>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Pavlics Irén, a Magyarországi Szlovének Szövetségének titkára a Wolfart Jánoshoz írott levelében a kormány elé történő terjesztésre alkalmatlannak minősítette a törvénytervezetet, és megfogalmazta az ezzel kapcsolatos, elsősorban szankciókat és feltételeket tartalmazó javaslatokat. A tervezetet a hazai helyzetet figyelmen kívül hagyónak minősítette, amely nem tartalmaz garanciákat az anyagi feltételekre, a kisebbségi jogok érvényesülésére, illetve a parlamenti képviseletre.

Lakatos Menyhért levélben fordult segítségért Wolfart Jánoshoz, amelyben egyrészt üdvözölte a Kisebbségi Kerekasztal létrejöttét, másrészt viszont jelezte, hogy az MCKSZ elnöksége szükségesnek tartotta a parlamenti pártok, a kormány, és országgyűlési képviselők részvételét is a Kerekasztal munkájában. Leszögezte, hogy a kisebbségi törvény csak akkor kerülhet az Országgyűlés elé, ha a Kerekasztal azt megvitatta, és véleményét érdemben figyelembe is vették.

Szabad György megbeszélést hívott össze az IM, a NEKH, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter és Fodor Gábor részvételével. Ennek keretében megegyezés született arról, hogy a törvénytervezetet nem az IM, hanem a NEKH-et felügyelő miniszter fogja a Parlament elé vinni. A NEKH feladata olyan tervezet kidolgozása lett, amely a Kisebbségi Kerekasztallal való konszenzust tükrözi. Az IM által készített, és utóbb államigazgatási és kisebbségi érdekképviseleti részről egyaránt bírált törvénytervezet elvetését követően, 1991 első felében tehát két újabb törvénytervezet kidolgozása indult meg egymással párhuzamosan, amiket a NEKH által felkért külső szakértők, valamint a Kisebbségi Kerekasztal jogászai készítettek el.

A február 20-án célul kitűzött konszenzusos tervezet kidolgozása érdekében, a Kisebbségi Kerekasztal, az IM, a BM képviselői, az EJKVB elnöke, a NEKH munkatársai, valamint kisebbségi főszerkesztők részvételével politikai egyeztető megbeszélést tartottak a NEKH-ben a Hivatal kezdeményezésére. A törvény előkészítésének megvitatása kapcsán a kisebbségi szervezetek megismételték az IM tervezetét elutasító álláspontjukat, majd a NEKH és az IM képviselői további szakértői munkálatokat javasoltak, és végül megállapodás született az IM-tervezet végleges elvetéséről, a párhuzamos készülő tervezetek lehetőség szerinti összedolgozásáról, és a további egyeztetésekről, amelyet a NEKH vállalt el.

Megtartotta alakuló ülését a NEKH mellett működő, Manherz Károly által vezetett, huszonöt fős, szakértőkből, országgyűlési képviselőkből, és önkormányzati vezetőkből álló Kisebbségi Szakértői Tanács.

Wolfart János Antall József, Nagy Ferenc József és Manherz Károly számára rövid tájékoztatót készített a kisebbségi törvénytervezetekről.

A Csongrád Megyei Közgyűlés vezetői és a megyei kisebbségek érdekegyeztető tanácsának képviselői a kisebbségi törvény előkészítéséről tárgyaltak Szegeden. Az elhangzott javaslatokat és észrevételeket a szintén jelenlévő Wolfart János gyűjtötte össze. A NEKH elnöke hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet csak a Kerekasztallal kialakított konszenzus létrejötte után kerülhet az Országgyűlés elé.

A Kisebbségi Kerekasztal ülésén a kisebbségi szervezetek képviselők és a szakértők egyeztették a kisebbségi önkormányzatokra és a parlamenti képviselet törvényi szabályozására vonatkozó javaslatokat.

Ficzere Lajos tanszékvezető egyetemi tanár elkészítette a törvénytervezet véleményezését, amely kiemelte az átfogó szabályozásra való törekvést, a megfelelő szerkezeti felépítést, valamint az alapértékek beépítését. Ezek által a tervezetet alkalmasnak tartotta arra, hogy megszövegezzék a későbbi törvényjavaslatot, és lefolytassák az egyeztetéseket.

A Zsidó Vallású Magyarok tiltakozó állásfoglalást alakítottak ki a zsidóságnak etnikumként való kezeléséről, amelyet az EJKVB-nak való megküldést követően, Fodor Gábor utóbb, 1992. március 20-án továbbított egyes országgyűlési képviselőknek.

A Kisebbségi Kerekasztal sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a megalakulás óta eltelt két hónapban a Kerekasztalnak sikerült konszenzusra jutnia a kisebbségi törvénytervezet alapelveiben, szerkezetében, a kisebbségi önkormányzatok létrehozásában, jogosítványaiban és működésükben, valamint a parlamenti képviselet és a kulturális autonómia ügyeiben. Megkezdték ugyanakkor az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdések megtárgyalását is.

Kaltenbach Jenő elkészítette a Kisebbségi Kerekasztal törvénytervezetének elveiről szóló összefoglalót, amelyben aláhúzta azt, hogy a javaslat hangsúlyos elemeit képezték az országgyűlési képviselet biztosítása, a helyi és országos szinten létrejövő, közjogi alapon szerveződő, köztestületi jellegű önkormányzati rendszer, illetve az intézmények alapítását és működtetését magában foglaló kulturális autonómia. Végül kiemelte, hogy a kisebbségi szervezetek egyöntetűen elutasították a kisebbségi jogok számarányokhoz való kötését.