>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Csapody Miklós, az MDF frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát, hogy a párt mindkét törvénytervezettel egyetért.

Pálffy Ilona, az IM helyettes államtitkára levélben értesítette az országos elnököket, hogy a kisebbségi törvény módosításának május 31-i tervezetét Hargitai János megküldte Dávid Ibolya igazságügyi miniszternek azzal, hogy folytassa le a szükséges közigazgatási egyeztetéseket. Kérte őket egyúttal arra, hogy a mellékelt tézisekkel, a törvénytervezettel és annak indoklásával kapcsolatos véleményeiket és javaslataikat augusztus 10-ig fejtsék ki.

Az országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek ülésén áttanulmányozták a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetet, és a kialakított közös álláspontjuk szerint elvetették azt. Megítélésük szerint a jogelvonást tartalmazó javaslat csorbította és korlátozta a kisebbségek jogait, megnehezítette és akadályozta választási részvételüket, előmozdította asszimilációjukat, növelte a költségeket, miközben nem tudta kiküszöbölni a választási visszaéléseket sem. Hangsúlyozták, hogy a tervezet nem a kisebbségekkel történt egyeztetés eredménye, és nem tükrözi az érdekeiket sem. Részletes indoklásukban kifejtették, hogy ragaszkodnak a választások azonos időpontban történő megtartásához, a külföldi állampolgárok szavazati jogához, a közvetlen elektorválasztás meghagyásához, a megyei és az országos szint kislistás választásához, az országos elektori gyűléshez, illetve más pontokon is kitartottak a hatályos megoldások mellett. Szorgalmazták viszont az elektori gyűlések tisztán anyanyelven való lebonyolítását, illetve a megyei közgyűlésekben való kedvezményes mandátum biztosítását. Ez utóbbinak a helyi szintű eltörlését ugyanakkor határozottan ellenezték. A kisebbségi álláspontról másnap, 26-án levélben értesítették Daróczy Istvánt, a BM Jogi Főosztályának megbízott főosztályvezetőjét.

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke megküldte Daróczy Istvánnak az álláspontját a kisebbségi választásokról szóló, június 11-i törvénytervezetről. Jelezte, hogy az Önkormányzat csatlakozott az országos testületek július 26-i közös álláspontjához, amely elutasította a koncepciót. Úgy ítélte meg, hogy bár támogatni tudja a választási visszaélések visszaszorításának szándékát, de ezeket a tervezet nem lenne képes megszüntetni. Határozottan ragaszkodott a külföldi állampolgárok szavazati jogához, a helyhatósági és kisebbségi választások azonos időpontban történő megrendezéséhez, a külön, e célra megválasztott kisebbségi elektor, a települési önkormányzatban való kedvezményes mandátum és a kislistás választás intézményeihez, illetve elvetette a tervezett küldöttrendszer bevezetését is az országos testület létrehozására.

Badalján Edvard, az Országos Örmény Önkormányzat ügyvezető elnöke levélben biztosította támogatásáról az országos kisebbségi önkormányzatok közös álláspontját, amelyet azzal tartott indokoltnak kiegészíteni, hogy elektor csak az lehessen, aki az adott kisebbséghez tartozik, és beszéli a kisebbség nyelvét.

Lásztity Péró megküldte Daróczy Istvánnak a kisebbségek közös álláspontját az Országos Örmény Önkormányzat kiegészítésével és a Szerb Országos Önkormányzat csatlakozó nyilatkozatával együtt a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről. Jelezte egyúttal, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldi el a csatlakozó véleményét.