>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Lukács Tamás véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot a következő külföldi politikai, társadalmi és tudományos szereplőknek: Popély Gyula elnöknek (Magyar Néppárt), Bugár Béla elnöknek (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom), Duray Miklós elnöknek (Együttélés Politikai Mozgalom), A. Nagy László elnöknek (Magyar Polgári Párt), Balassa Zoltán elnöknek (Kassai Magyarok Baráti Társasága), Szilvássy József elnöknek (Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szövetsége), Grendel Lajos elnöknek (Csehszlovákiai Magyar Írók Szövetsége), Csémy Tamás elnöknek (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége), Bauer Győző elnöknek (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége), Szeberényi Lajos elnöknek (Burgenlandisch- Ungarischer Kulturverein/ Burgenlandi Magyar Kultúregyesület), Deák Ernő főtitkárnak (Zentralverband Ungarische Vereine Und Organisationen in Österreich/ Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége), Pozsonec Mária elnöknek (Mura-vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség), Pasza Árpád elnöknek (Horvátországi Magyarok Szövetsége), Ágoston András elnöknek (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége), Fodó Sándor elnöknek (Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége), Kulcsár Kálmán rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek (Kanadai Nagykövetség), Tar Pál nagykövetnek (Washingtoni Nagykövetség), Soros Györgynek (New York), Tom Lantosnak (US House of Representatives/ Képviselőház), a Szlovák Nemzeti Tanács Kisebbségi és emberi jogi bizottsága elnökének, Rudolf Chmelnek (Cseh-Szlovák Köztársaság Nagykövetsége), Á. Nagy László elnöknek (Független Magyar Kezdeményezés), CSFR Szövetségi Parlament Komisia pre národnosti a ludské práva/ Nemzetiségi és emberi jogi bizottsága elnökének, Baka Andrásnak (ET Emberi jogok bírósága), Románia Parlamentje Küldöttek Gyűlése Emberi jogi, vallási és Nemzeti Kisebbségi Bizottság elnökének, Román Nemzetgyűlés Emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottsága elnökének, Georg Brunnernek (Direktor des Instituts für Ostrecht der Universitat zu Köln/ Kölni Egyetem Kelet-Európai Jogi Intézete).

Fodor Gábor pedig Gereben Istvánnak küldte meg a dokumentumot.

Doncsev Toso a Lukács Tamásnak küldött válaszlevelében jelezte Bársony János és Kaltenbach Jenő szakértők részvételét, de kívánatosnak tartotta Lásztity Péró személyében egy politikai képviselő bekapcsolását is a munkákba. A levelet a Kisebbségi Kerekasztal elnöke megküldte Fodor Gábornak is, jelezve a szervezet részvételi hajlandóságát a hatpárti egyeztetésen, de szükségesnek tartotta azt is, hogy kifejthessék a bizottsági és a plenáris vita előtt a „politikai és szakmai véleményünket a törvényjavaslatról és a törvény módosításáról.”

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke (Nagyvárad) megküldte az Országgyűlésnek az egyházkerület főtitkárának a kisebbségi törvényjavaslattal kapcsolatos véleményezését: „a sajátos különbözőségeket leszámítva (…) szeretnénk példaértékű modellként használni a magyarországi megoldásokat.” A feljegyzés síkra szállt többek között a százéves honosság rövidítéséért (felvetve a Magyarországra került bukovinai székelyek kérdését), valamilyen szintű, a választásokon szerephez jutó kisebbségi nyilvántartás kialakításáért, a kisebbségek közös fellépésének lehetőségéért, illetve regionális kisebbségi önkormányzatok létrehozásáért. Szabad György az augusztus 7-i levelében köszönte meg a megjegyzéseket, és továbbította azokat Fodor Gábornak, kérve őt az észrevételek „alapos mérlegelésére.”

