>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Belügyminisztérium

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg az IM által összeszerkesztett három hasábos anyagot (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek a kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatására, kulturális autonómiára vonatkozó rendelkezéseinek módosítására kidolgozott tervezetekről). A bizottság elnöke felkérte az IM-et a további részekkel kapcsolatos, háromhasábos anyagok elkészítésére, a BM-t pedig a választójogi tervezetek összedolgozására.

Rytkó Emília, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal hivatalvezető-helyettese elkészítette a kisebbségek parlamenti képviseletéről és önkormányzataik megválasztásáról szóló törvénytervezet összefoglalóját.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta a választójogi szabályok módosítására kidolgozott tervezeteket. A BM-nek a következő ülésre el kellett készítenie három részterület alapos kimunkálását, nevezetesen a területarányos küldöttválasztó gyűlés, a megyei szint kislistás választásának, valamint a jelöltállítás témáiban.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta Kaltenbach Jenő, a BM, és a NEKH választójogi szabályok módosításáról szóló tervezeteit.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, valamint minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg a BM átdolgozott törvénytervezetét a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek és a szakértők észrevételei alapján a BM-nek véglegesítenie kellett a tervezetet.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg a BM átdolgozott anyagát. A szakértők észrevételei alapján a BM-nek június 13-ig kell véglegesítenie a tervezetet, valamint összefoglaló anyagot készítenie, amelyet a bizottság az EJKVB elé terjeszthet.

Az EJKVB levélben fordult a frakcióvezetőkhöz azzal a kéréssel, hogy augusztus 30-ig alakítsák ki álláspontjaikat a törvénytervezetekről, illetve az előterjesztéseket és azok rövid összefoglaló téziseit véleményezésre megküldte a BM-nek és az IM-nek.

Az országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek ülésén áttanulmányozták a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetet, és a kialakított közös álláspontjuk szerint elvetették azt. Megítélésük szerint a jogelvonást tartalmazó javaslat csorbította és korlátozta a kisebbségek jogait, megnehezítette és akadályozta választási részvételüket, előmozdította asszimilációjukat, növelte a költségeket, miközben nem tudta kiküszöbölni a választási visszaéléseket sem. Hangsúlyozták, hogy a tervezet nem a kisebbségekkel történt egyeztetés eredménye, és nem tükrözi az érdekeiket sem. Részletes indoklásukban kifejtették, hogy ragaszkodnak a választások azonos időpontban történő megtartásához, a külföldi állampolgárok szavazati jogához, a közvetlen elektorválasztás meghagyásához, a megyei és az országos szint kislistás választásához, az országos elektori gyűléshez, illetve más pontokon is kitartottak a hatályos megoldások mellett. Szorgalmazták viszont az elektori gyűlések tisztán anyanyelven való lebonyolítását, illetve a megyei közgyűlésekben való kedvezményes mandátum biztosítását. Ez utóbbinak a helyi szintű eltörlését ugyanakkor határozottan ellenezték. A kisebbségi álláspontról másnap, 26-án levélben értesítették Daróczy Istvánt, a BM Jogi Főosztályának megbízott főosztályvezetőjét.

Lásztity Péró megküldte Kósáné Kovács Magdának, a kisebbségeknek a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről kialakított közös álláspontját, amelyhez mellékelte az örmény kiegészítést és a lengyel önkormányzat csatlakozó nyilatkozatát is. Közölte továbbá, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldte el csatlakozó véleményét közvetlenül a BM-nek.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.