>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Lásztity Péró, a Kisebbségi Kerekasztal titkára levélben arra kérte Lukács Tamást, hogy vitassák meg újból a kulturális autonómia témakörét, mivel a kisebbségi szakértők a meghívók elmaradása vagy késői kézbesítése miatt nem tudtak az albizottság legutóbbi ülésén részt venni. Fodor Gábornak címzett levelében pedig a titkár azt kifogásolta, hogy a kisebbségi részvétel a munkacsoportban technikai okokból bizonytalanná vált, és kérte egyúttal az ilyen jellegű akadályok elhárítását. Lukács Tamás december 17-i válaszlevelében adott magyarázatot ezen kifogásokra. Fodor Gábor pedig szintén december 17-i válaszlevelében közölte, hogy a meghívókat a Kerekasztal elnökének fogják címezni, aki lehetőleg gondoskodjon a kisebbségi politikai megfigyelők részvételéről. Az EJKVB elnöke jelezte azt is a Kerekasztalnak, hogy a törvényjavaslat általános vitája hamarosan lezárul, és felgyorsul annak bizottsági tárgyalása.

Az MNSZ Országos Választmánya megvitatta a kisebbségi törvényjavaslatot, és a Választmány kapcsolódó javaslatait Hambuch Géza ügyvezető elnök foglalta össze és küldte meg Szabad Györgynek és Fodor Gábornak. A dokumentum a többes szervezeti formák, illetve az intézményi és anyagi garanciák mellett érvelt. Valószínűsíthető szerinte az is, hogy számos okból kifolyólag a németek által (is) lakott települések jelentős részében a települési önkormányzatot nem kisebbségiként fogják megválasztani. A házelnök az anyagot 24-én továbbította Fodor Gábornak. A bizottsági elnök pedig december 16-án küldte meg a képviselőknek a Szövetség módosító javaslatait, valamint Czettler Antal november végi véleményét a törvényjavaslatról.

A Magyarországi Szlovákok Szövetsége megtartotta IX. kongresszusát, amely közleményben sürgette a kisebbségi törvény elfogadását.

Fodor Gábor Rea Józsefnek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Államigazgatási, Területi, Önigazgatási és Nemzetiségi Bizottsága elnökének levélben fejezte ki azon szándékát, hogy egy pozsonyi küldöttség budapesti látogatásának keretében újítsák fel az egykori Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsággal való együttműködést, amelyet a kisebbségi törvényjavaslat tárgyalása különösen fontossá tett.

Czettler Antal jogász-történész elkészítette az „Észrevételek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 5190. sz. törvényjavaslathoz” c. szakértői anyagát.

Radó Péter elkészítette szakértői jelentését a NEKH számára „Asszimiláció és integrációs deficit” címmel, amely többek között egy állandó kisebbségi kodifikációs bizottság létrehozására tett javaslatot. A testület vagy az Országgyűlés bizottságaként, vagy a törvény-előkészítési mechanizmusba integrálva véleményezne, és fogalmazna meg javaslatokat a hatályos és a készülő joganyaggal kapcsolatban.

Az EJKVB ülésén bejelentették, hogy a kisebbségi törvénytervezet előkészítésével foglalkozó albizottság befejezte a munkáját, és a szakértői anyagról hamarosan megkezdődnek a hatpárti egyeztető tárgyalások.

Találkozóra került sor a Kisebbségi Kerekasztal és az MDF képviselői között, amelynek keretében a felek megvitatták a kisebbségi törvény alapkérdéseit és egyetértés mutatkozott annak alapvető hibáiban is (helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, kulturális autonómia). Abban is egyetértettek, hogy gyors törvényalkotásra lenne szükség, de ez nem mehet a megalapozottság rovására.

Lukács Tamás Lásztity Pérónak írott levélben jelezte, hogy bár az Alkotmánybíróság által szabott határidő bizonyosan nem tartható, az előkészítés felgyorsítása érdekében hatpárti egyeztető tárgyalásokat kívánnak tartani. Tudatta azt is, hogy ennek keretében az elfogadott módosító csomagról a frakciók többségének igénye esetén a konzultációs lehetőség is rendelkezésre fog állni.

Tabajdi Csaba az általános vita, a bizottsági munkacsoport és előzetes véleménycserék alapján, a hatpárti tárgyalásokhoz elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet módosításának néhány kulcskérdése” c. vázlatát, amely hat megoldandó kulcskérdést – jogalanyiság meghatározása, helyi kisebbségi önkormányzati formák, helyi kisebbségi önkormányzat jogosítványai, az országos kisebbségi önkormányzat létrehozása, a kulturális autonómia, valamint az anyagi finanszírozás kérdései – és a megállapodás lehetséges menetrendjét tartalmazta.

Az EJKVB kezdeményezésére a hat parlamenti párt politikai egyeztető tárgyalásokat kezdett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szól törvényjavaslatról. A tárgyaló felek kifejezték azon szándékukat, hogy 1993. január folyamán tisztázzák a még függőben lévő kérdéseket. Az első hatpárti egyeztetésen a résztvevők eljárási-technikai kérdéseket vitattak meg.