>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Dávid Ibolya levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát arról, hogy az OCÖ április 12-i telefaxa nyomán, a kisebbségek konszenzusának megteremtése érdekében újabb egyeztetést kezdeményeznek.

Karagics Mihály horvát, Heinek Ottó német, és Fuzik János szlovák országos kisebbségi önkormányzati elnökök a Dávid Ibolyához írott levelükben kifejtették, hogy a kisebbségi törvény módosításának javaslatát tárgyalási alapnak tekintik, és kérték a törvénytervezet véglegesítésének folytatását. Hangsúlyozták, hogy minden olyan módosító elképzelést támogatni tudnak, amely erősíti a kisebbségek kulturális autonómiáját, és a kisebbségi önkormányzatok legitimitását. Úgy ítélték meg, hogy tovább kell gondolni az országos intézmények finanszírozását, a megyei szint létrehozásának lehetőségét, az országos testület törvényességi ellenőrzésének megteremtését, valamint hivatala jogállásának tisztázását. A levél másolatát május 8-án megküldték Kósáné Kovács Magdának is.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) Andreov Kosztának, az Égei Makedónok Magyarországi Egyesületének elnökének április 10-i levele nyomán, az 1/2001. sz. határozatával hitelesítette a hivatalos kisebbségi elismerést célzó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát.

Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter budapesti látogatásának keretében magyar-szerb kerekasztal-konferenciát rendezett az amerikai Project on Ethnic Relations annak érdekében, hogy a résztvevő politikusok, szakértők és kisebbségi vezetők összehasonlítsák a két ország hatályos, illetve kidolgozás alatt álló kisebbségi jogi normáit. A tanácskozáson Tabajdi Csaba a hazai kisebbségi törvényt alapvetően jónak tartotta annak ellenére, hogy nem tudta megállítani a kisebbségek nyelvi asszimilációját, illetve csak jogokat, és nem kötelezettségeket és finanszírozási automatizmusokat állapított meg. Hasonló problémákra világított rá Lásztity Péró is a felszólalásában.

Hende Csaba meghívta Kósáné Kovács Magdát a törvénytervezetek tárgyában, május 14-én, az IM-ben tartandó egyeztető megbeszélésre.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

A Szerb Országos Önkormányzat Közgyűlésének ülése elutasította a tervezetet, és állásfoglalásában felsorolta annak indokait is.

Az Országgyűlés július elsejei hatállyal, újabb hat évre választotta meg Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (48/2001. (VI. 21.) OGY határozat).

Tóth Zoltán József, a NKÖM főosztályvezető-helyettese a 2000. szeptember 11-i tervezet alapján elkészítette a Minisztérium javaslatát a kisebbségi törvény módosításáról: érintette a kisebbségi kulturális intézmény fogalmát, valamint az intézményátvétel kérdéseit.

A kormány rendeletet fogadott el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról (125/2001. (VII. 10.) Kormányrendelet), amely július 25-én hatályba lépve váltotta fel az eredeti, 1990-es jogszabályt. Az új rendelet a NEKH feladatai közé emelte a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatában és a módosítások előkészítésében való közreműködést.

Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter levélben válaszolt Kósáné Kovács Magdának, a miniszterelnöknek címzett korábbi levelére. A miniszter arról értesítette az EJKVB elnökét, hogy a kisebbségek többsége támogatásának megszerzése érdekében további egyeztetéseket és a tervezetek véglegesítését tartja szükségesnek, amely feladatokat a bizottságnak lenne célszerű elvégeznie.

Mozsár István, a Magyar Cigányok Demokrata Pártjának elnöke Lőrinciben megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a cigányság nem kisebbség, hanem a magyar nemzet része, és a párt ennek kinyilvánítását kéri az Alkotmánybíróságtól. A párt céljai között szerepelt a kisebbségi önkormányzati rendszer teljes felszámolása is.