>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Az Égtájak között c. ellenzéki szamizdat megjelentette Talata József: „Feladataink” c. programadó írását, amely egyik alapkövetelményként fogalmazta meg a hazai nemzetiségek „szabadságjogainak fenntartását és növelését”. (Csizmadia 1995.)

A Bukaresti Nagykövetség „A magyar nemzetiség helyzete Romániában” c. jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy „a jelenlegi helyzetben a nemzetiséggel való kapcsolatok javítása a román elzárkózás miatt csak fokozott magyar kezdeményezéssel és egyoldalú tehervállalással valósítható meg.”

Az NKB ülésén, a jugoszláv pártküldöttség közelgő látogatása kapcsán felmerült a magyarországi nemzetiségek iskolai, oktatási, kulturális helyzetének kérdése, és a Bizottság – tekintettel a nemzetiségi szövetségek 1988-as kongresszusaira is – felhívta a figyelmet a hazai nemzetiségi oktatási intézmények ellátottságának hiányosságaira.

A Demokrata közölte a „Mit kívánunk?” c. programját, amely tartalmazta „a magyar kisebbségek hatékony védelmezését, a hazai nemzetiségek és etnikai népcsoportok kulturális szabadságát és fejlesztését; új nemzetiségi törvényt.” (Csizmadia 1995.)

Az MSZMP PB a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (KAO) javaslata alapján állást foglalt a jogalkotásról szóló törvény előkészítéséről. Ezek szerint a jogszabályi hierarchiában, törvényi szinten kell szabályozni az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényesítésük garanciális szabályait.

A demokratikus ellenzék elkészítette és az illegális Beszélőben megjelentette a „Társadalmi szerződés. A politikai kibontakozás feltételei” c. programját, amely érintette a határon túli magyar és a hazai kisebbségi kérdés komplex problematikáját is. Demokratikus alapelvek rögzítését, a magyar állam és a magyar nemzet viszonyának tisztázását, illetve átgondolt, hosszú távú stratégia megalkotását és a kisebbségi ügy nyilvánosságának kialakítását sürgette e téren. Szorgalmazta továbbá egy nemzetiségi törvény megalkotását is, amely szerint „biztosítani kell mindazon jogokat a magyarországi nemzetiségeknek (a cigány kisebbségnek is), amelyeket a határon túli magyar kisebbségek számára követelünk.” Síkra szálltak amellett, hogy a hazai nemzetiségek szabadon tarthassanak kapcsolatot az anyanemzeteikkel és más országokban élő szórványokkal. A programalkotók szerint el kell ismerni a nemzetiségek azon jogát, hogy sérelmeikkel anyanemzetükhöz vagy akár valamely illetékes nemzetközi fórumhoz fordulhassanak. (Csizmadia 1995.)

Göndör Péter, a KB TKKO munkatársa véleményezésre megküldte Rátkai Ferencnek Huszár Tibor és Juhász Gyula „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagát. Az ügy hátterében az állt, hogy a PB 1984 végén indítványozta egy, a kérdéssel foglalkozó, orientáló jellegű dokumentum kidolgozását, majd ezt követően a párt Művelődéspolitikai Munkaközössége 1985 májusában munkatervébe is iktatta ennek elkészítését 1986. decemberi határidővel. A politikai helyzet időközbeni változásával összefüggésben az anyag csak később készült el és került megvitatásra.

Kalmár György, az MM munkatársa elkészítette Rátkai Ferenc számára a nemzeti-nemzetiségi tárgyú állásfoglalással kapcsolatos véleményező feljegyzését. A tervezet javaslataira utalva megjegyezte, hogy „fontos, hogy ezeknek realitását, időszerűségét és célszerűségét igen gondosan vizsgáljuk meg, ugyanakkor egyéb javaslatokon is gondolkodjunk (pl. baráti társaságok, esetleg a Barátság Házának létrehozása, nemzetiségi törvény alkotása, stb.).”

Az NKB ülése megvitatta a Huszár Tibor és Juhász Gyula által készített „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagot. Ezt követően, a Művelődéspolitikai Munkaközösség Köpeczi Béla által vezetett munkacsoportja július 8-án tárgyalta meg a dokumentummal kapcsolatos további teendőket, és augusztus folyamán át is dolgozta azt.

Stark Ferenc kiküldte véleményezésre az Agitációs és Propaganda Bizottság elé készülő, a nemzetiségi oktatásról szóló előterjesztés tervezetét, amelyet az MM Pedagógusképző, Alapfokú nevelési, Középfokú nevelési Osztályai, a Baranya és Győr-Sopron megyei tanácsok, valamint a nemzetiségi szövetségek kaptak meg.