>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XII

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dénes János független képviselő ennek keretében ismételten kérte, hogy ne zárják le az általános vitát.

A szakértők elkészítették a módosító indítványcsomagot a politikai indoklással együtt.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dornbach Alajos, az ülés levezető elnöke hangsúlyozta, hogy az eredeti tervek szerint már le kellett volna zárniuk az általános vitát. Dénes János független képviselő álláspontja szerint viszont a kisebbségi törvény elfogadását meg kell előznie a bevándorlási törvény megszavazásának.

Lezajlott az ellenzéki pártok és a Kisebbségi Kerekasztal, valamint országos kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozója.

Doncsev Toso (Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke), Dzindzisz Jorgosz (Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete), Karagics Mihály (Magyarországi Horvátok Szövetsége), Hambuch Géza (Magyarországi Németek Szövetsége), Zsigó Jenő (A Magyarországi Roma Szervezetek képviselője a Kisebbségi Kerekasztalban), Lásztity Péró (Szerb Demokratikus Szövetség) és Mata Mihály (Magyarországi Szlovákok Szövetsége) közös levelet írtak Szabad Györgynek és Fodor Gábornak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a pártok aláírásukkal lássák el a politikai megállapodást, mielőtt azt a kisebbségi szervezetek tanulmányozhatták és véleményezhették volna. Mindezek alapján a kisebbségi vezetők kérték az általános vita elhalasztását. Szabad György a tiltakozó levelet április 30-án tájékoztatásul továbbította a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti politikai egyeztetése a módosító indítványokról, amelynek keretében, a Kerekasztal és az országos kisebbségi szervezetek levelének ismertetését követően a jelenlévő országgyűlési képviselők valamennyi módosító indítványt aláírtak.

Wolfart János a Kisebbségi Kerekasztal tiltakozása nyomán levelet írt Szabad Györgynek, amelyben – az általános vita lezárását javasolva – kifejtette, hogy „… a pártok további kompromisszumokat sem egymás, sem a Kisebbségi Kerekasztal viszonylatában nem tudnak tenni és a Kerekasztal meggyőzhetősége is irreális, a további tárgyalások – és ami ebből következik: az általános vita további elhúzása – nem csökkentenék, hanem növelnék az érdekelt felek közötti nézetkülönbségeket.”

Fodor Gábor levélben annak megvizsgálására kérte Wolfart Jánost, hogy milyen lehetőségei vannak a kisebbségi törvénynek tizennégy kisebbségi nyelven való egyidejű hivatalos megjelentetésének.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és egyúttal le is zárult a törvényjavaslat általános vitája.

Wolfart János a Fodor Gábornak írott válaszlevelében azt jelezte, hogy milyen akadályokba ütközik a normaszöveg tizennégy nyelvre történő lefordítása és egyidejű megjelentetése, de kifejezte azon szándékát, hogy az elfogadást követően, a lehető legtöbb nyelvre megtörténjen a fordítás.

Zsámpár László, a Magyarországi Vendek Szövetségének elnöke és Talabér Zsolt, a Szövetség titkára levélben fordultak az EJKVB képviselőihez annak érdekében, hogy „a kisebbségi törvény előkészítésekor illetve tárgyalásakor segítse elő a vendség hivatalos szerepeltetését, hogy végre törvényesen elismert etnikum legyen.” Fodor Gábor június 30-i válaszlevelében tájékoztatást adott a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos fejleményekről, és felhívta a figyelmüket a honos népcsoportok körének bővítési lehetőségére.

Az EJKVB ülésén Fodor Gábor ismertette a Magyarországi Vendek Szövetségének levelét.

Szabad György a Fodor Gábornak és a frakcióvezetőknek írott levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EJKVB nem tudta befejezni a módosító indítványok megvitatását, pedig nyomós politikai érvek szóltak a törvény mielőbbi elfogadása mellett. Kérte a bizottsági elnököt, hogy a többpárti egyeztetés még a következő hét elején történjen meg annak érdekében, hogy az Alkotmányügyi bizottság megkezdhesse a véleményezést.

Dujmov István, az 1991 áprilisában bejegyzett katymári Neven Bunyevác Kulturális Egyesület elnöke Fodor Gábornak írott levelében tiltakozott a bunyevácok törvényi szerepeltetésének elmaradása miatt, és kérte a közösség felvételének megfontolását.