>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Az EJKVB ülése a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, egyhangú szavazással erősítette meg a szándékát a hatályos szabályozás módosítása iránt. A bizottság úgy döntött, hogy addig nem nyújtja be a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amíg meg nem ismerik a kormány azzal kapcsolatos álláspontját. Báthory János az elakadt módosítás felgyorsítását ígérte. Ezzel kapcsolatban az előterjesztések mielőbbi megtárgyalására, és a kialakult álláspontról való tájékoztatásra március 21-én Kósáné Kovács Magda elnök és Láyer József alelnök közös levélben kérték Orbán Viktort.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

Az Országgyűlés július elsejei hatállyal, újabb hat évre választotta meg Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (48/2001. (VI. 21.) OGY határozat).

Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter levélben válaszolt Kósáné Kovács Magdának, a miniszterelnöknek címzett korábbi levelére. A miniszter arról értesítette az EJKVB elnökét, hogy a kisebbségek többsége támogatásának megszerzése érdekében további egyeztetéseket és a tervezetek véglegesítését tartja szükségesnek, amely feladatokat a bizottságnak lenne célszerű elvégeznie.

Máthé Gábor, az OVB elnöke levélben arról tájékoztatta Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét, hogy az Égei Makedónok Magyarországi Egyesületének kisebbségi kezdeményezésében a szükséges 1000 helyett csak 920 aláírás gyűlt össze. Az értesítő levelet Soltész István, az Országgyűlés főtitkára szeptember 4-én küldte meg Kósáné Kovács Magdának.

Az EJKVB ülése meghallgatta Dávid Ibolya és Pintér Sándor minisztereket. Az igazságügyi miniszter bevezetőjében elmondta, hogy egy olyan konszenzusos törvényjavaslatot, mint a kisebbségi törvény módosítása, kötelessége támogatni abban, hogy azt a kormány és az Országgyűlés megtárgyalja. Hargitai János ezt követően a miniszter segítségét kérte a törvénymódosítás ügyének előmozdításához, ezen belül is különösen a PM álláspontjának letisztázódásához.

Elkészült a törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti delegátusairól.

Az Országgyűlésnek benyújtásra került a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámoló, amely az 1999-2001 közötti fejleményeket foglalta össze. A jelentés a további kisebbségpolitikai feladatok sorában leszögezte, hogy „folytatni kell a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatának annak érdekében, hogy még ebben a ciklusban megteremtődjenek a kisebbségi önkormányzati rendszer kiépítésének, valamint működtetésének jogszabályi és pénzügyi garanciái. A Kormány a kisebbségi autonómia kiteljesedése, a kisebbségi identitás megőrzése kulcskérdésének tekinti e problémakört. A már előkészített jogszabály csomag választójogi részéből is célszerű mindazon elemek vizsgálata, melyek csökkenthetik az „etno-biznisz” jelenségét és elősegíthetik azt, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások során valóban csak az adott kisebbségi közösséghez tartozó személyek lehessenek a közösség választott képviselői, vezetői. A Kormány e jogalkotási feladathoz – az eddigieknek megfelelően – teljeskörű szakértői segítséget nyújt az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának.”

Hargitai János levélben arra kérte az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit, hogy az elkészült és mellékelt törvénytervezetekkel kapcsolatos észrevételeiket juttassák el az EJKVB-hoz.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához.

Az EJKVB ülésén Hende Csaba úgy foglalt állást, hogy a kormány csak a törvényjavaslatok bizottsági benyújtása után tudja kialakítani az azokkal kapcsolatos álláspontját. A kormány támogatásával a Bizottság végül egyhangúlag úgy döntött, hogy a két törvénytervezet kerüljön benyújtásra.