>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Heizer Antal a Népszabadságnak elmondta, hogy a zsidóságnak az őszi választásokon akkor sem lenne már módja kisebbségi önkormányzatokat létrehozni, ha az Országgyűlés időközben jóváhagyná a bejegyzési kérelmet. Az elfogadás esetén a NEKH elnöke szerint az egyik lehetőség az, hogy a zsidóság az elkövetkező ciklusban korlátozottan, önkormányzatok nélkül gyakorolja a jogait, vagy pedig a parlament egyedi jogszabályt alkot, és lehetővé teszi már korábban a zsidó kisebbségi önkormányzatok megalakítását.

Szili Katalin az OCÖ-nek írott válaszlevelében tudatta, hogy a parlament ebben a ciklusban már nem tárgyalja a kisebbségi kedvezményes mandátum biztosításáról szóló előterjesztést. Jelezte, hogy lefolytatták a javaslat általános vitáját, de annak folytatására a frakciók egyetértésének hiányában már nem kerülhetett sor. Hozzátette, hogy bár a FIDESZ-frakció február végén kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását, de a tervezett napirendben nem szerepelt a kisebbségi vonatkozású pont. A házbizottság rendkívüli ülésén bejelentette, hogy a frakciók támogatták a rendkívüli ülés összehívását, de a kormánypártok elvetették a házszabálytól való eltérést, így a határozathozatalra nem nyílik mód. Balog József sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a pártok nem érezték át azon felelősségüket, hogy egy újabb alkotmányos mulasztást követtek el. Közölte, hogy az önkormányzat további lépéseket fontolgat.

A Budapesti Román Ortodox Nők Egyesületének kezdeményezésére kisebbségi választási tájékoztatót tartottak Budapesten, amelynek keretében Heizer Antal is felszólalt.

Az OVB ülése a 84/2006. sz. határozatában hitelesítette a magyarországi oroszok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. A határozat ellen azonban március végén kifogást nyújtottak be, és az ügyben végül az AB döntött. Március elejére az MTA elnöke is kialakította az állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

A NEKH az országos kisebbségi önkormányzatok intézményalapítási, és –átvételi tapasztalatainak összegzésére kétnapos konferenciát szervezett Baján, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában. A tanácskozáson Heizer Antal arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt három évben az országos kisebbségi önkormányzatok 34 oktatási és kulturális intézmény közvetlen irányítását vehették át. Erre a célra a 2003-2006 közötti költségvetési törvények is biztosítottak összegeket.

Az Amaro Drom Ötórai tea sorozatának keretében Zsigó Jenő hangot adott azon véleményének, hogy „… a kisebbségi önkormányzat legitimáció nélküli, nem kisebbségi, nem önkormányzat és nem cigány, döntő többségük működésképtelen.”

A parlamenti választások első fordulója.

Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei és a Duna Televízió vezetői közötti találkozóra került sor, amelynek keretében elhangzott az, hogy a televízió lehetőséget kíván biztosítani a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos ismeretek megjelentetésére.

Kolompár Orbán kijelentette, hogy meg kell kezdeni a felkészülést az őszi önkormányzati választásokra annak érdekében, hogy legalább a 2002-es számmal azonos arányban legyenek megválasztva helyi cigány kisebbségi önkormányzatok, illetve azért, hogy minél több roma képviselő kerüljön be a települési önkormányzatokba.

Vizi E. Szilveszter megküldte Szigeti Péternek, az OVB elnökének a magyarországi bunyevác közösséggel kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint a hazai bunyevácok nem felelnek meg mindenben a kisebbségi törvény feltételeinek: „a bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egymástól regionálisan is elkülönülő történeti népcsoportnak. Sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését.”

Az OVB ülése a 221/2006. sz. határozatában hitelesítette a magyarországi bunyevácok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét.

Találkozóra került sor Heizer Antal és Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke között, amelynek keretében a felek áttekintették a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos médiafeladatokat.

A parlamenti választások második fordulója.

Heizer Antal a törvénymódosítást sikerként értékelve, a regisztráció problémájával kapcsolatban az alábbiakat jelentette ki az Amaro Dromnak: „a kérdés az volt, hogy mennyit tudunk előrelépni. Meggyőződésem továbbra is, hogy a kisebbségi közösségeknek biztosítani kell az önvédelemhez való jogot. Ki kell találni, meg kell határozni, hogy ki tartozik a roma közösséghez, ki a németekhez, és így tovább. Mi úgy gondoltuk, és a kormány egy ilyen javaslatot nyújtott be 2004-ben az Országgyűlésnek, hogy az önmeghatározás jogát a kisebbségi közösség kezébe kell adni. Az persze a magyarországi kisebbségpolitikai helyzetet jellemzi, hogy a gondolattal mindenki egyetértett, aztán ki-ki végiggondolta a saját közössége helyzetét, és egy sor félelem lépett fel, különösen, amikor a jogszabályalkotásnak abba a fázisába jutottunk, hogy az országos önkormányzat által létrehozott névjegyzék-bizottságok lennének azok, amelyek ezt eldöntik, hisz tudjuk, hogy az országos önkormányzatok több közösségnél még a kisebbségi közösségen belül is egy irányultságot, illetve egy civil szervezetet vagy tömörülést képviselnek, és talán jogosak is lettek volna azok a félelmek, hogy az általuk létrehozott névjegyzék-bizottságok valamilyen módon befolyásolhatják a következő választásokat. De erről ma felesleges beszélni, mivel az Országgyűlés több mint egyéves vita után egy másik rendszert fogadott el. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy kettő vagy három helyett egyet sikerült előrelépni, de ez nagyon fontos lépés.” Hozzátette azt is, hogyha a 2006-os választások során komoly hibák mutatkoznának, akkor a jogszabálycsomagot tovább kell alakítani, adott esetben keményebbé tenni.