogatott OBH-koncepcióról, amit annak megvitatása követett. Az ülés végül úgy foglalt állást, hogy a következő alkalomra készüljön egy vázlat, amely tartalmazza a legfontosabb eldöntendő kérdéseket.

A Közjogi munkacsoport ülésének keretében kiosztásra került a kisebbségi parlamenti képviseletről szóló összefoglaló vázlat, amelyet megvitattak a résztvevők. A munkacsoport végül felkérte az országos önkormányzatokat, hogy közös delegáltjaikkal egyeztetve foglaljanak előzetesen állást a főbb kérdésekben.

Az erőviszonyok módosulása következtében feloszlatta magát a Csongrád megyei cigány kisebbségi önkormányzat.

A II. Kisebbségi Kerekasztal ülésén elsőként Kállai Ernő tájékoztatta a jelenlévőket a médiaügyekben és a finanszírozással kapcsolatos legújabb fejleményekről: az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontjának ellenében az Emberi jogi és a Költségvetési bizottságok hangsúlyosan a kisebbségi biztos és az országos elnökök kezdeményezésére törvénymódosító indítványt tesznek. A továbbiakban sor került az országgyűlési képviseletről szóló koncepció elfogadására, valamint a kisebbségi törvény személyi hatályának megvitatására.

A Közjogi munkacsoport ülése a vitát követően úgy foglalt állást, hogy bár a delegátusi intézményről való tárgyalás és koncepció kialakítása ugyan a munkacsoport feladata, de az nem lehet a parlamenti képviselet alternatívája, nem válthatja ki, és nem akadályozhatja azt. A következőkben a résztvevők a települési és a kisebbségi önkormányzati rendszerek viszonyát tárgyalták meg.

A Közjogi munkacsoport ülése megvitatta Nemes Dénes feljegyzését a kisebbségi „történelmi település” fogalom intézményesíthetőségéről, illetve tételesen a kisebbségi parlamenti képviseletről készített összefoglalót. Eldőlt, hogy a munkacsoport 2008. február 15-ig kidolgozza a képviselettel összefüggésben a kisebbségi választói névjegyzékre vonatkozó koncepciót is.

Az Országgyűlés 334 igen és 1 nem mellett elfogadta „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény módosításáról” szóló T/4364. sz. törvényjavaslatot, amelyet az év októberében az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei kezdeményeztek az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságnál. A módosítás hátterében az állt, hogy a legutóbbi, 2005-ös módosítás során egymásnak ellentmondó rendelkezések kerültek rögzítésre az országos testületek gazdálkodásával kapcsolatban. A 2008. január 1-én hatályba lépő 2007. évi CLVIII. törvény így kivette a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok alkalmazásának kötelezettségét, és csupán a költségvetési szervekre vonatkozókat kell a továbbiakban figyelembe venniük.