>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Az MSZP nemzeti és etnikai kisebbségi tagozatának ülése úgy foglalt állást, hogy abban az esetben fogadható el a kisebbségi törvénytervezet, ha az Országgyűlés egyidejűleg jogszabályban szavatolja a kisebbségek parlamenti képviseletét. Ennek megfelelően Jakab Róbertné és Tabajdi Csaba képviselők egy erről szóló törvényjavaslatot terjesztenek a törvényhozás elé.

Hambuch Vendel, a Német Kultúregyesület elnöke Szabad Györgynek írott levelében arra kérte az Országgyűlést, hogy segítse a magyarországi németség múltjának tudományos feltárását, valamint az egyesület számára minimális infrastruktúra biztosítását. Fodor Gábor utóbb, augusztus 4-én megküldte a levelet Németh Zsolt képviselőnek azzal, hogy érdemes mérlegelni a benne foglalt javaslatokat a kisebbségi törvény vitájának megkezdése előtt.

A kormányülés harmadik olvasatban megtárgyalta és a meghozott határozatával, a szövegpontosító javaslatok figyelembevételével elfogadta a BM átdolgozásán alapuló, „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvénytervezetet, és elrendelte annak Országgyűlés elé terjesztését. A döntés arra is kiterjedt, hogy az Országgyűlés elé történő benyújtás előtt arról tájékoztatni kell a Kisebbségi Kerekasztalt.

A február 6-i változat a január végihez képest némileg bővítette a nemzeti kisebbségek felsorolását, amely már a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, román, „ruszin (ukrán)”, szerb, szlovák, szlovén közösségekre terjedt ki. A helyi szinten létrehozható kisebbségi önkormányzati típusok – a kisebbségi települési önkormányzat és az önkormányzati képviselőcsoport – kiegészült az ún. települési részönkormányzattal, amelynek kialakítását az önkormányzati csoport vagy az etnikai kisebbség kezdeményezhette. Módosította a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt, amelybe a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum kedvezőbb szabályait állapította meg.

Sor került a kisebbségi törvénytervezetnek a Kisebbségi Kerekasztallal történő miniszteri ismertetésére Nagy Ferenc József, illetve a BM és a NEKH képviselőinek részvételével. A törvénytervezet Országgyűlés elé terjesztéséről szóló kormánydöntés ismertetését széleskörű eszmecsere követte, végül a résztvevők megállapodtak abban, hogy a Kerekasztal ésszerű időn belül megteszi a dokumentummal kapcsolatos észrevételeit.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése megállapította, hogy a kormány által február 6-án megtárgyalt és elfogadott törvénytervezet a kisebbségek számára elfogadhatatlan, mert hátrányosan megkülönböztet egyes kisebbségeket, eltér a korábbi konszenzustól, a kisebbségi lakosság többségét kizárja az önkormányzatok alakításának lehetőségéből, nem oldja meg a parlamenti képviseletet, nem tartalmaz anyagi garanciákat, a korábbiakhoz képest szűkíti a kulturális autonómiát, illetve magában hordozza esetleges későbbi érdekellentétek kiéleződését. Az elfogadható megoldás érdekében így a Kerekasztal szereplői a közvéleményhez, az Országgyűléshez és a politikai pártokhoz kívántak fordulni. A döntésükről nyilatkozatot tettek közzé, amelyet másnap eljuttattak Szabad Györgynek is, aki továbbította azt Fodor Gábor és Salamon László bizottsági elnököknek.

A NEKH munkatársai belső megbeszélést tartottak a december 18-i kormányülésre beterjesztett, és a kormány által elfogadott törvénytervezetekről, főleg a kezdeti részekről (kisebbség-fogalom, taxáció, helyi szintű kisebbségi önkormányzatok).

Nagy Ferenc József a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet az indoklással együtt felterjesztette Kajdi Józsefnek, a MEH közigazgatási államtitkárának, és kérte a dokumentumnak az Országgyűlés elé történő benyújtását. Jelezte továbbá, hogy nem kapott észrevételt a Kisebbségi Kerekasztaltól, és a kisebbségi elutasító álláspontról csupán a sajtóból értesült.

