Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. szeptember 11. Bodáné Pálok Judit elkészítette Szamel Lajos szakvéleményének észrevételezését. 1992. szeptember 14.Wolfart János a Fodor Gábornak írott levelében azt tudakolta, hogy mikorra készülnek el a további szakértői anyagok, milyen ütemezésben kívánják megvitatni a törvényjavaslatot, és igényelnek-e írásbeli észrevételeket a NEKH-től, mert politikailag rendkívül indokoltnak tartotta a mielőbbi megtárgyalást és elfogadást. 1992. szeptember 15.Bodáné Pálok Judit elkészítette Kardos Gábor szakvéleményének összegzését a kulturális autonómiáról és a nyelvhasználatról, valamint Georg Brunner írásának összefoglalását. 1992. szeptember 16.Christoph Pan professzor és Irene Kustatscher (Bolzano/Bozen) elkészítették a magyarországi kisebbségi törvényjavaslatról szóló állásfoglalásukat. 1992. szeptember 18.Fodor Gábor Gyenge Andrásnak, a KÜM Biztonságpolitikai és Európai Együttműködési Főosztályának osztályvezetőjének, Arczt Ilona pedig Sárdi Péternek, az Országgyűlés Külügyi Főosztálya vezetőjének küldte meg a törvényjavaslat angol nyelvű változatát. 1992. szeptember 21.Fodor Gábor megküldte a törvényjavaslatot Sajó Andrásnak, a Central European University/ Közép-európai Egyetem professzorának. 1992. szeptember 22.Kaltenbach Jenő szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely a személyi kör meghatározásának, az egyéni és kollektív jogok, a kisebbségi önkormányzati formák és azok tartalmának kérdéseit, valamint a törvényjavaslat egyes szabályozási hibáit taglalta. Nem tartotta sem indokoltnak, sem pedig megvalósíthatónak a regisztrációt és valamiféle objektív kvalifikációs rendszer bevezetését. Szerencsésebbnek ítélte volna az egyéni és kollektív jogok együttes tárgyalását, de üdvözölte viszont az önkormányzati modell melletti választást, amelyet a törvény legfontosabb részének tartott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az országos testület ellenőrzési mechanizmusának hiányára, illetve az önkormányzati és az egyesületi szféra közötti viszony ügyére. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága egyetlen napirendi pontként, vita nélkül és egyhangúlag általános vitára bocsátotta a kisebbségi törvényjavaslatot. 1992. szeptember 24.A Magyarországi Olasz Szövetség által kiadott nyilatkozat sérelmesnek tartotta azt, hogy az olaszokat a kisebbségi törvényjavaslat nem tekintette Magyarországon honos népcsoportnak, és ezért kérték az Országgyűlést, hogy ismerje el „az egyik legrégebben honos magyarországi népcsoportot.” Az Országgyűlés plenáris ülésén megkezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény általános vitája. Nagy Ferenc József expozéjában kiemelte a törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségét, illetve rámutatott a szabályozandó témakörök bonyolultságára és főbb problémáira, ideértve a személyi hatály meghatározását, az egyéni és a közösségi jogok viszonyát, az önszerveződési formák kialakítását, valamint a parlamenti képviselet ügyét. A javaslat különlegességének és példaértékűségének hangsúlyozása visszatérő eleme lett a napirendi pont felszólalóinak. Fodor Gábort és Lukács Tamást követően a kormánypárti képviselők – Zétényi Zsolt (MDF) és Kováts László (FKGP) – többnyire támogatásukról biztosították, míg a kritikai észrevételek megfogalmazása, köztük a kisebbségekkel való konszenzus megemlítése inkább az ellenzéki képviselőkhöz volt kapcsolható. Mészáros István (SZDSZ) hangsúlyozta, hogy a párt csak jelentős módosításokkal tudja a javaslatot elfogadni: elvi problémákat látott a kisebbségi önkormányzatiság részleteiben, kifogásolta az identitásválasztás szabadságának és a taxációnak az együttes alkalmazását, és hiányolta a kulturális autonómia garanciáit is. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint átdolgozásra szorult a jogalanyok meghatározása, a kisebbség-fogalom, a túlbonyolítottnak ítélt kisebbségi önkormányzati rendszer, a kulturális autonómia és a kisebbségi alap részletei. Németh Zsolt (FIDESZ) felszólalásában kijelentette, hogy az 1991. szeptemberi tervezet alkalmasabb lett volna a beterjesztésre, és kritizálta a törvényjavaslat patetikusságát, nem kellő szerkesztettségét, az identitásválasztás szabadságának és a taxációnak az ütközését, a kisebbségi önkormányzati rendszer egyes megoldásait, köztük a tervezett típusokat, gyenge jogosítványaikat és anyagi alapjaikat. |
kapcsolódók
további kronológiák
|