Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I II III IV V VI VII VIII IX X XII 1993. június 19. Németh Zsolt a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy nem kizárt a további módosító indítványok benyújtása a hatpárti javaslatcsomag mellett, amelyhez jó feltételeket teremtett az, hogy a Kisebbségi Kerekasztal szakértői elkészítettek egy kiegészítő módosító csomagot. A FIDESZ-es képviselő kifejezte azon reményét, hogy ez többpárti támogatást élvez majd, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a párt egyedül nyújt be ezek közül néhányat. 1993. június 25.Elkészült az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi, valamint Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának 11996. sz. együttes jelentése „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 5190. számú törvényjavaslatról, valamint az ahhoz benyújtott módosító indítványokról. 1993. június 28.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott és le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amelynek során a képviselők felhívták a figyelmet a módosító javaslataikra. Németh Zsolt (FIDESZ) kiemelte, hogy Tabajdi Csabával, Mészáros Istvánnal és a Kisebbségi Kerekasztal közreműködésével dolgoznak ki csatlakozó módosító indítványokat. 1993. június 30.Az EJKVB ülésén, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása során kiderült, hogy másnap újabb egyeztetést kell lefolytatniuk a frakciók képviselőinek, mert több módosító indítvány – köztük az alkotmányügyi bizottságé – eltért a pártok konszenzusától. Tisztázandók voltak a kisebbségi taxáció bővítésének feltételei, illetve a kisebbségi ombudsman intézményére vonatkozó alkotmánymódosítás lehetősége is. Sokadszor vetődött fel az a kérdés is, hogy a törvény mennyiben szólt a hazai kisebbségeknek, és mekkora lehet a példaértéke Európában. Vitát váltott ki a héber nyelv felvételére vonatkozó indítvány is. 1993. július 7.Az Országgyűlés plenáris ülése, amelyre 23 budapesti nagykövetség, 7 határon túli magyar politikai párt, mintegy 20 magyarországi kisebbségi szervezet, illetve a Magyarok Világszövetségének képviselői voltak hivatalosak. Az Országgyűlés nem sokkal 22 óra előtt, 304 igen, 3 nem, és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, amely az év október 20-án lépett hatályba. Göncz Árpád a Parlamentben fogadta Doncsev Tosot. Az államfő a találkozón leszögezte, hogy a kisebbségi törvény a hazai kisebbségeknek készült, és felkérte a kisebbségi vezetőt arra, hogy a Kisebbségi Kerekasztal is mérje fel a jogszabály megvalósulásához szükséges feltételeket és az anyagi vonzatokat. Karagics Mihály a Pesti Hírlapnak adott interjújában jónak és elfogadhatónak ítélte az elfogadott kisebbségi törvényt, amelynek „újdonságaihoz” azonban alkalmazkodni kell, és meg kell szervezni mindezek nyomán a horvát kisebbségi önkormányzatokat. „Tény, hogy ez a törvény példaként szolgálhat a környező országokban is és jó hatással lesz az ott élő kisebbségekre is, például a Horvátországban élő magyarokra.” 1993. július 15.Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke a magyarországi szlovák alternatív szervezetek küldöttségét fogadta Pozsonyban. A kisebbségi vezetők arról tájékoztatták a szlovák házelnököt, hogy a kisebbség helyzete az elfogadott kisebbségi törvény ellenére folyamatosan romlik. Megjelent a kormány nyilatkozata, amely kiemelkedő eseményként értékelte és üdvözölte a kisebbségi törvény elfogadását. „A Kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hozzájárult a törvényalkotás sikeréhez, hogy a kisebbségek mint államalkotó tényezők képviselőiken keresztül egyenrangú tárgyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyamatában.” A törvény kulcselemeiként a kisebbségi önkormányzatiságot, a kulturális autonómiát, a közösségi jogokat, illetve az identitásválasztás szabadságát emelte ki a dokumentum. Leszögezte végül, hogy „Magyarország kisebbségi politikája semmilyen tekintetben nem függvénye más országok magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikájának.” Báthory János levélben köszönte meg Fodor Gábor országgyűlési képviselőnek az elfogadott kisebbségi törvény kidolgozásában való közreműködést, habár „több ponton nem sikerült teljes egyetértésre jutni.” Kérte továbbá, hogy a képviselő a kisebbségi ügyeket a jövőben is kísérje figyelemmel. |
kapcsolódók
további kronológiák
|