Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 436       Lapozás: 1-10 ... 361-370 | 371-380 | 381-390 ... 431-436

Intézménymutató: Országgyűlés


2005. május 4.

Kaltenbach Jenő az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott beszámolójában felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogi szabályozás mellett veszélybe kerülhetnek a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások, ezért sürgette a választójogi törvény módosítását.

2005. Május 4-8.

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának bukaresti tanácskozásán a szervezet állást foglalt a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban is: szorgalmazta a kisebbségi törvény tervezett módosításának, valamint a parlamenti képviseletről szóló törvénynek a mihamarabbi elfogadását.

2005. május 9.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 180 – egy kivételével kormánypárti – igen, és 102 – ellenzéki és független – tartózkodás mellett döntés született a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról.

2005. május 25.

Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta a kisebbségi ombudsman beszámolóját. Kaltenbach Jenő a kisebbségi törvényjavaslat elfogadását szorgalmazta, mivel a hatályos szabályok szerint nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat. Az ülés keretében Hargitai János, a FIDESZ vezérszónoka kiemelte, hogy a jelek szerint az akkori formában nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, ezért módosításra van szükség.

2005. május 31.

Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.

Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.

2005. június 1.

A kormányülés támogatásáról biztosította a május 31-i megállapodás szerinti módosítás tervezetét. A módosítási javaslatokról június 2-án a NEKH közleményt adott ki.

Az EJKVB bizottsági módosító javaslatot, majd június 7-én két újabb pontosító jellegű indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz kapcsolódva. A június elsejei dokumentum egységes szerkezetbe foglalta a törvényjavaslathoz korábban beérkezett, mintegy 85 módosító javaslatot, és a 2005 tavaszi egyeztetések eredményét.

2005. június 2.

A pártok kompromisszumát bírálva Kaltenbach Jenő kijelentette, hogy a módosítás éppen arra alkalmatlan, amiért létrejött. Attól tartott ugyanis, hogy sokakat elriaszt, ha a jegyzőnél kell megvallaniuk az identitásukat, miközben a kisebbséghez nem tartozók ki tudják játszani a törvényt. Ez utóbbi esetben a csalás államilag igazolttá válik. Heizer Antal szerint nem lehet azt kizárni, hogy a szigorítás eredményeként csökkenni fog a kisebbségi önkormányzatok száma. A NEKH elnökét meglepetésként érte, hogy a politikai kompromisszum ellenére az EJKVB ülésén a FIDESZ képviselőinek többsége nem támogatta a javaslatot.

A pártok képviselői visszavonták az év márciusában benyújtott módosító javaslataikat.

2005. június 6.

Tizenkét országos kisebbségi önkormányzat vezetője – a szerb kivételével – közös nyilatkozatban üdvözölte a két párt megegyezését. Különösen előremutatónak értékelték az oktatási és kulturális intézmények, illetve a kisebbségi önkormányzatok működése és finanszírozása stabilitásának megteremtését. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartották azt, hogy a kisebbségi választói névjegyzék létrejöttét, alakulását és megsemmisítését maguk a kisebbségek is ellenőrizhessék. Aggályosnak tartották azt, hogy nehezebbé vált a települési önkormányzatba való kisebbségi bejutás lehetősége, és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozta a kistelepüléseken élőket. Módosítani javasolták a kisebbségi önkormányzati kezdeményezések küszöbszámait, és bár a módosítás alkotmányos céljaival és a kisebbségi önkormányzatok legitimitásának erősítésével egyetértettek, garanciát kértek arra, hogy a kisebbségi testületek számának csökkenése esetén sem csökken a rendszer költségvetési támogatása. Végül megfogalmazták azon elvárásukat, hogy a választások 2007 tavaszi befejezése után a kormány, a parlamenti pártok és az országos kisebbségi önkormányzatok értékeljék a választás tapasztalatait, és az illetékesek kezdeményezzék a szükséges törvénymódosításokat. A szerb országos önkormányzat a témával kapcsolatban önálló állásfoglalást kívánt kialakítani.

Az Alkotmányügyi, a Külügyi és az Önkormányzati bizottságok a módosító javaslatokról tárgyaltak.

2005. június 8.

Az Országgyűlés plenáris ülésén megkezdődött és egyúttal le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amely a közelmúltban megszületett kompromisszum pontjait érintette. Mesterházy Attila szerint sikerült szakmai megoldást, vállalható kompromisszumot találniuk. Felszólalása szerint „… az körvonalazódott a beszélgetések során, hogy olyan módosító indítványt nem tudnak a politikai pártok előterjeszteni, amely minden kisebbségi közösség számára egyformán kielégítő, egyformán jó.” Németh Zsolttal együtt ígéretet tettek arra, hogy rögtön a 2006-os kisebbségi választások után elkezdik értékelni az eredményeket.

Az Oktatási bizottság megtárgyalta a módosító javaslatokat.

2005. június 13.

Göncz Kinga az egységes törvényjavaslat mellett zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a koherencia-zavar megszüntetése érdekében.

Az Országgyűlés elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslatot, amelyet Szili Katalin másnap írt alá, és június 16-án küldött meg a köztársasági elnöknek kihirdetésre.

Az elfogadott törvényjavaslat a pártok kompromisszuma nyomán számos lényeges változtatást tartalmazott a 2004. márciusi szöveghez képest. Ezek szerint a kisebbségi törvény személyi hatályát továbbra is a magyar állampolgárok jelentik, kizárólag ők gyakorolhatják a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív és passzív választójogukat. A kisebbségi választói névjegyzék intézménye megmaradt, de annak kezelése kikerült a kisebbségek kezéből a helyi választási iroda vezetője (többnyire tehát a jegyző) hatáskörébe, aki viszont a kisebbségi kötődés megítélésében nem rendelkezik döntési jogosítvánnyal. Lefektették ugyanakkor, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltet a továbbiakban kizárólag csak szervezetek állíthatnak. Szintén megmaradhatott a területi kisebbségi önkormányzat, amelyet viszont megszigorított előfeltételekkel, és közvetett úton lehet létrehozni, akárcsak az országos testületet. A módosítás során eredetileg elgondolt, listás-arányos választás megmaradt területi és országos szinten egyaránt. A megfogalmazódó kisebbségi igény hatására visszakerült a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum intézménye, amelyet eredetileg megszüntetni terveztek.

Heinek Ottó a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának szekszárdi kihelyezett elnökségi ülését követően sajnálatosnak nevezte, hogy módosító javaslatcsomag utolsó változatáról nem egyeztettek a kisebbségekkel: „amikor bennünket arról tájékoztatott a két nagy párt képviselője, hogy ők egymással megállapodtak, akkor utána nem kérdezték meg, de előtte sem, hogy mit szólunk hozzá, támogatjuk, vagy nem.”

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék