>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI IX X XI

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak, a NEKH-nek a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A választási anomáliákkal kapcsolatban a jelöltállítási szabályok sokrétű, garanciális elemekkel való kiegészítését szorgalmazta annak érdekében, hogy csak az adott kisebbség képviseletére alkalmas jelöltek lehessenek megválaszthatók. A Hivatal indokoltnak tartotta a megyei szint kialakítását, a közvetett kisebbségi önkormányzat intézményének megszüntetését, a teljesítmény- és feladatarányos finanszírozás bevezetését, az országos testület törvényességi ellenőrzésének és hivatali hátterének megteremtését, valamint az intézmény-fenntartási tevékenység megerősítését.

A kisebbségi vezetők közül Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzat korábban kialakított álláspontját tudja ismertetni a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A választási visszaélések kiküszöbölésére a kisebbségi szervezetek és önkormányzatok szerepének növelését javasolta, a regisztráció bevezetését viszont ellenezte. Szorgalmazta a kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia meghatározását, azok anyagi és jogi eszközökkel való megerősítését.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke levélben közölte, hogy a témakörökre csak később, az önkormányzat alakuló ülését követően tud választ adni, de a regisztráció ügyét már határozottan el tudta vetni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyeztetések tárgyát az 1998. november 25-i levelében javasolt témakörök képezhetik.

Farkas Flórián a javaslatait szövegszerűen, az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva küldte meg Kósáné Kovács Magdának.

A Magyarországi Örmények Szövetségének Elnöksége közleményt adott ki a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban, amely a kisebbségi törvényt alkotmányjogi ellentmondásoktól sem mentesnek, és alapos korrekcióra szorulónak minősítette. Kifogásolta az elektori gyűlés határozatképességének 75%-os küszöbét, az elektori rendszer bonyolultságát, a többségi képviseleti elvet, a jelöltek ábécé-sorrendben való szerepeltetését a szavazólapokon. Felrótta a hatályos szisztémának a választási visszaélések lehetővé tételét, de ugyanakkor elvetette a regisztráció embertelennek tartott megoldását. Javasolta továbbá az újonnan állampolgárság szerzett személyek kisebbségi státuszát, bizonyos összeférhetetlenségi szabályok lefektetését, illetve a bejegyzett társadalmi szervezetek kizárólagos jelöltállítási jogát. Végül elfogadhatatlannak tartotta az örménység esetében a nyelvismeret megkövetelését.

Kaltenbach Jenő a választások során feltárt visszásságokról és a megoldási javaslatairól folytatott megbeszélést a kisebbségi vezetőkkel – ezek többségével a kisebbségi képviselők egyet is értettek. A résztvevők között a legnagyobb vitát a regisztráció kérdése váltotta ki. A kisebbségi biztos közölte, hogy a vizsgálat lezárásaként több törvény módosítását és megsemmisítését kezdeményezi, illetve a választásokkal összefüggésben indítványokat intéz az Alkotmánybíróság részére is.

Hámori József, nemzeti kulturális örökség minisztere megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját: az alapos szakértői munka elvégzéséhez legalább két hónapos határidőt tartott szükségesnek. Ez magában foglalná a kisebbségekkel való egyeztetést, véleményeik figyelembevételét, és így az új koncepció kidolgozását.

Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Hargitai Jánost, hogy a párt a törvénymódosítás irányával kapcsolatban a NEKH-nek az előző kormányzati ciklusban készített problémakatalógusát tekinti meghatározónak.

Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Ezek körében felvetette a kisebbségi önkormányzati középszint szükségességét, míg a kisebbségi hovatartozás esetleges regisztrálását elutasította.

