>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Belügyminisztérium

A BM és az IM szakemberei öt országos kisebbségi szervezet vezetőjével folytattak konzultációt a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvénytervezetről. A megbeszélésre meghívás nélkül érkezett a Kisebbségi Kerekasztal képviselője, aki a tiltakozó levelük felolvasása után távozott az ülésről. A résztvevő öt országos kisebbségi szervezet vezetői azonban alapjaiban elfogadhatónak minősítették a tervezetet, amely szerint a választhatók vagy a pártlistára vagy a kisebbségek országos listáira adhatták volna le voksaikat. A kisebbségi mandátumot pedig már egy kedvezményesen alacsony szavazatszám elérése esetén biztosították volna.

Kaltenbach Jenő a BM-ben megrendezett, a helyi kisebbségi önkormányzatok működési tapasztalatait értékelő értekezletet követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nem tartja megnyugtatónak a kisebbségi jogalkotás eredményeit, mert a jogi hiányosságok és a definiálatlan fogalmak jogalkalmazási problémákhoz vezetnek. Ezek megszüntetése érdekében módosítani kellene a kisebbségi törvényt is.

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

A BM keretében munkaanyag készült, amely szerint a kisebbségi hovatartozás nem regisztrálható, így viszont a kisebbségi önkormányzatoknak rendeletalkotási, hatósági jogkör nem biztosítható, illetve az arányos finanszírozás sem igen megoldható.

Orbán Viktor a parlamentben fogadta a 13 hazai kisebbség képviselőit, akik előzőleg közös levélben fogalmazták meg azokat a témaköröket, amelyekről tájékoztatást akartak kapni – egyebek mellett a választási jogszabályok korrekciójáról. A miniszterelnök a találkozón arról biztosította a kisebbségi vezetőket, hogy a kisebbségi törvény módosítása az egyetértésük nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára az EJKVB kérésére, a regisztráció témaköréhez kapcsolódva elkészítette feljegyzését „A kisebbségi közhatalmi szervezetek (önkormányzatok) választásával kapcsolatos szabályozás módszerei” címmel. Az összefoglaló leszögezte, hogy a BM a szükséges politikai döntés hiányában nem dolgozhat ki a regisztrációra vonatkozó törvénytervezetet, amely megoldást a hatályos jogszabályok nem is tettek lehetővé. A továbbiakban arra tért ki, hogy melyek lehetnek a kisebbségi identitásról szóló, egyoldalú jognyilatkozat felülvizsgálatának lehetőségei. A szerző ide sorolta valamely állami szerv esetleges felhatalmazását, illetve a választópolgárok (kisebbségi szervezetek) ilyen jellegű hatáskörrel való felruházását. A kisebbségi választójoggal kapcsolatban a közjogi típusú megoldás mellett érvelt, azaz a felmerülő vita elbírálásának állami garanciái kell hogy legyenek – az aktív és passzív választójog megállapítását nem bízta volna tehát társadalmi szervezet belátására. Összefoglalóan javasolta a kisebbségi jelöltek nyilatkozatának megtámadhatóvá tételét, a kisebbségi szavazólap külön kérésre való átnyújtását, illetve a választások időbeli elkülönítését.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

A kormány első olvasatban tárgyalta a három törvényt érintő, rövid távú módosítás tervezetét.

Az ad hoc bizottság ülésén szintén megtárgyalta a kisebbségi törvény rövid távú módosítását (a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok módosításáról szóló tervezetet), az OBH újabb, a regisztrációval összefüggő vitaanyagához fűzött BM észrevételeket, illetve a parlamenti képviseletről készített IM vitaanyagot. Ez utóbbi terén további anyagok kidolgozását tartották szükségesnek. A választásokkal kapcsolatban a képviselők és a felkért szakértők állást foglaltak a két legfontosabb kérdésben, az eltérő időpontban történő választás és a jelölés módjának ügyében. Röviden tárgyaltak az Erdélyi Magyarok Egyesületének kisebbségi kezdeményezéséről is.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára elkészítette a kisebbségi jelölőgyűlésekről szóló vitaanyagot, amely középpontjában egyrészt a települési és a kisebbségi önkormányzati választások időbeli elkülönítésének, másrészt pedig a jelölőgyűlések bevezetésének kifejtése álltak.

Doncsev Toso megküldte Hargitai János bizottsági elnöknek a BM helyettes államtitkárának a kisebbségi jelölőgyűlésekről készült vitaanyagának véleményezését. A NEKH elnöke a lehető legkisebb időintervallum meghatározásával támogatni tudta a választások időbeli elkülönítését, míg a jelölőgyűlés jogintézményét nem tartotta a választójogi rendszerbe illeszthetőnek. Az utóbbi helyett inkább a jelölt írásbeli nyilatkozatát, a választási küszöbszámok megemelését, a feladatokhoz kötött finanszírozás kialakítását, valamint a kerületi szinttel szemben a fővárosi testület preferálását szorgalmazta.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az IM szakértőjének a parlamenti képviselettel kapcsolatos vitaanyagát, a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit, valamint áttekintette az e téren született korábbi javaslatokat. Az 1997. decemberi törvényjavaslattal kapcsolatban a bizottság szakértői vélemények kialakítását kérte. Szintén megtárgyalta a BM helyettes államtitkárának vitaanyagát a kisebbségi jelölőgyűlésekről, és a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit. A bizottság ismét felkérte a Hivatalt a legfontosabb kérdések és problémák összefoglalására.