>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Az előzetes tervekkel ellentétben az előterjesztések nem kerültek megtárgyalásra a kormányülésen. Az utólagos indoklás szerint ez azért nem történt meg, mert a kisebbségi önkormányzati választásokat szabályozó javaslat az országos kisebbségi önkormányzatok jelentős ellenállásába ütközött.

Tabajdi Csaba, az MSZP Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoportjának vezetője megküldte Kósáné Kovács Magdának a párt véleményét a törvénytervezetekről: mindkét dokumentumot alkalmasnak találta tárgyalási alapnak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezett, kisebbségi önkormányzati feladatokhoz költségvetési támogatás hozzárendelését, és a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését. Nem értett egyet a választások időbeli elkülönítésével: e helyett inkább az azonos napon, de külön választóhelyiségben való megrendezését javasolta. Elengedhetetlennek ítélte a kormány vonatkozó álláspontjának a megismerését, és szorgalmazta, hogy a jövőben a kisebbségekkel való egyeztetést a kormány szervei végezzék el.

Orbán Viktor a 31/2000. sz. határozatával, november 10-i hatállyal felmentette tisztségéből Doncsev Tosot.

A kisebbségi vezetőknek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az országos önkormányzatok megelégedéssel nyugtázták, hogy az IM kikérte a véleményüket a NEKH leendő elnökének személyével kapcsolatban, és bíztak benne, hogy javaslataikat figyelembe veszik. Nyomatékosan kérték, hogy a kisebbségek iránt elkötelezett, azokat partnerként kezelő, problémáikkal azonosulni tudó vezető kerüljön a Hivatal élére, aki mindent megtesz a kulturális autonómia és az országgyűlési képviselet megteremtéséért, és kezdeményezi a szükséges jogszabályok módosítását.

Orbán Viktor a 34/2000. sz. határozatával, december 20-i hatállyal Báthory Jánost nevezte ki a NEKH elnökévé.

A kinevezés ellen több mint negyven roma és nem roma értelmiségi petíciót juttatott el az IM-hez. A dokumentum szerint „Báthorynak része volt abban a döntésben, amely meghiúsította, hogy minden kisebbségi közösség számára elfogadható kisebbségi törvény szülessen.”

Az új elnök a Magyar Nemzetben másnap megjelent interjújában szükségesnek nevezte a kisebbségi önkormányzati választások módjának végiggondolását, illetve „meg kell vizsgálni, hogy akár a kisebbségi törvény keretein belül, akár annak szükséges módosításával miképpen lehetne növelni a kulturális autonómia mértékét.”

Közös közleményt adtak ki az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei, amely szerint a kisebbségi vezetők növekvő elégedetlenséggel viselték azt, hogy nem volt előrelépés a régóta szorgalmazott kisebbségpolitikai ügyekben, így a parlamenti képviselet és a kulturális autonómia megteremtésében, illetve sérelmezték azt is, hogy hónapok óta állt a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos előkészítés.

Tabajdi Csaba írásbeli kérdést intézett az igazságügy-miniszterhez „Szavazhatnak-e a saját kisebbségi jelöltjükre a nemzeti és etnikai kisebbségek a 2002. évi választásokon?” címmel. A kérdésre Dávid Ibolya március 30-án írásban válaszolt.

Tabajdi Csaba írásbeli kérdést intézett az igazságügy-miniszterhez „Tervezi-e a kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítására irányuló javaslat benyújtását ebben a parlamenti ciklusban?” címmel. A kérdést Dávid Ibolya március 27-én írásban megválaszolta.

Az EJKVB ülése a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, egyhangú szavazással erősítette meg a szándékát a hatályos szabályozás módosítása iránt. A bizottság úgy döntött, hogy addig nem nyújtja be a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amíg meg nem ismerik a kormány azzal kapcsolatos álláspontját. Báthory János az elakadt módosítás felgyorsítását ígérte. Ezzel kapcsolatban az előterjesztések mielőbbi megtárgyalására, és a kialakult álláspontról való tájékoztatásra március 21-én Kósáné Kovács Magda elnök és Láyer József alelnök közös levélben kérték Orbán Viktort.

Az OCÖ aláírás nélküli levélben arról értesítette Hende Csabát, az IM politikai államtitkárát, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem értenek egyet a törvénytervezetek módosítási javaslataival, és ragaszkodnak azok „visszavonásához”.