Puss Lajos, az IM Közjogi Kodifikációs Főosztályának munkatársa megküldte Hargitai Jánosnak a törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját. Indokoltnak tartotta a módosítás két lépcsőben való keresztülvitelét, elsőként a megegyezéssel zárult, majd a vitás kérdésekben. A politikai döntést, illetve alkotmánymódosítást is igénylő regisztrációt alkotmányosan nem találta kizártnak, de ennek során, az önkéntes akaratnyilvánításon kívüli minden egyéb igazolást a törvénnyel ellentétesnek ítélt. Alternatív megoldásként javasolta a választhatóság szigorítását, esetleges kisebbségi „vizsga” bevezetését. Szorgalmazta továbbá a választási küszöbök megszigorítását, a közvetett típus kiiktatását, az elektorok részvételi arányának és a többségi választási szisztéma átgondolását, az országos kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenőrzésének megteremtését, a kisebbségi intézmények átvételének biztosítását, a települési és kisebbségi önkormányzatok viszonyának egyértelmű szabályozását, valamint a finanszírozás újraértékelését.

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

A BM keretében munkaanyag készült, amely szerint a kisebbségi hovatartozás nem regisztrálható, így viszont a kisebbségi önkormányzatoknak rendeletalkotási, hatósági jogkör nem biztosítható, illetve az arányos finanszírozás sem igen megoldható.

Hargitai János a frakcióvezetőknek küldött levelében azt kérte, hogy a pártok a bizottsági tagjaikon keresztül fejtsék ki álláspontjaikat. A Pokol Bélának, a Választói Rendszer Reformját Előkészítő eseti bizottság elnökéhez írott levelében pedig rámutatott a két bizottság együttműködésének fontosságára a kisebbségi önkormányzati választások, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyeiben.

Varjú Gabriella, a NEKH elnökhelyettese megküldte Arczt Ilonának a kisebbségi törvény és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására érkezett javaslatokat kéthasábos változatban, amely egyrészt a hatályos normaszöveget, másrészt pedig a kapcsolódó szövegszerű javaslatokat tartalmazta. A választási elképzelések terén az országos önkormányzatok elvetették a regisztrációt, míg annak bevezetését a minisztériumok és a közigazgatási hivatalok megfontolandónak tartották.

Orbán Viktor a parlamentben fogadta a 13 hazai kisebbség képviselőit, akik előzőleg közös levélben fogalmazták meg azokat a témaköröket, amelyekről tájékoztatást akartak kapni – egyebek mellett a választási jogszabályok korrekciójáról. A miniszterelnök a találkozón arról biztosította a kisebbségi vezetőket, hogy a kisebbségi törvény módosítása az egyetértésük nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára az EJKVB kérésére, a regisztráció témaköréhez kapcsolódva elkészítette feljegyzését „A kisebbségi közhatalmi szervezetek (önkormányzatok) választásával kapcsolatos szabályozás módszerei” címmel. Az összefoglaló leszögezte, hogy a BM a szükséges politikai döntés hiányában nem dolgozhat ki a regisztrációra vonatkozó törvénytervezetet, amely megoldást a hatályos jogszabályok nem is tettek lehetővé. A továbbiakban arra tért ki, hogy melyek lehetnek a kisebbségi identitásról szóló, egyoldalú jognyilatkozat felülvizsgálatának lehetőségei. A szerző ide sorolta valamely állami szerv esetleges felhatalmazását, illetve a választópolgárok (kisebbségi szervezetek) ilyen jellegű hatáskörrel való felruházását. A kisebbségi választójoggal kapcsolatban a közjogi típusú megoldás mellett érvelt, azaz a felmerülő vita elbírálásának állami garanciái kell hogy legyenek – az aktív és passzív választójog megállapítását nem bízta volna tehát társadalmi szervezet belátására. Összefoglalóan javasolta a kisebbségi jelöltek nyilatkozatának megtámadhatóvá tételét, a kisebbségi szavazólap külön kérésre való átnyújtását, illetve a választások időbeli elkülönítését.

Márk György, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének hivatalvezetője levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a Szövetség megalakulásáról, amelyre az országos önkormányzat létrehozásának meghiúsulását követően került sor. A továbbiakban több állami szerv – köztük a NEKH is – jelezte számukra, hogy a Szövetséget tekinti tárgyalópartnernek a hazai román kisebbség részéről.