Lukács Tamás véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot az alábbi külföldi politikai és társadalmi szereplőknek: Peter Szutrely elnöknek (Németországi Szervezetek Központi Szövetsége), Tóth Miklós elnöknek (Mikes Kelemen Kör – Amszterdam), Saáry Évának (Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör), Zabolai – Cseke Évának (SOS Transilvánia – Genf), Jakabbfy Ernő elnöknek (Svédországi Magyarok Szövetsége), Kesserű István elnöknek (Buenos Aires), Hámos László elnöknek (Magyar Emberi Jogok Alapítvány – New York), Balogh Sándor elnöknek (Amerikai Magyarok Országos Szövetsége), Alard Plate titkárnak (ET Committee on Legal Affairs and Human Rights/ Jogi és emberi jogi bizottság), Kállay Oszkár elnöknek (Corvina Kör – Brüsszel), László I. Mercz elnöknek (Genfi Magyar Egyesület), Tímár András elnöknek (Kanadai Magyar Szövetség), Fadgyas László elnöknek (Ausztráliai Magyar Szövetség), Sivarov Svetoslav elnöknek (Bolgár Parlament emberi jogi bizottsága), Adam Szergejevics Kovaljov elnöknek (Orosz Parlament emberi jogi bizottsága), Charles Thomasnak (Amerikai Nagykövetség), Csepregi Katalinnak, John Allannek (Nagy-Brittania és Észak-Írország Nagykövetsége), Karl Mitterdorfernek (Bolzano), Francesco Capotortinak (Róma), Sargent Shriernek (Hall of Honour for Congress), Teimuraz Tamishvilinek (Head, Human Rights Division Department for International Humanitarian Cooperation and Human Rights. Ministry of Foreign Affairs), Derek Frasernek (Kanadai Nagykövetség), Rita Süssmuthnak (Bundeshaus/ Szövetségi Parlament, Bonn).

Fodor Gábor véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot Smaranda Enache-nak és Sonja Lichtnek.

Bíró Gáspár szakértő elkészítette a tanulmányát a kisebbségek jogalanyiságával, normatív meghatározásával és taxációjával kapcsolatos kérdésekről a parlamenti munkacsoport számára. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségek normaszövegben történő meghatározása és felsorolása ütközik a szabad identitásválasztás elvével, miként összeegyeztethetetlenek a definíció és taxáció, illetőleg a javaslat konkrét rendelkezései is. Megítélése szerint egyik kodifikációs logika sem hozhat tökéletes megoldást, de a maga részéről inkább az identitásválasztás szabadsága mellett tette le a voksát. Aláhúzta azt is, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek megkülönböztetése alkotmányellenes és ellentétes az ország által ratifikált nemzetközi szerződésekkel, illetve azt, hogy a jogalanyiság ügyének pénzügyi kihatásai is vannak.

Váradi Vilmos szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetek pénzügyi garanciái” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely összefoglalta az addigiakban megszületett törvénytervezetek financiális megoldásait, valamint az ezzel kapcsolatos vitákat. Tartalmazta továbbá a NEKH pénzügyi-költségvetési háttéranyagát is, amely a hatályba lépést követően 1,231 és 3,61 milliárd forint közé tette a felmerülő költségeket. Az elemzést másnap megküldte Fodor Gábornak, amelyet az EJKVB elnöke eljuttatott a szakértőkhöz és a képviselőkhöz.

Bodáné Pálok Judit, a NEKH munkatársa válogatott írások, beérkezett vélemények alapján több szakértői összefoglaló anyagot készített: „Személyi hatály, kisebbségi taxáció, fogalmak – néhány gondolat”, „Önkormányzat – egyesülés – néhány gondolat”, illetve „A közösségi jogokról.”

Ráduly István, a Roma Parlament politikai tanácsadója Berettyóújfalun, a munkanélküli cigány fiatalok népfőiskolájának megnyitóján kijelentette, hogy a cigányságnak magának kell tennie a sorsa jobbra fordítása érdekében, mert a kisebbségi törvény önmagában kevés lesz a felemelkedéshez.

Bodáné Pálok Judit elkészített egy szakértői anyagot „Néhány kérdés, válasz és gondolat” címmel.

Georg Brunner, az Institut für Ostrecht der Universität zu Köln (Kölni Egyetem Kelet-Európai Jogi Intézete) professzora megküldte Lukács Tamásnak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. A szakértő a javaslatot igényesnek, átgondoltnak és nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó, haladó jellegűnek minősítette. A vélemény foglalkozott a jogorvoslat lehetőségével, a kisebbség definíciójának hiányából adódó esetleges bizonytalanságokkal, illetve a kisebbségi önkormányzati rendszer bizonyos elemeivel.

Bodáné Pálok Judit elkészített egy szakértői összefoglaló anyagot „Pozitív diszkrimináció a törvényjavaslatban” címmel.

Kardos Gábor szakértő elkészítette tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely alapvetően a törvényjavaslat kulturális autonómiával és nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezéseit, az ilyen jellegű hiányosságait véleményezte és fejtette ki. Alapproblémának azt tartotta, hogy nem tisztázott: vajon a részletekbe menő, kódexjellegű, vagy éppen más törvényekre utaló törvényről legyen-e szó. További gondként értékelte a nem normatív jellegű, azaz deklaratív állami kötelezettségvállalások körét.