>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Heinek Ottó tájékoztatása szerint a német választási kezdeményezések mintegy tizede volt kétséges. Sajnálatosnak nevezte egyúttal azt, hogy az etnobiznisz rossz fényt vet a teljes kisebbségi önkormányzati rendszerre. Kaltenbach Jenő szerint a vitatott kezdeményezések száma a korábbihoz képest ugrásszerűen megnőtt, és szinte valamennyi kisebbséget érintette. A szükséges módosítások kudarcával kapcsolatban elmondta, hogy azon kisebbségi vezetők felelősségét sem szabad elhallgatni, akik igyekeztek „blokkolni” a változtatási törekvéseket, a választások előtt pedig a visszaélésekről panaszkodtak. A települési önkormányzatban való kedvezményes mandátum intézménye miatt a kisebbségi biztos szerint arra is fel kell készülni, hogy pártjelöltek kisebbségi színekben fognak indulni a helyhatósági választásokon. Az alföldi szlovákok választási etikai kódex elfogadását kezdeményezték, amely szerint a szlovák jelölteknek identitásukat szűkebb és tágabb környezetükben felvállaló, szlovák származásúaknak kell lenniük, akik a szlovák nyelvet legalább társalgási szinten ismerik.

Papp László Tamás újságíró „Etnobiznisz és zsákutca” című, a Népszabadságban megjelent írásában, a szabad identitásválasztás megkérdőjelezése okán elvetette a kisebbségi állampolgárok regisztrációját, és hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatokat teljesen diszfunkcionálisnak, látszatmegoldásnak és zsákutcának tartja, ezért leghelyesebb lenne szerinte azokat megszüntetni. Heinek Ottó október 7-i válaszlevelében ezzel szemben leszögezte, hogy a kisebbségi önkormányzatok túlnyomó többsége tisztességesen végzi a dolgát, és a jogintézményt a kisebbségek igénylik, és egyre jobban élnek is vele.

Zilahi László jogász a Magyar Narancs augusztus 8-i számában megjelent, „Püspökfalatok” című cikke nyomán a Népszabadságban azt javasolta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzatok választását térben különítsék el egymástól.

Sor került Kiss Elemér és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei közötti konzultációra. Szeptember végén a NEKH elnöke eljuttatta az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőinek a kisebbségi törvény módosításának előzetes koncepcióját.

Heizer Antal a szeptember 26-i konzultáció alapján elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtéséről szóló előzetes koncepciót.

A Népszabadság tudósítása szerint Teleki László romaügyi államtitkár, Horváth Aladár miniszterelnöki tanácsadó és Kaltenbach Jenő a Roma Sajtóközpontnak adott nyilatkozatban ítélték el azt, hogy Jászladányban cigány kisebbségi jelöltként indul a polgármester felesége, a sok vitát kiváltó alapítványi iskola kuratóriumának elnökhelyettese, a polgármesteri hivatal építésügyi előadója és az FKGP egyik helyi tagja.

Heizer Antal az EJKVB ülésén jelezte, hogy értesülései szerint az örmény elektorok többsége előreláthatólag nem az autentikus közösség tagjai közül kerül majd ki, illetve problémák várhatók a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Az elnöknek tudomása volt arról is, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket, így az etnobiznisz „hatalmi kérdéssé” is vált. Az Origonak a NEKH elnöke elmondta, hogy Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő (FKGP) örmény színekben indul, és a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozók is alapítottak egy örmény szervezetet. Megítélése szerint ugyanakkor sikeresek lesznek a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások, a visszaélések számát egy százalék körülire tette. Hangsúlyozta viszont, hogy a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat módosítani kell. Ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, hogy ebben a ciklusban a jogszabályalkotás fő koordináló szerve a NEKH lesz. A visszaéléseket szerinte ki lehetne zárni a jelöltekkel szemben támasztott objektív kritériumok alkalmazásával.

Czuczumanov Dimiter, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke szerint számos, a kisebbséghez nem tartozó személy próbál majd települési vagy kisebbségi önkormányzati mandátumhoz jutni a helyhatósági választásokon.

Heizer Antal felhívást intézett a kisebbségi önkormányzati választásokon induló, de nem kisebbségi jelöltekhez, kérve őket, hogy a választások tisztasága és a kisebbségek érdekében lépjenek vissza.

Kaltenbach Jenő a kisebbségi önkormányzati választási kezdeményezésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy „tarthatatlan a jelenlegi kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozó jogi szabályozás, hiszen hazai, nemzeti kisebbségeink e törvény alapján nem tudják eldönteni, hogy az kire is vonatkozik.” Elmondta, hogy a probléma megoldására már 1997-ben jogszabály-módosítási javaslattal élt egy roma szervezet, illetve az OBH is jelezte a kifogásait a legutóbbi jelentésében, de nem történtek lépések ez ügyben.