>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI IX X XI

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

Országos Önkormányzatok Kerekasztala néven egyeztető fórumot alakított a 12 országos kisebbségi önkormányzat és a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetsége. A testület titkára Dzindzisz Jorgosz lett, az ügyvivő vezetésben pedig Farkas Flórián, Heinek Ottó és Lásztity Péró is helyet kaptak. A Kerekasztal céljai között szerepelt, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a kisebbségi és a választójogi törvények módosításáról, amelyekről már részben ki is dolgozták a javaslataikat.

Kreszta Traján, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének elnöke levélben kérte Kósáné Kovács Magda segítségét a Szövetség működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosításához. Az EJKVB-nak a helyzet megoldásáért tett erőfeszítéseiről az elnök 9-i viszontválaszában adott tájékoztatást, illetve kérte Doncsev Tosonak is a közbenjárását.

A kormány első olvasatban tárgyalta a három törvényt érintő, rövid távú módosítás tervezetét.

Az ad hoc bizottság ülésén szintén megtárgyalta a kisebbségi törvény rövid távú módosítását (a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok módosításáról szóló tervezetet), az OBH újabb, a regisztrációval összefüggő vitaanyagához fűzött BM észrevételeket, illetve a parlamenti képviseletről készített IM vitaanyagot. Ez utóbbi terén további anyagok kidolgozását tartották szükségesnek. A választásokkal kapcsolatban a képviselők és a felkért szakértők állást foglaltak a két legfontosabb kérdésben, az eltérő időpontban történő választás és a jelölés módjának ügyében. Röviden tárgyaltak az Erdélyi Magyarok Egyesületének kisebbségi kezdeményezéséről is.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára elkészítette a kisebbségi jelölőgyűlésekről szóló vitaanyagot, amely középpontjában egyrészt a települési és a kisebbségi önkormányzati választások időbeli elkülönítésének, másrészt pedig a jelölőgyűlések bevezetésének kifejtése álltak.

Kreszta Traján levélben ismertette Kósáné Kovács Magdával a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének a kisebbségi törvény részleges módosításával kapcsolatos javaslatait: az országos testületet életre hívó elektori gyűlés határozatképességi küszöbének csökkentését, illetve a fővárosi kisebbségi önkormányzat intézményének hatályon kívül helyezését.

Puss Lajos, az IM Közjogi Kodifikációs Főosztályának munkatársa elkészítette a munkaanyagát a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyében, „Megoldási lehetőségek a nemzeti és etnikai kisebbségek parlament-közeli képviseletére (szakértői vitaanyag)” címmel.

Az április eleji kérés nyomán Doncsev Toso levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a román önkormányzati szövetség működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos lépésekről.

Az Országos Horvát Önkormányzat Ügyrendi Bizottsága elkészítette a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezetét, amelyet az Önkormányzat Közgyűlése június 5-én fogadott el, majd június 17-én, Karagity István elnökhelyettes küldött meg Kósáné Kovács Magdának. A tervezet megerősítette volna a kisebbségi önkormányzatiságot és a kulturális autonómiát, kiiktatva a kihasználatlan közvetett típust, míg létrehozva a megyei kisebbségi önkormányzat intézményét. A kisebbséghez tartozás kérdésében kizárólag a jelöltek lehettek volna nyilatkozatra kötelezve, akiknek bírniuk kell a közösség (szervezet, kisebbségi önkormányzat) támogatását, és igazolniuk is a hovatartozásukat. A tervezet a honos népcsoportok felsorolásánál, a horvátsághoz sorolva feltüntette volna a bunyevácot, a dalmátot, a sokácot, a katolikus bosnyákot és a rácot is.

Doncsev Toso megküldte Hargitai János bizottsági elnöknek a BM helyettes államtitkárának a kisebbségi jelölőgyűlésekről készült vitaanyagának véleményezését. A NEKH elnöke a lehető legkisebb időintervallum meghatározásával támogatni tudta a választások időbeli elkülönítését, míg a jelölőgyűlés jogintézményét nem tartotta a választójogi rendszerbe illeszthetőnek. Az utóbbi helyett inkább a jelölt írásbeli nyilatkozatát, a választási küszöbszámok megemelését, a feladatokhoz kötött finanszírozás kialakítását, valamint a kerületi szinttel szemben a fővárosi testület preferálását szorgalmazta.