Göncz Árpád február 29-i hatállyal, saját kérésére mentette fel tisztségéből Manherz Károlyt (52/1992. (II. 28.) KE határozat).

A FIDESZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői megbeszélést folytattak a kisebbségi törvénytervezetről. A közzétett közös nyilatkozatuk leszögezte, hogy „a leginkább érintettek, vagyis a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek egyetértését nem bíró nemzeti és etnikai kisebbségi törvény jogsértő.” A kormány javaslatának elutasításával a felek egy, a Kerekasztal egyetértését bíró törvény elfogadását szorgalmazták.

Horváth Aladár országgyűlési képviselő (SZDSZ) sajtótájékoztatóján a frakció nevében fejtette ki véleményét a kisebbségi törvénytervezetről, amelyet jelentős visszalépésként értékelt, és annak elfogadása szerinte a cigányság jogfosztását eredményezné. Felszólította a kormányt a korábbi megállapodáshoz való visszatérésre.

A kormányülés felfüggesztette a BM átdolgozásán alapuló, „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését. Úgy rendelkezett, hogy a kormány által létrehozott Miniszteri Bizottság (tagjai: BM, IM, KÜM, MKM, PM, MEH-HTMT, NEKH) döntsön abban a kérdésben, hogy Nagy Ferenc József szövegkorrekciós javaslatai vajon beilleszthetők-e és milyen módon a tervezetbe.

Fodor Gábor, az EJKVB elnöke és a FIDESZ országos választmányának tagja egy nagykállói politikai fórumon elfogadhatatlannak minősítette a kisebbségi törvénytervezetet.

Doncsev Toso Wolfart Jánoshoz írott levelében megismételte a Kisebbségi Kerekasztal konszenzusos álláspontját a törvénytervezettel kapcsolatban – hangsúlyozva egyúttal a további tárgyalások iránti elkötelezettséget. A levél szerint a tervezet sértette a korábban kialakított konszenzust, és rámutatott a legfontosabb eltérésekre is (kisebbségek közötti megkülönböztetés, kisebbségi önkormányzatok létrehozása, parlamenti képviselet, anyagi garanciák, kulturális autonómia).

A Miniszteri Bizottság ülése megtárgyalta az államigazgatási véleményeket, és a Kisebbségi Kerekasztal észrevételeit. Úgy foglalt állást, hogy tagjai konkrét szövegjavaslatokat tesznek, és addig is felfüggesztik a törvénytervezetnek az Országgyűlés elé történő beterjesztését. A tervezet esetleges módosítását követően pedig szükségesnek tartottak egy, a Kerekasztallal való egyeztetést. Az értekezlet leszögezte, hogy „a kormány kész a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény további előkészítése során figyelembe venni a Kisebbségi Kerekasztal véleményét.”

Nagy Ferenc József levélben tájékoztatta Doncsev Tosot a Miniszteri Bizottság üléséről, és reagált is a Kerekasztalnak a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeire.

Nagy Ferenc József levélben tájékoztatta Fodor Gábort a törvénytervezet helyzetéről, azaz az Országgyűlés elé terjesztés felfüggesztéséről.

A Kisebbségi Kerekasztal sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a szervezet megelégedéssel fogadta a kisebbségi törvény tervezetének visszavonását, és késznek mutatkozott a további tárgyalásokra. Jelezték, hogy a továbbiakban azokat a megállapodásokat tekintik alapnak, amelyekre a korábbi tárgyalásokon jutottak a kormány képviselőivel, és a még hátralevő kérdésekben (kötelező nemzetiségi intézmények, szervezeti formák, illetve a törvény bevezetéséhez szükséges összeg meghatározása) is konszenzusra kívánnak jutni. Megállapodás esetén a kétharmados törvény elfogadásának sem lesz akadálya.