>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Dávid Ibolya és Pintér Sándor levélben tájékoztatták Kósáné Kovács Magdát arról, hogy a két tervezetet két alkalommal is megtárgyalta a közigazgatási államtitkári értekezlet, és az előterjesztéseket az október 24-i ülésén fogja megvitatni a kormány.

Lásztity Péro és Dzindzisz Jorgosz a Kósáné Kovács Magdának írott levelükben fejtették ki azon véleményüket, amely szerint elengedhetetlennek tartják azt, hogy mielőtt a kormány kialakítja az álláspontját a kisebbségi önkormányzati választási tervezetről, egyeztetést folytasson le a kisebbségek képviselőivel egy közös megállapodás és álláspont megszületése érdekében.

Az előzetes tervekkel ellentétben az előterjesztések nem kerültek megtárgyalásra a kormányülésen. Az utólagos indoklás szerint ez azért nem történt meg, mert a kisebbségi önkormányzati választásokat szabályozó javaslat az országos kisebbségi önkormányzatok jelentős ellenállásába ütközött.

Tabajdi Csaba, az MSZP Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoportjának vezetője megküldte Kósáné Kovács Magdának a párt véleményét a törvénytervezetekről: mindkét dokumentumot alkalmasnak találta tárgyalási alapnak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezett, kisebbségi önkormányzati feladatokhoz költségvetési támogatás hozzárendelését, és a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését. Nem értett egyet a választások időbeli elkülönítésével: e helyett inkább az azonos napon, de külön választóhelyiségben való megrendezését javasolta. Elengedhetetlennek ítélte a kormány vonatkozó álláspontjának a megismerését, és szorgalmazta, hogy a jövőben a kisebbségekkel való egyeztetést a kormány szervei végezzék el.

Orbán Viktor a 31/2000. sz. határozatával, november 10-i hatállyal felmentette tisztségéből Doncsev Tosot.

A kisebbségi vezetőknek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az országos önkormányzatok megelégedéssel nyugtázták, hogy az IM kikérte a véleményüket a NEKH leendő elnökének személyével kapcsolatban, és bíztak benne, hogy javaslataikat figyelembe veszik. Nyomatékosan kérték, hogy a kisebbségek iránt elkötelezett, azokat partnerként kezelő, problémáikkal azonosulni tudó vezető kerüljön a Hivatal élére, aki mindent megtesz a kulturális autonómia és az országgyűlési képviselet megteremtéséért, és kezdeményezi a szükséges jogszabályok módosítását.

Orbán Viktor a 34/2000. sz. határozatával, december 20-i hatállyal Báthory Jánost nevezte ki a NEKH elnökévé.

A kinevezés ellen több mint negyven roma és nem roma értelmiségi petíciót juttatott el az IM-hez. A dokumentum szerint „Báthorynak része volt abban a döntésben, amely meghiúsította, hogy minden kisebbségi közösség számára elfogadható kisebbségi törvény szülessen.”

Az új elnök a Magyar Nemzetben másnap megjelent interjújában szükségesnek nevezte a kisebbségi önkormányzati választások módjának végiggondolását, illetve „meg kell vizsgálni, hogy akár a kisebbségi törvény keretein belül, akár annak szükséges módosításával miképpen lehetne növelni a kulturális autonómia mértékét.”