>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A FIDESZ és a NEKH képviselői megbeszélést tartottak a kisebbségi törvény előkészítéséről, tisztázandó a párt szeptember 13-ai sajtótájékoztatójával kapcsolatos félreértéseket. A tárgyaláson egyetértés mutatkozott a törvény mielőbbi megalkotásának szándékában, a közhatalmi jogokkal felruházott kisebbségi önkormányzatok létrehozásában, a többcsatornás finanszírozási rendszer szükségességében az alapvető intézmények garantált állami támogatása mellett, az egyéni és közösségi jogok optimális egyensúlyában, míg az álláspontok a parlamenti képviselet kivitelezése terén tértek el egymástól. A képviselők hangsúlyozták azt is, hogy a kisebbségi önkormányzás csak lehetőség, nem pedig kötelező forma, és az érdekvédelemnek más szervezeti keretei is szükségesek.

Az EJKVB ülése meghallgatta a NEKH első éves működéséről szóló beszámolót.

Náday Gyula, az MCDSZ elnöke javaslatokkal (együttélés hangsúlyozása, kisebbségi egyesületek felruházása többletjogokkal stb.) együtt megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezethez kapcsolódó véleményezését: a dokumentumot előkészítettnek és szakmailag elfogadhatónak minősítette.

Ülésezett az MNSZ Elnöksége, amely a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket fogalmazott meg: kiállt az egyértelmű fogalmazás, illetve a végrehajtás és ellenőrzés rögzítése mellett. Felvetette az intézményátvétel, az egyesületek és kisebbségi szövetségek szerepének, valamint a kisebbségi szószóló jogainak tisztázandó kérdéseit.

Cigány kisebbségi önkormányzat alakult meg civil szervezetek összefogásából Hajdúhadházon.

Sárközi Ernő, a Püspökhatvani Cigányok Demokratikus Szervezetének elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezethez kapcsolódó javaslatait, megfogalmazva többek között a kisebbségi médiaszereplés igényét.

Király Péter, a PM közigazgatási államtitkára megküldte Manherz Károlynak a törvénytervezet véleményezését, amelyben kifejtette azt, hogy miért nem tud egyetérteni a dokumentum tárcaegyeztetésre történő bocsátásával. Az államtitkár alapvetően a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság szempontjaiból kritizálta a tervezetet. Álláspontja szerint nem hihető olyan törvénynek a sikere, amely az államnak csak a finanszírozásban biztosít teret, és a végrehajtást még nem létező kisebbségi szervezetekre bízza, azaz az állam csak fizethet, de nem irányíthatja és ellenőrizheti a felhasználást. Az alapvető problémák közé sorolta a jogalanyok számának képlékenységét (hiányolva a kisebbségek és anyanyelveik felsorolását), a magán- és közjogi szervezetek összemosódását (egyesületi alapon ne lehessen köztestületet létrehozni), a fogalmak bizonytalanságát, a megoldási módozatok kidolgozatlanságát (kiket és milyen eszközzel kormányoz a kisebbségi önkormányzat, mi a viszonya a települési önkormányzattal stb.), valamint a finanszírozhatatlanságot (a költségek mérhetetlen elfutása elleni garanciák hiánya, fedezetlen csekként funkcionálás). Határozott álláspontja szerint az utóbbi mértéke csak a mindenkori éves költségvetési törvényben határozható meg.

A NEKH a kisebbségi törvény előkészítésével kapcsolatban sajtókonferenciát hívott össze, amely a törvénytervezet tartalmi kérdéseit ismertette. Ennek keretében Doncsev Toso hangot adott azon álláspontjának, hogy még nem lehet kész tervezetről beszélni, mert nem készült el az ideiglenes parlamenti képviseletről szóló rész, valamint a jogszabály zárórendelkezései sem. Ezért a megkezdett tárgyalások folytatását emelte ki.

Lásztity Péró, a Szerb Demokratikus Szövetség alelnöke – néhány alapvető észrevétel megtétele mellett (ti. a Kodifikációs Bizottság által szerkesztett változat tartalmi változtatási néhány, de fontos helyen érintik a korábbi kompromisszumot, az IM csatolt különvéleménye pedig veszélyezteti azt) – arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a Szövetség a Kisebbségi Kerekasztal útján fejti ki az álláspontját a törvénytervezetről.

A FIDESZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselőinek találkozóján a felek egyetértettek abban, hogy halaszthatatlan a kisebbségi törvény megalkotása, és abban, hogy a kisebbségi szervezeteknek önkormányzati státuszt kell kapniuk, de a jogok érvényesítéséhez a szükséges források megtervezése is szükséges a költségvetés kidolgozásakor.

Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely „döntően” egyetértett az IM június 5-i észrevételeivel. Javasolta, hogy a törvény adjon lehetőséget területi, regionális önkormányzati szövetségek létrehozására, illetve a helyi és az országos önkormányzat megalakítását illetően az alulról felfelé történő, demokratikus választást, illetve delegálást tartotta indokoltnak. Mindenképpen elkülönítendőnek tartotta ugyanis a kisebbségi önkormányzatokat és a társadalmi szervezeteket.

Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely többek között stilisztikai kifogásokat is tartalmazott. Felvetette azt a problémát, hogy miként lehet elhatárolni és megszervezni helyi szinten a különböző önkormányzatokat, illetve szintén rámutatott a kisebbségi célú költségvetési támogatások bizonytalanságára.

Misley Károly, a KTM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amelyben felhívta a figyelmet néhány pont módosításának szükségességére, amelyek a miniszter feladat- és hatáskörébe tartoztak.

Pálfy Dénes, a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, megfogalmazva számos kiegészítő javaslatot.

Szekeres Antal, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely a kisebbségi önkormányzatokat illetően az önkéntességre alapozott egyesületi jog mellett érvelt.

Botos Gábor, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely szerint az Országgyűlésnek szükséges lesz majd számos nyitott kérdést megválaszolnia, köztük a kisebbségi jogok biztosítása és a végrehajtás garanciájának ügyét, illetve azt, hogy miként lehet regisztráció nélkül közhatalmi jogosítványokat adni a kisebbségi testületek számára.

Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését.