>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése megtárgyalta a bunyevác kisebbségi kezdeményezést, de a döntést a bizottság egy következő ülésére halasztották információhiány miatt.

Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a kisebbségi ombudsman 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amelynek kapcsán Kaltenbach Jenő beszámolt arról, hogy a joganyag 2005-ös módosításával kis lépés történt a kulturális autonómia megvalósításának irányában. A választásokkal kapcsolatban viszont az értékelése szerint országos viszonylatban virágzott az etnobiznisz, amely esetében a csalók még igazolást is kapnak.

A NEKH, az ET, valamint az ET budapesti Információs és Dokumentációs Központja nemzetközi utókövető szemináriumot rendezett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény hazai végrehajtását érintő kérdésekről. A konferencián Kaltenbach Jenő hangsúlyozta, hogy a kisebbségi választói névjegyzék összeállításakor kizárólagossá kell tenni az érintettek kompetenciáját, mivel az identitáshoz való jog nem csupán egyéni, hanem kollektív jog is. Paulik Antal kijelentette, hogy a választások lebonyolítása után összegzik a tapasztalatokat, és térnek vissza a jogszabályi rendelkezések módosításához. Zdzislaw Galicki, az ET Tanácsadó Bizottsága részéről úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi összehasonlításban is jelentős magyarországi eredményeket meg kell őrizni.

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése nem támogatta a kisebbségi törvénynek a bunyevác népcsoporttal való kiegészítését.

Az OVB az 578/2006. sz. határozatában 2007. március 4-ére tűzte ki a területi és országos kisebbségi önkormányzatok megválasztását.

Az Országgyűlés elfogadta a kormányzati szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényt, amely – december 22-ei hatállyal – módosította a kisebbségi törvényt. Ennek értelmében a törvény által nevesített NEKH helyébe a „nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok  ellátásáért felelős szerv” megjelölés került. A törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy kijelölje ezt a felelős szervet.

Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta az ombudsmanok 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő hangot adott a választási rendszerrel kapcsolatos elégedetlenségének. Salamon László, a KDNP nevében felszólalva reagált, és egyúttal bírálta azt az elgondolást, hogy bárki is felülvizsgálhassa a választópolgárok önmeghatározását.

Az Országgyűlés elfogadta a népi kezdeményezésről szóló 60/2006. (XII. 20.) Országgyűlési határozatot, amelyben nem támogatta a magyarországi bunyevácok hivatalos kisebbségként való elismerését.

Gémesi Ferenc, a MEH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Kisebbségekért Díj átadási ünnepségét követően találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A megbeszélésen arról tájékoztatta a kisebbségi vezetőket, hogy a hazai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálását 2007. január elsejétől a Miniszterelnöki Hivatal látja el, illetve veszi át a december 31.-ével megszűnő NEKH reszortjait.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáról és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer átalakításáról szóló 363/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt csupán átmeneti időre, 2007. január 1-31. között jelölte ki a vonatkozó feladatok elvégzésére azzal, hogy a hazai kisebbségpolitika és a NEKH irányítása egyidejűleg MEH hatáskörébe került. A kormány január végétől ugyanakkor megszüntette a NEKH-et, általános jogutódjául pedig a MEH-et nevezte meg.

Gémesi Ferenc nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be az új szakállamtitkárságot Budapesten. A három főosztály egyike a Németh Erika főigazgató által vezetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály lett – a megszüntetett NEKH ilyen formában integrálódott a MEH szervezeti keretébe. Az osztály teendőivel kapcsolatban Gémesi kiemelte a választási törvénnyel kapcsolatos feladatokat, köztük a kedvezményes önkormányzati mandátum lehetőségét, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését.

Nyilvánosságra hozták, és a sajtó képviselőivel is ismertették Kaltenbach Jenőnek a 2006. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését, amely a választásokkal kapcsolatban számos kifogást fogalmazott meg. A dokumentum megoldásként szorgalmazta a kisebbségek részvételét a jogosultak körének megállapításában, a jelöltállítás feltételeinek szigorításában, illetve a minimálisan szükséges választói és érvényes szavazatszám meghatározásában. Mindezek érdekében jogalkotási javaslattal fordult az illetékes önkormányzati és igazságügyi miniszterekhez.