>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Göncz Kinga találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A megbeszélésen a kisebbségi vezetők javaslatot tettek meghatározó koncepcionális kérdéseknek a kormányprogramba való beemelésére.

A kisebbségi választópolgárok regisztrációjának megkezdése kapcsán Heizer Antal abbéli reményét fejezte ki a Magyar Nemzetnek, hogy a többségi lakosság megérti, a kisebbségi önkormányzati választások a kisebbség belügye, és nincs szükség a szimpátiaszavazatokra. Ugyanakkor nem cáfolta azt, hogy továbbra sem kizárt az „álkisebbségiek” bekerülése a rendszerbe. A NEKH elnöke a nemzeti kisebbségek esetében prognosztizálta a kisebbségi testületek számának esetleges, 10-15%-os csökkenését.

Heizer Antal sajtótájékoztató keretében azt kérte a választópolgároktól, hogy csak a tizenhárom kisebbségi közösséghez tartozók vegyenek részt az októberi kisebbségi választáson. Őket viszont arra kérte, hogy éljenek a lehetőséggel, és vetessék fel magukat a kisebbségi választói névjegyzékekbe.

Heizer Antal az MTI-nek elmondta: az őszi kisebbségi önkormányzati választás nem tekinthető nemzetiségi népszámlálásnak, és „semmiképpen nem lehet arra számítani”, hogy a kisebbségi közösségek teljes létszámukban részt fognak azon venni.

Kaltenbach Jenő az MTI-nek kijelentette: a bizonytalanságot tükröző, illetve jogértelmezést igénylő beadványok sora miatt soron kívül válaszol a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogi megkeresésekre.

Megkezdődött a kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvétel folyamata, amelyre július 15-ig nyílt lehetőség.

A Társaság a Magyar Zsidó Kisebbségért Egyesület sajtótájékoztatón jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a zsidóságot mint nemzeti kisebbséget közjogilag elismerjék. Rytkó Emília, az OVI elnöke szerint azonban az Egyesület idei jelöltállítására már kevés az esély, mert a szervezet nem volt regisztrálva a törvény által megkövetelt időpontig. A kezdeményezés júniustól viszont még egy hónapig folytathatta az aláírások gyűjtését. Deák Gábor, az Egyesület elnökségi tagja elmondta, készek arra, hogy négy vagy hat év múlva szerepeljenek a zsidó kisebbség jelöltjei a kisebbségi önkormányzati választásokon.

Heizer Antal a „Kisebbségi önkormányzatiság egy évtizede a fővárosban” c. konferencián a készülő kisebbségi névjegyzékekkel kapcsolatban elmondta, hogy „nem számháborúról van szó.” Felvetette továbbá azt is, hogy érdemes lenne végiggondolni azt, hogy a fővárosban továbbra is kerületi alapon szerveződjenek-e az önkormányzatok, vagy más területi elv alapján.

Kaltenbach Jenő az MTI-nek adott nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kötelező regisztráció miatt jelentkeznek kevesen a kisebbségi önkormányzati választásokra, mert szerinte nem szívesen regisztráltatják magukat állami adminisztráció előtt.

Az Alkotmánybíróság a 27/2006. sz. határozatával jóváhagyta az OVB márciusi döntését, amely az orosz kisebbségi kezdeményezés hitelesítéséről szólt.

Heizer Antal a NEKH-ben fogadta Gay McDougall asszonyt, az ENSZ emberi jogi főbiztosa által 2005-ben kinevezett független kisebbségi szakértőt, akit tájékoztatott többek között a kisebbségi önkormányzati választásokkal összefüggő szabályokról.

A Hivatal elnöke az MTI-nek elmondta, hogy nem lesz akadálya az őszi kisebbségi önkormányzati választások megtartásának azokon a településeken, ahol valós kisebbségi közösségek élnek.

Kaltenbach Jenő nyilatkozatában úgy értékelte a kisebbségi önkormányzati választásokra jelentkezők alacsony számát, hogy az a választási rendszer súlyos kritikája, amely rendszert ő maga sem tart jónak. Megítélése szerint a kialakult helyzetben nem volt más lehetőség, mint a választások kapcsán intenzívebbé tenné a figyelemfelhívást, és az ügyet tematizálni a sajtóban. Ugyanakkor a választásokat követően „sürgősen le kell ülni és át kell gondolni az egész rendszert.”