>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Elnöksége kialakította a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely Kreszta Traján elnök december 21-én juttatott el Kósáné Kovács Magdának. A dokumentum szerint a kisebbségi törvény és tervezett módosítása két kérdést továbbra sem tisztázott: egyrészt azt, hogy kik választanak kiket a kisebbségi önkormányzatokba, másrészt pedig a jelöltek nyilatkozattételét a román érdekképviselet nem tartotta eléggé visszatartó erejűnek. Sajnálattal állapította meg végül, hogy a jogszabály számos ígérete beváltatlan maradt, köztük a kisebbségek kulturális autonómiája, parlamenti képviselete, illetve a fennmaradást szolgáló finanszírozási rendszer kialakítása.

Az EJKVB bizottsági önálló indítványaiként mindkét törvényjavaslat benyújtásra került, azaz a kisebbségi törvény módosításáról szóló T/5498-as, és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló T/5499-es törvényjavaslat.

Farkas Flórián elkészítette az OCÖ közleményét a törvénytervezetekkel kapcsolatos álláspontról, amelyet Báthory János december 13-án juttatott el Kósáné Kovács Magdának. Az elnökségi közlemény szerint az OCÖ nem támogatta a két törvényjavaslat egy csomagban való benyújtását, a választási javaslat beterjesztését pedig kifejezetten indokolatlannak tartotta. Elvetette továbbá a köztes szintek (fővárosi, megyei) választási elemeit, a választások térbeli elkülönítését, a kedvezményes mandátum megszüntetését. Nem tartotta alkalmasnak a dokumentumot a visszaélések megakadályozása szempontjából sem. A 2002-es országgyűlési választások kiírása előtt, az utolsó ülésszakokon károsnak tartotta a beváltnak minősített megoldások megváltoztatását, a módosítások úgymond elsietését.

Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Kisebbségek Napja alkalmából találkozott kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőivel. A politikus ígéretet tett a parlamenti képviselet megoldására, és szükségesnek tartotta a választójogi reformot is. (Népszabadság)

Hargitai János és Kósáné Kovács Magda arról tájékoztatták Báthory Jánost, hogy az OCÖ novemberi közleményével kapcsolatban hivatalos bizottsági álláspont kialakítására már nem volt lehetőség a 2001. évi ülésszak bezárása után, és arra sem látnak már esélyt, hogy az előterjesztéseket még ebben a parlamenti ciklusban a plenáris ülés megtárgyalja. Ugyanezt közölték levélben Farkas Flóriánnal is.

Az EJKVB elnöke válaszlevelében köszönte meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának novemberi állásfoglalását, és tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a törvényjavaslatok megtárgyalására ebben a ciklusban már nem kerülhet sor. Az állásfoglalást tájékoztatásul megküldte Hargitai Jánosnak is.

Közös találkozót tartott nyolc országos kisebbségi önkormányzat vezetője Gyulán, amelyre politikai okokból egyedül a megosztott roma kisebbség részéről nem hívtak meg senkit, de a hiányzó német, szlovák, örmény és horvát kisebbség számára felkínálták a csatlakozás lehetőségét. A résztvevők ugyanis tizenkét pontból álló, közös nyilatkozatot fogadtak el a megoldatlan parlamenti képviselet ügyében, de követeléseik között szerepelt a kulturális autonómia megvalósításához szükséges jogi és pénzügyi feltételek megteremtése is. A résztvevő országos lengyel elnök, Sutarski Konrád viszont nyilvánosan elhatárolódott a nyilatkozat egyes pontjaitól.

Az országgyűlési választások első fordulója.

Az országgyűlési választások második fordulója.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) Országgyűlési határozatot, amely szerint a 21 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot Szászfalvi László (MDF) elnök vezette, aki ezt a tisztséget a ciklus során végig betöltötte.

Az EJKVB ülésén, a miniszterjelöltek meghallgatásának keretében, Kiss Elemér kancelláriaminiszter-jelölt Hargitai János kérdésére válaszolva elmondta, hogy az őszi kisebbségi önkormányzati választásokig hátralevő időbe nem férne bele a vonatkozó jogszabályok módosítása. Az előrelépés fontosságát viszont kiemelte bemutatkozásában Lamperth Mónika belügyminiszter-jelölt is.