>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kormány

A Vas megyei horvátok, németek és szlovének képviselőinek szombathelyi találkozóján, a választásokra készülődve a jelenlévők a kisebbségi törvény módosítását, vagy legalábbis új, konkrét végrehajtási rendeletek kidolgozását javasolták az új Országgyűlésnek és kormánynak.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése áttekintette az MSZP és az SZDSZ által megkötött koalíciós szerződés kisebbségekre vonatkozó részeit. Lásztity Péró, a Kerekasztal ügyvezető elnöke szerint fordulatra van szükség a kormány és a kisebbségek viszonyában, amely a kulturális autonómia anyagi és jogi feltételeinek megteremtésében jelenne meg.

A kormány megalakulásával összefüggő egyes hatásköri rendelkezések módosításáról szóló 109/1994. sz. kormányrendelet a NEKH felügyeletével a MEH politikai államtitkárát bízta meg. E kormányzati ciklusban a Hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működött a hazai kisebbségi, és a határon túli magyarok ügyeiben illetékes politikai államtitkár, Tabajdi Csaba.

Az EJKVB tisztségviselői, tagjai és a pártok szakértői találkoztak a kisebbségi ügyekben illetékes intézmények vezetőivel. A találkozón Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kormányváltás miatt késik a kisebbségi törvény jogharmonizációja, ugyanis a PM késve készítette el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapra vonatkozó tervezetet, holott azt az Országgyűlésnek október 20-ig el kell fogadnia. Célszerűnek tartotta ez ügyben az előzetes egyeztetések folytatását, és hatpárti konszenzus kialakítását. Az államtitkár szerint módosításra szorult az oktatási fejkvóta-rendszer is, amellyel Lásztity Péró is egyetértett. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt a két önkormányzat viszonya, illetve a nyelvhasználat kérdése.

Az MNSZ elnöksége kialakította az állásfoglalását a választójogi, az önkormányzati és a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormánytervezetekről. A dokumentum üdvözölte azt, hogy a Szövetség számos javaslatát figyelembe vették, de hiányolta ugyanakkor az országgyűlési képviselet biztosítását, a kisebbségi törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotását, a kisebbségi önkormányzatok számára az érdemi hatáskörök, források és infrastruktúra megteremtését, a megyei szint kialakítását, illetve a települési és kisebbségi önkormányzat viszonyának rendezését.

Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke egy, a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek számára rendezett gyöngyösi tréningen kijelentette, hogy a kisebbségi törvény nem tisztázza egyértelműen a testületek jogosítványait, valamint a finanszírozásuk forrásait. Ennek következtében „állóháború” alakulhat ki a települési és a kisebbségi önkormányzatok között.

Tabajdi Csaba látogatást tett az MNSZ-nél, és megbeszélést folytatott Hambuch Géza elnökkel és Schnaider Ágnes főtitkárral. A találkozó során áttekintették a kisebbségi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A felek sajnálatosnak tartották azt, hogy az erre vonatkozó törvények nem készültek el az új kormány hivatalba lépése előtt, illetve késik a kisebbségi közalapítványokkal és a finanszírozással kapcsolatos előkészítés is. Az államtitkár tájékoztatása szerint így a szükséges módosításokat előreláthatólag szeptember végén fogja tudni tárgyalni az Országgyűlés. A szervezet elnökét pedig különösen az ombudsman megválasztása, a parlamenti képviselet megteremtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekelte.

A magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbség képviselőinek bécsi találkozóján a felek a két ország közötti barátsági szerződés megkötését sürgették, és egyúttal megfogalmazták elvárásaikat a kormányok felé. A szlovák kisebbség számára a dokumentum az országgyűlési képviselet biztosítását, az önkormányzati intézmények esetében az anyagi feltételek megteremtését, illetve az oktatási és kulturális intézmények alapítását szorgalmazta. Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke ugyanis rámutatott arra, hogy a hazai törvény szelleme és gyakorlata messze esik egymástól.

A Roma Parlament tisztújító közgyűlésén az újraválasztott Zsigó Jenő elnök a kormány cigánypolitikáját bírálta, a kisebbségi törvényt pedig elhibázottnak tartotta, és szorgalmazta annak mielőbbi módosítását.

Az Országgyűlés elfogadta a március 21-én hatályba lépő 1995. évi VI. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról. A Polgári Törvénykönyv időközben bekövetkezett módosítása lehetővé tette, hogy az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzatok képviselőtestületei közfeladatok ellátására közalapítványt hozzanak létre, amely forma előnyösebbnek bizonyult a kisebbségi feladatok támogatására is a kisebbségi törvény által eredetileg rögzített Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alappal szemben. Jelen módosítás ezért elrendelte a kormány által alapítandó, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért elnevezésű közalapítvány (MNEKK) létrehozását. Az év júliusában kormányhatározattal életre hívott Közalapítvány későbbi tevékenysége szerves részét képezi a magyarországi kisebbségi célzatú, összetett és többcsatornás finanszírozási rendszernek.

Tabajdi Csaba előadást tartott a NEKH konferenciáján, amely érintette a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek kérdését: úgy értékelte, hogy a modell egésze még nem, csak részelemeiben működik, és mindezek alapján tudta megfogalmazni a továbblépés feladatait (pl. a települési és kisebbségi önkormányzatok viszonyának tisztázása). A kisebbségi törvény módosítására korábban kitűzött 1995 végi határidőt ugyanakkor korainak tartotta, mert ehhez átfogóbb vizsgálatot, a kisebbségi önkormányzatiság teljes körű működésének megismerését ítélte előfeltételnek. A döntéshozatali egyeztetésekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy korábban a kudarcokért és az eredményekért egyaránt a kormányt lehetett felelőssé tenni, de a felelősség már megoszlik az országos önkormányzatokkal. Utalt arra is, hogy a Kisebbségi Egyeztető Tanács megakadt azon a ponton, hogy a kisebbségek miként egyeztessék a különböző érdekeiket. Az államtitkár a felszólalásában érintette a továbbiakban a finanszírozás, a kisebbségi oktatási intézmények működtetésének, a nyelvhasználat, a cigány kisebbség helyzetének, a kisebbségbarát környezet kialakításának, illetve a megyei kisebbségi önkormányzat szükségességének kérdésköreit.