>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Sólyom László Gyulára látogatott, ahol találkozott Kreszta Trajánnal. A megbeszélés keretében a román vezető tájékoztatta az államfőt a kisebbségi törvény esetleges módosításáról is, amely szerinte megérett a „finomításra”, mivel továbbra is olyanok kerültek be a kisebbségi önkormányzatokba, akik nem tartoztak az adott kisebbségi közösséghez. Kreszta szerint a törvény áttekintésére a márciusi területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat követően kerülhetne sor.

Szilvásy György kancelláriaminiszter találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A munkamegbeszélésen biztosította a kisebbségi vezetőket a kormány partnerségi szándékáról a kulturális autonómia kiterjesztésével kapcsolatban.

Gémesi Ferenc az OCÖ székházában megtartott szakmai tanácskozáson kijelentette, hogy a kormányzat három munkacsoportja szakmai konkrétumokat fog tudni készíteni, és szakmai megállapodás is születhet a legfontosabbnak ítélt közjogi kérdésekben, így a kisebbségi törvény módosításának vagy kiigazításának ügyében, a területi kisebbségi önkormányzatok intézményének, illetve a kisebbségi média vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás jöhet létre a kormány és a kisebbségi önkormányzatok között a kisebbségek parlamenti képviseletének terén is. Mindezek kapcsán megválaszolásra várt a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának módja, a kedvezményes települési önkormányzati mandátum visszaállításának lehetősége, illetve az országgyűlési képviselet kivitelezése is.

A MEH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya koordinációja mellett megalakult a Média munkacsoport, amelynek feladata egyrészt a kisebbségi médiajogok áttekintése, és ezen jogok érvényesülésének értékelése lett. Másrészről pedig javaslatokat hivatott megfogalmazni a kisebbségi anyanyelvű média konszolidált működésének biztosítása érdekében, valamint annak irányában, hogy a (köz)média kedvezően befolyásolja a többség-kisebbség viszonyrendszerét. A munkacsoport elnöke Paulik Antal lett.

Az Alkotmányügyi Bizottság ülése egyhangúlag támogatta Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanná választását. A jelölt az elvégzendő teendők között szükségesnek tartotta a kisebbségi törvény finomítását is.

Megalakult a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó közjogi munkacsoport, amelyet Molnárné Asbóth Erika, a MEH munkatársa vezet. Gémesi Ferenc elmondása szerint a munkacsoport nem csupán a parlamenti képviseletre vonatkozó koncepció elkészítésével lett megbízva, hanem foglalkozni kíván a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának intézményével, valamint a kisebbségi és a települési önkormányzatok viszonyának kérdésével is. Az államtitkár a megválaszolandó kérdések közé sorolta továbbá a kisebbségi közösség és egyén fogalmait, az átalakult kisebbségi önkormányzat esetleges visszaemelését, valamint a „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségét. A jelzett témák áttekintésének és a vonatkozó szakmai anyagok kidolgozásának határideje december 31-e lett, amelyeket a tervek szerint a hazai és külföldi kritikák miatt is szükséges érdemi politikai egyeztetés követne 2008 végéig.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály konferenciát rendezett a kisebbségi joganyag módosításának tapasztalatairól. A konferencia keretében Kaltenbach Jenő egy, a kisebbségi választójoghoz kapcsolódó kritériumrendszer bevezetését szorgalmazta. Jelezte egyúttal, hogy problémát jelent a titkos választói névjegyzék is, mert a jelölt így nem ismerheti a választóit. Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs kellő részletességgel kidolgozva az országos önkormányzatok megalakulásának kérdése, valamint hiányosságok mutatkoznak a gazdálkodás, illetve az országos elnökök és hivatalvezetők jogállása területein.

A MEH szervezésében tanácskozást tartottak a területi kisebbségi önkormányzatok addigi működési tapasztalatairól és az új testületekhez kapcsolódó elvárásokról. Gémesi Ferenc szerint meg kell erősíteni a kisebbségi, illetőleg a települési és megyei önkormányzatok közötti politikai-szakmai egyeztetéseket, világossá téve azokat a területeket, amelyek keretében elképzelhetetlen a döntés a kisebbségek nélkül. Több cigány önkormányzati képviselő álláspontja szerint viszont a kisebbségi törvény több rendelkezése nem eléggé konkrét, és a területi szint finanszírozása sem megoldott.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály koordinációja mellett megalakult a Finanszírozási és támogatási munkacsoport, amelynek feladata a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek és finanszírozási rendszerének áttekintése, a kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatási rendjének kiértékelése, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány helyzetének vizsgálata, valamint a hazai kisebbségek bevonása az európai uniós források felhasználásába. A munkacsoport elnöke Zsákné Asztalos Emőke lett.

A leköszönő kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő a Figyelőnek adott interjújában a kisebbségi önkormányzatok választási rendszerével kapcsolatban kijelentette, hogy az „államilag igazolt csalás”, amely „rendszer a legminimálisabb alkotmányos jogállami követelményeknek sem felel meg.” Hangot adott azon nézetének is, amely szerint a nemzeti kisebbségeket az elmúlt időszakban jórészt asszimilálták, és eltűnésük veszélye kézzelfoghatóvá vált. Álláspontját utóbb megismételte a Népszabadságnak adott június 20-i interjújában is.

Hivatalba lépett Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok új országgyűlési biztosa, aki első munkanapján levélben invitálta meg az országos elnököket egy közös találkozóra.

A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.