>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Heizer Antal a Magyarországi Szlovákok Szövetségének, az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzatnak, illetve a Komlósi Szlovákok Szervezetének együttes meghívására Tótkomlóson tartott előadást a törvényjavaslatról.

Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos, Papp Imre, Heizer Antal, Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok, illetve az országos elnökök részvételével – megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen a pártok képviselői – Kósáné Kovács Magda, Hargitai János, Fodor Gábor és Szászfalvi László – mind úgy foglaltak állást, hogy a javaslat alkalmasnak bizonyul az általános vitára, de a részletes vita előtt érdemes lenne néhány hét szünetet tartani a vitás vagy függőben maradt kérdések megoldására. A kisebbségi vezetők közül a cigány, a horvát, a német és a szlovák feltétel nélkül támogatta a névjegyzék bevezetését, míg mások vagy elvetették, vagy csak módosításokkal tudták volna azt elfogadni.

Az Oktatási bizottság egy tartózkodás mellett támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

Kövesi Vilmos, a Független Cigány Kerekasztal Országos Szövetségének elnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a szervezetnek a törvénymódosítással kapcsolatos állásfoglalását. Másnap ismételten levelet küldött az EJKVB elnökének, amelyben különösen a kisebbségi választói névjegyzékkel szembeni elutasításának adott hangot, és a helyett, a manipulációk kiszűrésére a megyei választási bizottság felügyeletét és helyi etikai bizottságok felállítását javasolta. A véleményeket és javaslatokat Szászfalvi László április 5-i válaszlevelében köszönte meg.

Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság nagy többséggel, míg a Külügyi bizottság 11 igen és 6 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot.

A CSZOSZ közzétette a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját, amely elvetette a tervezett módosításokat, különösen a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését. A dokumentum javasolta egy kisebbségi kerekasztal életre hívását a települési önkormányzati szövetségek bevonásával, valamint a parlamenti pártokkal való egyeztetés megkezdését.

Az Országgyűlés plenáris ülésén, Kiss Péter expozéjával kezdődött meg a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat általános vitája. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző napokban is volt egyeztetés a kisebbségekkel, és ebben a szakaszban is fontos változások történtek (jogalanyok körének bővülése, további adatvédelmi elemek beépítése stb.). Hangsúlyozta, hogy bár nem jött létre teljes körű egyetértés, de az a korábbi évekhez képest szélesebb. Hargitai János azt a kérdést tette fel, hogy miért változott az utolsó pillanatban a koncepció, miért nem két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Rámutatott arra is, hogy a kisebb közösségek részéről nagy a névjegyzékkel szembeni ellenállás, amelyet érdemes lenne érlelni, finomítani. Vezérszónokként utóbb felhívta arra a figyelmet, hogy bizonyos témakörökben nem alakult ki egyetértés a FIDESZ-ben. Nagy Gábor Tamás, a Külügyi bizottság tagja (FIDESZ) elmondta, hogy a párt külügyi kabinetje az országos elnökökkel való találkozón megállapította, hogy különösen a tervezett regisztráció megosztja a kisebbségeket, ezért a képviselőik javaslata az, hogy a javaslatot vonja vissza az előterjesztő, és dolgozzon ki egy nagyobb konszenzust élvező változatot. Simon Gábor az MSZP frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Fodor Gábor felszólalásában elmondta, hogy az SZDSZ-től távol áll a regisztráció gondolata, de alaposan meg kell fontolni a névjegyzék mellett és ellen szóló érveket. Szászfalvi László szerint is komolyan meg kell fontolni a névjegyzékkel szembeni indokokat, de azt az MDF támogatni tudja. Az Emberi jogi, Önkormányzati, Külügyi, Oktatási és Alkotmányügyi bizottságok támogatták a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, különösebb fenntartásokat csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleménye fogalmazott meg. A pártok vezérszónokai szintén támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, bár hangot adtak a névjegyzékkel kapcsolatos kételyeiknek is. Végül a levezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta – annak a hírek szerint a 2004. júniusi Európai Parlamenti választások után kellett folytatódnia.

A Romaügyi Tanács 2004. évi első ülése megvitatta a törvényjavaslatot, de az ezzel kapcsolatos napirendi pont már a helyszínen került a Tanács elé.

Kövesi Vilmos a Nemzetközi Romanap alkalmából, Komáromban megtartott demonstráción kijelentette, hogy tiltakoznak az ellen, hogy hatvan évvel a holocaust után ismét nyilvántartásba akarják venni a kisebbségeket, erősítve ezzel az előítéleteket. Felszólítva a törvénymódosítás megakadályozására hangsúlyozta, hogy nem riadnak vissza a népszavazás kezdeményezésétől, és akár a nemzetközi fórumokhoz való fordulástól sem. A roma vezető emlékeztetett arra, hogy első lépésként már levélben megkeresték az országgyűlési képviselőket és a pártokat, hogy ne támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Hankó András békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzati képviselő véleményezte a törvényjavaslatot, amely állásfoglalást Ando György, az önkormányzat elnöke május 18-án küldött meg Szászfalvi Lászlónak. Bírálatának középpontjában a kisebbségi választói névjegyzék tervezett megoldása állt: helyette a választás napján külön kért szavazólapos rendszer, és településenként több szavazatszedő bizottság felállítását szorgalmazta.

Kolompár Orbán olaszországi és spanyolországi roma szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélést Budapesten. A találkozó fő témája a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer volt.

Heinek Ottó a Tolnai Népújságnak adott interjújában támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, amely szerinte alkalmas megoldás arra, hogy valóban a kisebbségek joga legyen önkormányzatot választani. Elmondta azt is, hogy a javaslatot egyértelműen még a horvát és szlovák önkormányzatok támogatták, de ide sorolható még valamiképpen a görög és a szlovén is.