>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta a választójogi szabályok módosítására kidolgozott tervezeteket. A BM-nek a következő ülésre el kellett készítenie három részterület alapos kimunkálását, nevezetesen a területarányos küldöttválasztó gyűlés, a megyei szint kislistás választásának, valamint a jelöltállítás témáiban.

Kaltenbach Jenő – a szokásos éves beszámolójának elkészülte alkalmából tartott sajtótájékoztatón – elmondta, hogy a kisebbségek számára még mindig nem teljesültek az 1993-as ígéretek, ugyanis a valóságban még nincs kulturális autonómiájuk, és nincs képviseletük az Országgyűlésben sem. A kisebbségi biztos beszámolója tartalmazta azt a tervezetet, amelyet a hivatala dolgozott ki a kisebbségi törvény módosítására. (Népszabadság)

A „Törvénytervezet a magyarországi nemzetiségek jogairól” egy sor értelmező rendelkezést tartalmazott, valamint két változatot is felvázolt az országgyűlési képviselet megteremtésére. Helyi szinten meghagyta a települési önkormányzat átalakuló, valamint a közvetlen módon, de a helyhatóságitól eltérő időpontban választandó kisebbségi önkormányzati típust, amelyek mellett rögzítette a közvetett, elektori úton szerveződő területi szintet is. A tervezet megerősíteni szándékozta a kisebbségi testületek jogi helyzetét, gazdálkodását, valamint a kulturális autonómia intézményeit.