>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Ülésezett a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Elnöksége, amely kialakította a Szövetség álláspontját a kisebbségi törvénytervezetről. Erről Jakab Róbertné, a Szövetség ügyvezető elnöke 10-én levélben tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet. A szervezet kiállt a parlamenti képviselet megteremtése mellett, hiányolta az anyagi induló-alapok költségvetési törvényben való rögzítését, elvetette a jogok gyakorlásának létszámokhoz való kötését, de szorgalmazta a legitim érdekképviseletek kialakítását.

Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az IM álláspontjával egyezően az egyesületi jog mellett tette le a voksát. Számos bekezdés törlését is javasolta, amelyek jórészt az Alkotmány vagy más jogszabályhelyek ismétlései voltak.

Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Hangsúlyozta, hogy a tervezet szerinti kisebbségi önkormányzatok csak a létrehozásuk bonyolultságában és költségigényükben különböznek az egyéb társadalmi szerveződésektől, amelyek viszont az országos testület megalakításánál szerinte nem kikerülhetők. Álláspontja szerint a dokumentum nem adott választ a cigányság sajátos problémáira sem.

Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, megfogalmazva számos módosítási javaslatot.

Boros Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely egyetértését hangsúlyozta az IM észrevételeinek többségével. A cigány kisebbség szempontjából problémásnak ítélte a tervezet számos pontjának megvalósíthatóságát (anyaország fogalma, anyanyelvű oktatás stb.).

Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely alapvetően egyetértett az IM ajánlásával.

Paál Huba, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely többek között felhívta a figyelmet a megyei önkormányzat hiányára.

Egerszegi Gyula, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a tervezet nem tartalmazott a Főfelügyelőséget érintő szabályozást.

Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely fontosnak tartotta az MTA bevonásával a honos kisebbségek nevesítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az IM módosító javaslatait támogatta. Nem tartotta indokoltnak a törvény végrehajtásához szükséges becsült költségek közötti nagyságrendbeli különbségeket.

Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett foglalt állást, és ezért túl részletesnek találta a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó tervezett szabályozást.

Megtartották a cigány népfőiskola megnyitóját Szolnokon, a Lungo Drom rendezésében. Az első foglalkozáson Wolfart János, Báthory János és Váradi Vilmos tartottak előadást a kisebbségi törvényről, a cigánykérdésről, valamint a cigányellenesség jogi értelmezéséről.

Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Ellentmondásosnak találta a kisebbségi hovatartozás kezelésének kérdését, tisztázatlannak a törvény személyi hatályát, átdolgozandónak ítélte a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezetet, ugyanakkor hiányolta az országgyűlési képviselet ügyének rendezését. A szakállamtitkár több, a médiával kapcsolatos rendelkezés elhagyását javasolta, mivel ezeket szerinte számos későbbi, frekvenciagazdálkodási, távközlési és médiatörvényeknek kellene szabályozniuk.

Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármestere arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a kerületi önkormányzatok véleményének megismerése nélkül a jelzett határidőig nem tud véleményt mondani a törvénytervezetről.

Wolfart János az Európai Parlament jogi és kisebbségi bizottságában ismertette a magyarországi kisebbségi törvénytervezetet, valamint a kisebbségpolitika alapelveit és gyakorlatát. Az eseményre, amelyen részt vettek az ET szakértői és francia egyetemi tanárok is, annak keretében került sor, hogy a bizottság egy kisebbségi charta tervezetén dolgozott. A NEKH elnöke kiemelte a charta és a törvénytervezet számos hasonló megoldását (népcsoport fogalmának meghatározása, diszkrimináció tilalma, állami kötelezettségek).

A Békéscsabai Román Klub elkészítette a kisebbségekről szóló törvénytervezet véleményezését, amely az egyetértő megjegyzések mellett hiányolta a kisebbségi parlamenti képviselő jogainak meghatározását, a települési önkormányzatokban való kisebbségi képviselet intézményét, valamint javasolta a kisebbségi oktatási intézmények finanszírozásának újragondolását.

Az SZDSZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői megbeszélést folytattak a kisebbségi törvény parlamenti vitájának előkészítéséről a kisebbségi jogok érvényesülése érdekében. Egyetértés volt a megalkotás sürgősségének megítélésében, az egyéni és a kollektív jogok biztosításában, a kisebbségi önkormányzatok és a kulturális autonómia kérdéseiben, az anyagi és szervezeti garanciák biztosításában, valamint az ideiglenes parlamenti képviselet megoldásában.

Manherz Károly Király Péternek, a PM közigazgatási államtitkárának írott levelében reagált a PM-nek a törvénytervezettel kapcsolatos szeptemberi elemzésére, oppozíciós álláspontjára. A címzetes államtitkár miután röviden összefoglalta a törvényalkotás addigi történetét, a PM álláspontjából csak az egyes bekezdések, paragrafusok javításának szükségességét fogadta el, és javasolta utóbb a Kodifikációs Bizottságnak. A PM-étől eltérő koncepcionális elgondolást természetesnek tartotta, mivel a kisebbségi szervezetekkel folytatott tárgyalások az államigazgatási szemlélettől különböző megoldások keresését vonták maguk után. Álláspontja szerint több szakasz együttes értelmezésével lehet a jogalanyok körét – az elutasított regisztráció nélkül – behatárolni, amely pontosan majd az önkormányzati választásokon fog kiderülni. Nem volt szerinte szó finanszírozási automatizmusról, hanem kizárólag a Kisebbségi Alapba elhelyezett összeg felosztásáról, illetve már akkor meglévő kiadások átcsoportosításáról.

Wolfart János megküldte Szentgyörgyi Andrásnak, a Miniszterelnöki Titkárság vezetőjének a törvénytervezetet és annak indoklását – tájékoztatva egyúttal az előzményekről.