>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés

Kaltenbach Jenő az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott beszámolójában felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogi szabályozás mellett veszélybe kerülhetnek a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások, ezért sürgette a választójogi törvény módosítását.

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának bukaresti tanácskozásán a szervezet állást foglalt a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban is: szorgalmazta a kisebbségi törvény tervezett módosításának, valamint a parlamenti képviseletről szóló törvénynek a mihamarabbi elfogadását.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 180 – egy kivételével kormánypárti – igen, és 102 – ellenzéki és független – tartózkodás mellett döntés született a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról.

Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta a kisebbségi ombudsman beszámolóját. Kaltenbach Jenő a kisebbségi törvényjavaslat elfogadását szorgalmazta, mivel a hatályos szabályok szerint nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat. Az ülés keretében Hargitai János, a FIDESZ vezérszónoka kiemelte, hogy a jelek szerint az akkori formában nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, ezért módosításra van szükség.

Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.

Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.

A kormányülés támogatásáról biztosította a május 31-i megállapodás szerinti módosítás tervezetét. A módosítási javaslatokról június 2-án a NEKH közleményt adott ki.

Az EJKVB bizottsági módosító javaslatot, majd június 7-én két újabb pontosító jellegű indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz kapcsolódva. A június elsejei dokumentum egységes szerkezetbe foglalta a törvényjavaslathoz korábban beérkezett, mintegy 85 módosító javaslatot, és a 2005 tavaszi egyeztetések eredményét.

A pártok kompromisszumát bírálva Kaltenbach Jenő kijelentette, hogy a módosítás éppen arra alkalmatlan, amiért létrejött. Attól tartott ugyanis, hogy sokakat elriaszt, ha a jegyzőnél kell megvallaniuk az identitásukat, miközben a kisebbséghez nem tartozók ki tudják játszani a törvényt. Ez utóbbi esetben a csalás államilag igazolttá válik. Heizer Antal szerint nem lehet azt kizárni, hogy a szigorítás eredményeként csökkenni fog a kisebbségi önkormányzatok száma. A NEKH elnökét meglepetésként érte, hogy a politikai kompromisszum ellenére az EJKVB ülésén a FIDESZ képviselőinek többsége nem támogatta a javaslatot.

A pártok képviselői visszavonták az év márciusában benyújtott módosító javaslataikat.

Tizenkét országos kisebbségi önkormányzat vezetője – a szerb kivételével – közös nyilatkozatban üdvözölte a két párt megegyezését. Különösen előremutatónak értékelték az oktatási és kulturális intézmények, illetve a kisebbségi önkormányzatok működése és finanszírozása stabilitásának megteremtését. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartották azt, hogy a kisebbségi választói névjegyzék létrejöttét, alakulását és megsemmisítését maguk a kisebbségek is ellenőrizhessék. Aggályosnak tartották azt, hogy nehezebbé vált a települési önkormányzatba való kisebbségi bejutás lehetősége, és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozta a kistelepüléseken élőket. Módosítani javasolták a kisebbségi önkormányzati kezdeményezések küszöbszámait, és bár a módosítás alkotmányos céljaival és a kisebbségi önkormányzatok legitimitásának erősítésével egyetértettek, garanciát kértek arra, hogy a kisebbségi testületek számának csökkenése esetén sem csökken a rendszer költségvetési támogatása. Végül megfogalmazták azon elvárásukat, hogy a választások 2007 tavaszi befejezése után a kormány, a parlamenti pártok és az országos kisebbségi önkormányzatok értékeljék a választás tapasztalatait, és az illetékesek kezdeményezzék a szükséges törvénymódosításokat. A szerb országos önkormányzat a témával kapcsolatban önálló állásfoglalást kívánt kialakítani.

Az Alkotmányügyi, a Külügyi és az Önkormányzati bizottságok a módosító javaslatokról tárgyaltak.

Az Országgyűlés plenáris ülésén megkezdődött és egyúttal le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amely a közelmúltban megszületett kompromisszum pontjait érintette. Mesterházy Attila szerint sikerült szakmai megoldást, vállalható kompromisszumot találniuk. Felszólalása szerint „… az körvonalazódott a beszélgetések során, hogy olyan módosító indítványt nem tudnak a politikai pártok előterjeszteni, amely minden kisebbségi közösség számára egyformán kielégítő, egyformán jó.” Németh Zsolttal együtt ígéretet tettek arra, hogy rögtön a 2006-os kisebbségi választások után elkezdik értékelni az eredményeket.

Az Oktatási bizottság megtárgyalta a módosító javaslatokat.

Göncz Kinga az egységes törvényjavaslat mellett zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a koherencia-zavar megszüntetése érdekében.

Az Országgyűlés elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslatot, amelyet Szili Katalin másnap írt alá, és június 16-án küldött meg a köztársasági elnöknek kihirdetésre.

Az elfogadott törvényjavaslat a pártok kompromisszuma nyomán számos lényeges változtatást tartalmazott a 2004. márciusi szöveghez képest. Ezek szerint a kisebbségi törvény személyi hatályát továbbra is a magyar állampolgárok jelentik, kizárólag ők gyakorolhatják a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív és passzív választójogukat. A kisebbségi választói névjegyzék intézménye megmaradt, de annak kezelése kikerült a kisebbségek kezéből a helyi választási iroda vezetője (többnyire tehát a jegyző) hatáskörébe, aki viszont a kisebbségi kötődés megítélésében nem rendelkezik döntési jogosítvánnyal. Lefektették ugyanakkor, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltet a továbbiakban kizárólag csak szervezetek állíthatnak. Szintén megmaradhatott a területi kisebbségi önkormányzat, amelyet viszont megszigorított előfeltételekkel, és közvetett úton lehet létrehozni, akárcsak az országos testületet. A módosítás során eredetileg elgondolt, listás-arányos választás megmaradt területi és országos szinten egyaránt. A megfogalmazódó kisebbségi igény hatására visszakerült a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum intézménye, amelyet eredetileg megszüntetni terveztek.

Heinek Ottó a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának szekszárdi kihelyezett elnökségi ülését követően sajnálatosnak nevezte, hogy módosító javaslatcsomag utolsó változatáról nem egyeztettek a kisebbségekkel: „amikor bennünket arról tájékoztatott a két nagy párt képviselője, hogy ők egymással megállapodtak, akkor utána nem kérdezték meg, de előtte sem, hogy mit szólunk hozzá, támogatjuk, vagy nem.”