Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. szeptember 30. A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témái a törvény jogalanyiságával kapcsolatos problémák voltak (szabad identitásválasztás, regisztráció, taxáció, a felsorolás bővítése, kisebbség-fogalom, honosság időhatára). A FIDESZ sajtótájékoztató keretében üdvözölte, hogy hosszú késés után megkezdődött a kisebbségi törvény parlamenti vitája. Fodor Gábor ugyanakkor elmondta, hogy a kisebbségek a tervezet több pontjával nem értenek egyet (taxáció, kisebbségi önkormányzatok létrehozása), és a dokumentum egészét nem is állt módjukban megismerni. Hangsúlyozta, hogy a párt a kisebbségek véleményét is figyelembe véve kívánja kialakítani a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. Németh Zsolt pedig kiemelte, hogy fontosnak tartja a határon túli kisebbségi szervezetek véleményét, de mindenekelőtt inkább a kormány és az ellenzék közötti kompromisszumkeresést. Az Országgyűlés plenáris ülésén, Lukács Tamás felszólalásával folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Az EJKVB alelnöke elismerte, hogy a honos kisebbségek definíciója és a taxációja kétségkívül kritikus pontok, de ezeknél nincs jobb megoldás. Rendezni tartotta szükséges a kisebbségi önkormányzatok és az egyesületek viszonyát, a kulturális autonómia és az anyagi garanciák kérdésköreit is. 1992. október 7.A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témái a köztestület definíciója, az egyesületek kérdése, valamint az önkormányzatok és egyesületek viszonya voltak. Tabajdi Csaba a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET jogi és emberi jogi bizottságának legutóbbi ülésén napirendre került a magyarországi kisebbségi törvénytervezet. Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Balogh Gábor, a független képviselők vezérszónoka a javaslat számos pontját bírálta. Jakab Róbertné (MSZP) szlovák nyelvű felszólalásában pozitívumokat és negatívumokat egyaránt felsorolt. Ez utóbbiak között említette a kisebbségek meghatározását, a csekély hatásköröket és a deklaratív jellegű rendelkezéseket. Speidl Zoltán (MDF) elismerte, hogy nem lehet azt pontosan tudni, hogy kiknek is, hány embernek és milyen kisebbségeknek hozzák meg a jogszabályt. Szerinte a kisebbségeken belül is nagy a megosztottság, hatalmi harcok dúlnak, amelyekből egyesek politikai tőkét is kovácsolnának. Hága Antónia (SZDSZ) visszautasította a kisebbségi szervezetek bírálatát, Németh Zsolt (FIDESZ) pedig kijelentette, hogy a javaslat nem jó, és nem indokolt róla olyan pátosszal beszélni, ahogy azt szerinte a kormánypárti képviselők tették. 1992. október 13.Karagics Mihály az Új Magyarországnak, a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy azt szeretnék, ha a leendő törvény nem csupán területi alapon, a kisebbségi önkormányzatok útján kedvezne a kisebbségeknek, hanem a szórványban élő hazai horvátok is kellő jogokat kapnának az identitásuk fenntartásához. Szeretnék kiterjedtebbnek tudni a kisebbségi egyesületek szerepét az országos szintű érdekvédelemben, valamint kellő anyagi garanciák törvénybe foglalását. 1992. október 14.A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a kisebbségi önkormányzatiság volt. Fodor Gábor a Szabad Györgynek írott levelében kérte őt arra, hogy tegye lehetővé a néhány szomszéd ország parlamenti bizottságainak és magyar kisebbségi szervezeteinek meghívását azokra a plenáris ülésekre, amelyek keretében a kisebbségi törvényjavaslatot tárgyalják. 1992. október 17.Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot az 1990. áprilisi dobogókői konferencián részt vett szakértőknek: Ankerl Gézának, Eva Maria Barkinak, Marc Lengereau-nak, Czettler Antalnak, J. P. Descan-nak, Felix Ermacora-nak, Eric Harremoes-nek, Rudolf Hilfnek, Jean-Emile Humblet-nek, Hans Klecatsky-nak, Vladimir Klementic-nek, Eva Klotznak, Komlóssy Józsefnek, Peter Leuprechtnek, Jean-Bernard Marie-nak, Karl Mitterdorfernak, Tore Modeen-nak, Armin Nickelsennek, Christoph Pannak, Parragi Lászlónak, Ivo J. D. Peetersnek, Roland Riznek, Stephen Rothnak, Nikolai Rudenskinek, Jean-Claude Scholsemnek, Schöpflin Györgynek, Gerhard Seewann-nak, Malcolm N. Shaw-nak, Stojan Speticnek, Franz Ludwig von Stauffenbergnek, Rudolf Viletta-nak, Joseph Yacoub-nak, Karl Zeller-nek. |
kapcsolódók
további kronológiák
|