>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Pintér Sándor megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló, a 2000-es változathoz képest átdolgozott tervezetet annak indoklásával együtt. A legfontosabb változások között szerepelt az országos önkormányzatot életre hívó küldöttrendszer bevezetésével összefüggő küszöb felemelése, a területi és az országos választásnál a kislistás rendszer meghagyása, valamint a helyhatósági és a helyi kisebbségi önkormányzati választások térbeli elkülönítése, külön szavazókörben való megrendezése.

Az Országgyűlésnek benyújtásra került a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámoló, amely az 1999-2001 közötti fejleményeket foglalta össze. A jelentés a további kisebbségpolitikai feladatok sorában leszögezte, hogy „folytatni kell a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatának annak érdekében, hogy még ebben a ciklusban megteremtődjenek a kisebbségi önkormányzati rendszer kiépítésének, valamint működtetésének jogszabályi és pénzügyi garanciái. A Kormány a kisebbségi autonómia kiteljesedése, a kisebbségi identitás megőrzése kulcskérdésének tekinti e problémakört. A már előkészített jogszabály csomag választójogi részéből is célszerű mindazon elemek vizsgálata, melyek csökkenthetik az „etno-biznisz” jelenségét és elősegíthetik azt, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások során valóban csak az adott kisebbségi közösséghez tartozó személyek lehessenek a közösség választott képviselői, vezetői. A Kormány e jogalkotási feladathoz – az eddigieknek megfelelően – teljeskörű szakértői segítséget nyújt az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának.”

Hargitai János levélben arra kérte az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit, hogy az elkészült és mellékelt törvénytervezetekkel kapcsolatos észrevételeiket juttassák el az EJKVB-hoz.

Kaltenbach Jenő a Kósáné Kovács Magdának írott levelében jelezte, hogy egyre több aggódó panaszos fordult hozzá a kisebbségi joganyag módosításának késlekedése miatt. Mellékelten megküldte mindennek illusztrálására a német önkormányzati vezetők október 8-i javaslatait, valamint az aznap erre adott válaszának másolatát is.

Fuzik János megküldte a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi önkormányzati választásokról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos észrevételeit Hargitai Jánosnak. Üdvözölte, hogy a 2000-es dokumentumokhoz képest számos pozitív változás, de különösen az utóbbival összefüggésben továbbra is kritizálta a kedvezményes mandátum eltörlését. A választások térbeli elkülönítését is csak úgy tartotta elfogadhatónak, ha az azonos szavazókörben, de külön választói helyiség formájában valósul meg.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához.

Seereiner Imre, az IM helyettes államtitkára megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezet indoklását.

Az EJKVB ülésén Hende Csaba úgy foglalt állást, hogy a kormány csak a törvényjavaslatok bizottsági benyújtása után tudja kialakítani az azokkal kapcsolatos álláspontját. A kormány támogatásával a Bizottság végül egyhangúlag úgy döntött, hogy a két törvénytervezet kerüljön benyújtásra.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Elnöksége kialakította a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely Kreszta Traján elnök december 21-én juttatott el Kósáné Kovács Magdának. A dokumentum szerint a kisebbségi törvény és tervezett módosítása két kérdést továbbra sem tisztázott: egyrészt azt, hogy kik választanak kiket a kisebbségi önkormányzatokba, másrészt pedig a jelöltek nyilatkozattételét a román érdekképviselet nem tartotta eléggé visszatartó erejűnek. Sajnálattal állapította meg végül, hogy a jogszabály számos ígérete beváltatlan maradt, köztük a kisebbségek kulturális autonómiája, parlamenti képviselete, illetve a fennmaradást szolgáló finanszírozási rendszer kialakítása.

Az EJKVB bizottsági önálló indítványaiként mindkét törvényjavaslat benyújtásra került, azaz a kisebbségi törvény módosításáról szóló T/5498-as, és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló T/5499-es törvényjavaslat.