Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. június 19. Az Országgyűlés július elsejei hatállyal, újabb hat évre választotta meg Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (48/2001. (VI. 21.) OGY határozat). 2001. június 26.Tóth Zoltán József, a NKÖM főosztályvezető-helyettese a 2000. szeptember 11-i tervezet alapján elkészítette a Minisztérium javaslatát a kisebbségi törvény módosításáról: érintette a kisebbségi kulturális intézmény fogalmát, valamint az intézményátvétel kérdéseit. 2001. július 10.A kormány rendeletet fogadott el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról (125/2001. (VII. 10.) Kormányrendelet), amely július 25-én hatályba lépve váltotta fel az eredeti, 1990-es jogszabályt. Az új rendelet a NEKH feladatai közé emelte a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatában és a módosítások előkészítésében való közreműködést. 2001. július 25.Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter levélben válaszolt Kósáné Kovács Magdának, a miniszterelnöknek címzett korábbi levelére. A miniszter arról értesítette az EJKVB elnökét, hogy a kisebbségek többsége támogatásának megszerzése érdekében további egyeztetéseket és a tervezetek véglegesítését tartja szükségesnek, amely feladatokat a bizottságnak lenne célszerű elvégeznie. 2001. augusztus 10.Mozsár István, a Magyar Cigányok Demokrata Pártjának elnöke Lőrinciben megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a cigányság nem kisebbség, hanem a magyar nemzet része, és a párt ennek kinyilvánítását kéri az Alkotmánybíróságtól. A párt céljai között szerepelt a kisebbségi önkormányzati rendszer teljes felszámolása is. 2001. augusztus 28.Máthé Gábor, az OVB elnöke levélben arról tájékoztatta Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét, hogy az Égei Makedónok Magyarországi Egyesületének kisebbségi kezdeményezésében a szükséges 1000 helyett csak 920 aláírás gyűlt össze. Az értesítő levelet Soltész István, az Országgyűlés főtitkára szeptember 4-én küldte meg Kósáné Kovács Magdának. 2001. szeptember 15.Elkészült az újabb törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról, amely a 2000 nyári javaslathoz képest kiegészült számos, 2000-2001 folyamán megtett észrevétellel. A tervezet átemelte a kisebbségi törvénybe az önkormányzatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, meghatározta az egyetértési és véleményezési jogok funkcionálását, a feladat- és hatáskörök esetleges átruházását, és definiálta a legfontosabb fogalmakat. Rögzítette, hogy az országos önkormányzat kezdeményezésére az oktatási vagy kulturális intézményt fenntartó települési önkormányzat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – köteles átadni az adott intézmény fenntartói jogát, szabályozva annak pénzügyi feltételeit is. A kisebbségi jelölteket nyilatkozat megtételére kötelezte, és beépítette a rendszerbe a megyei szintet. A tervezet az országos önkormányzatokat – bizonyos mértékű különbözőség fenntartásával – integrálta az államháztartási és állami ellenőrzés rendszerébe, a használatba kapott ingatlant tulajdonukba adta, a gazdálkodásukat pedig a költségvetési és a civil szervezetek jellemzőit együttesen alkalmazó, vegyes szisztémában jelölte meg. A kisebbségi tiltakozás hatására viszont kikerült a szövegből az a követelmény, hogy a testület hivatalának dolgozói köztisztviselők legyenek. Rendelkezett a kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén a vagyonának a sorsáról is, amely helyi szinten a települési önkormányzat, míg az országos testület esetében a MNEKK ideiglenes kezelésébe kerül. 2001. szeptember 19.Az EJKVB ülése meghallgatta Dávid Ibolya és Pintér Sándor minisztereket. Az igazságügyi miniszter bevezetőjében elmondta, hogy egy olyan konszenzusos törvényjavaslatot, mint a kisebbségi törvény módosítása, kötelessége támogatni abban, hogy azt a kormány és az Országgyűlés megtárgyalja. Hargitai János ezt követően a miniszter segítségét kérte a törvénymódosítás ügyének előmozdításához, ezen belül is különösen a PM álláspontjának letisztázódásához. Dávid Ibolya megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó tervezetet, amelyről korábban egyeztetéseket is lefolytattak. Jelezte egyúttal, hogy a javaslathoz igazodóan a BM illetékes főosztálya is elkészítette a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetet. 2001. október 8.Hertelendi-Härtlein Péter és más német kisebbségi önkormányzati elnökök, kulturális egyesületek vezetői és Újhartyán polgármestere eljuttatták Kaltenbach Jenőnek, Báthory Jánosnak, illetve az országos és a fővárosi német önkormányzatok elnökeinek a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos javaslataikat. Ezek szerint a helyi kisebbségi önkormányzatba csak olyan személy legyen jelölhető, aki bírja az adott településen működő kisebbségi egyesület támogatását, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy a 2001-es népszámlálás során élt-e a kisebbséghez tartozás vállalásával. Végül azt is javasolták, hogy a szavazólapon a jelöltek alfabetikus sorrendjét váltsa fel a társadalmi szervezet által javasolt sorrend. |
kapcsolódók
további kronológiák
|