Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. július 10. A Fővárosi Bíróságon bejegyezték az év májusában megalakult Magyarországi Litván Közösség nevű civil szervezetet, amelynek legfőbb céljának tekinti a magyar és a litván nép közötti barátság erősítését, illetve a kulturális kapcsolatok fejlesztését. A budapesti székhelyű Közösség elsősorban a Magyarországon élő litvánokra és családtagjaikra kíván támaszkodni. A szervezet 1993 tavaszáig valószínűleg puhatolózott a NEKH-nél a nemzeti kisebbségként történő hivatalos elismertetés ügyében. 1992. július 20.Arczt Ilona, az EJKVB tanácsosa megküldte Keszthelyi Gyulának, a HTMH erdélyi referensének a törvényjavaslat magyar és angol nyelvű változatát azzal, hogy juttassa el azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). 1992. július 22.Szamel Lajos szakértő elkészítette a tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely alapvetően a kisebbségek önszerveződési formáival (egyesület, önkormányzat) foglalkozott. A szerző üdvözölte a nemzetközi kisebbségvédelmi minimum meghaladását, de kifogásolta a jogilag nem megfogható deklaratív, illetve a megkettőzött rendelkezések meglétét. Az önkormányzatokkal kapcsolatban javasolta a köztestület vitatott fogalmának elhagyását, és óvott attól, hogy szervezeti-intézményi formaként kizárólagos legyen a kisebbségi önkormányzati rendszer. Javaslatának lényege az volt, hogy a kisebbségek képviseletére a különböző szinteken az egyesületek is fel legyenek jogosítva, vagy pedig az önkormányzati és egyesületi képviselet területi és országos szinteken lehessen egyesítendő. 1992. július 23.Lukács Tamás véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot a következő külföldi politikai, társadalmi és tudományos szereplőknek: Popély Gyula elnöknek (Magyar Néppárt), Bugár Béla elnöknek (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom), Duray Miklós elnöknek (Együttélés Politikai Mozgalom), A. Nagy László elnöknek (Magyar Polgári Párt), Balassa Zoltán elnöknek (Kassai Magyarok Baráti Társasága), Szilvássy József elnöknek (Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szövetsége), Grendel Lajos elnöknek (Csehszlovákiai Magyar Írók Szövetsége), Csémy Tamás elnöknek (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége), Bauer Győző elnöknek (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége), Szeberényi Lajos elnöknek (Burgenlandisch- Ungarischer Kulturverein/ Burgenlandi Magyar Kultúregyesület), Deák Ernő főtitkárnak (Zentralverband Ungarische Vereine Und Organisationen in Österreich/ Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége), Pozsonec Mária elnöknek (Mura-vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség), Pasza Árpád elnöknek (Horvátországi Magyarok Szövetsége), Ágoston András elnöknek (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége), Fodó Sándor elnöknek (Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége), Kulcsár Kálmán rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek (Kanadai Nagykövetség), Tar Pál nagykövetnek (Washingtoni Nagykövetség), Soros Györgynek (New York), Tom Lantosnak (US House of Representatives/ Képviselőház), a Szlovák Nemzeti Tanács Kisebbségi és emberi jogi bizottsága elnökének, Rudolf Chmelnek (Cseh-Szlovák Köztársaság Nagykövetsége), Á. Nagy László elnöknek (Független Magyar Kezdeményezés), CSFR Szövetségi Parlament Komisia pre národnosti a ludské práva/ Nemzetiségi és emberi jogi bizottsága elnökének, Baka Andrásnak (ET Emberi jogok bírósága), Románia Parlamentje Küldöttek Gyűlése Emberi jogi, vallási és Nemzeti Kisebbségi Bizottság elnökének, Román Nemzetgyűlés Emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottsága elnökének, Georg Brunnernek (Direktor des Instituts für Ostrecht der Universitat zu Köln/ Kölni Egyetem Kelet-Európai Jogi Intézete). Doncsev Toso a Lukács Tamásnak küldött válaszlevelében jelezte Bársony János és Kaltenbach Jenő szakértők részvételét, de kívánatosnak tartotta Lásztity Péró személyében egy politikai képviselő bekapcsolását is a munkákba. A levelet a Kisebbségi Kerekasztal elnöke megküldte Fodor Gábornak is, jelezve a szervezet részvételi hajlandóságát a hatpárti egyeztetésen, de szükségesnek tartotta azt is, hogy kifejthessék a bizottsági és a plenáris vita előtt a „politikai és szakmai véleményünket a törvényjavaslatról és a törvény módosításáról.” Fodor Gábor véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot Smaranda Enache-nak és Sonja Lichtnek. 1992. JúliusBíró Gáspár szakértő elkészítette a tanulmányát a kisebbségek jogalanyiságával, normatív meghatározásával és taxációjával kapcsolatos kérdésekről a parlamenti munkacsoport számára. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségek normaszövegben történő meghatározása és felsorolása ütközik a szabad identitásválasztás elvével, miként összeegyeztethetetlenek a definíció és taxáció, illetőleg a javaslat konkrét rendelkezései is. Megítélése szerint egyik kodifikációs logika sem hozhat tökéletes megoldást, de a maga részéről inkább az identitásválasztás szabadsága mellett tette le a voksát. Aláhúzta azt is, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek megkülönböztetése alkotmányellenes és ellentétes az ország által ratifikált nemzetközi szerződésekkel, illetve azt, hogy a jogalanyiság ügyének pénzügyi kihatásai is vannak. 1992. augusztus 11.Váradi Vilmos szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetek pénzügyi garanciái” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely összefoglalta az addigiakban megszületett törvénytervezetek financiális megoldásait, valamint az ezzel kapcsolatos vitákat. Tartalmazta továbbá a NEKH pénzügyi-költségvetési háttéranyagát is, amely a hatályba lépést követően 1,231 és 3,61 milliárd forint közé tette a felmerülő költségeket. Az elemzést másnap megküldte Fodor Gábornak, amelyet az EJKVB elnöke eljuttatott a szakértőkhöz és a képviselőkhöz. 1992. augusztus 19.Bodáné Pálok Judit, a NEKH munkatársa válogatott írások, beérkezett vélemények alapján több szakértői összefoglaló anyagot készített: „Személyi hatály, kisebbségi taxáció, fogalmak – néhány gondolat”, „Önkormányzat – egyesülés – néhány gondolat”, illetve „A közösségi jogokról.” 1992. augusztus 24.Ráduly István, a Roma Parlament politikai tanácsadója Berettyóújfalun, a munkanélküli cigány fiatalok népfőiskolájának megnyitóján kijelentette, hogy a cigányságnak magának kell tennie a sorsa jobbra fordítása érdekében, mert a kisebbségi törvény önmagában kevés lesz a felemelkedéshez. |
kapcsolódók
további kronológiák
|