>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény finanszírozási kérdései voltak.

Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, SZDSZ-es országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján kisebbségellenesnek minősítette a kisebbségi törvényjavaslatot, mivel szerinte csupán néhány településen lehet majd kisebbségi önkormányzatot létrehozni, és a javaslat a kisebbségi jogokat nem természetesnek, hanem a többség kegyeként értelmezte. Célszerűnek tartotta háromoldalú tárgyalások megkezdését a Kisebbségi Kerekasztal, a kormány és pártok részvételével.

Sipiczki Mátyás, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének alelnöke megküldte Arczt Ilonának Ghyczy Tamás két tanulmányához fűzött megjegyzéseit. A kisebbségi vezető szerint a helyi konfliktusok elkerülése érdekében szükség lenne a települési önkormányzatok kötelezettségeinek pontosabb meghatározására, illetve a kisebbségi önkormányzatok indulásával, a szükséges intézményrendszerek kialakításával és az oktatás megreformálásával összefüggő központi támogatás biztosítására. Az országos önkormányzat finanszírozásával kapcsolatban pedig elvetette a kisebbségek „vizsgáztatását”.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény garanciális rendszere, a finanszírozási garanciák voltak, Ghyczy Tamás tanulmányának megvitatásával. Az ülésen kiosztásra kerültek Sipiczki Mátyásnak ez utóbbival kapcsolatos megjegyzései is.

Fodor Gábor a Gyenge Andrásnak, a KÜM osztályvezetőjének írott válaszlevelében közölte, hogy a plenáris és bizottsági ülésekről csak a jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre.

Fodor Gábor levélben arra kérte Doncsev Tosot, hogy közölje, ki az a három politikai megfigyelő a Kisebbségi Kerekasztal részéről, akik a rövidesen következő bizottsági tárgyalásokon részt fognak venni.

Lukács Tamás a Wolfart Jánosnak írott válaszában jelezte, hogy a hatpárti bizottság – a következő tervezett témák megjelölésével – mindaddig ülésezik, amíg tart az általános vita, vagy amíg feladata lesz. Közölte továbbá azt is, hogy a szakértők közül Kukorelli István visszalépett, de Lőrincz Csaba tanulmánya a napokban el fog készülni.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témái a PM által beterjesztett anyag, valamint Varga János (MDF) módosító indítványának megtárgyalása voltak. Ez utóbbi a törvény jogalanyainak körét kívánta pontosítani.

Karcsay Sándor (KDNP) és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselők az ET jogi és emberi jogi bizottságának velencei üléséről hazatérve sajtótájékoztatón mondták el, hogy a résztvevők a magyarországi kisebbségi törvénytervezetet Európában a legelőremutatóbb és legprogresszívebb megközelítésnek nevezték. Kiemelték a nemzetközi normák figyelembe vételét, azok meghaladását, a kisebbség fogalmának meghatározását, a szabad identitásválasztás és a kollektív jogok rögzítését. Kritikai megjegyzésként hangzott viszont el az, hogy miért nem szerepel a zsidóság a honos népcsoportok felsorolásában, de miért van benne a görögség. Voltak, akik a tervezetet túl liberálisnak minősítették, attól tartva, hogy ez visszaélésekre adhat lehetőséget.

A Szerb Demokratikus Szövetség megtartotta harmadik országos küldöttgyűlését Ráckevén. A tanácskozáson szó esett a kisebbségi törvényjavaslatról is, amellyel kapcsolatban módosításokat tartottak szükségesnek.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek napirendjén a törvény kulturális autonómiával kapcsolatos részeinek megvitatása szerepelt.

Doncsev Toso a Fodor Gábornak küldött válaszlevelében megnevezte azt a hét személyt (Doncsev Toso, Sipiczki Mátyás, Lásztity Péró, Schneider Ágnes, Zsigó Jenő, Rózsa T. Endre, Dzindzisz Jorgosz), akik közül a három delegált alkalmanként kikerülhet.