>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

A közös tájékoztatás szerint a NEKH és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére körülbelül három hete indult és augusztus végéig tart a Budapest minden kerületében megrendezésre kerülő „Kisebbségi kerekasztal-délutánok” sorozat, amelynek keretében napirendre került a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítása is.

Megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés 2004. évi őszi ülésszakához kapcsolódó törvényalkotási program, amely – pontosabb időmegjelölés nélkül – az őszi ülésszakra irányozta elő a törvényjavaslat elfogadását.

Kolompár Orbán sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy a törvénymódosítás tétje a 2006-os kisebbségi választás, mert a javaslat választójogi része teremti meg a következő választás feltételeit. Legfontosabb célnak azt nevezte, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer fennmaradjon, mert a civil szférát nem tartotta valós alternatívának. Ezért azt hangsúlyozta, hogy az OCÖ továbbra is támogatja a joganyag módosítását, bár hiányolta a települési önkormányzatban való kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét. Elismerte ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás ügye nem feltétlenül fog sikerre vezetni, de elképzelhetetlennek tartotta azt, hogy a parlamenti pártok ne ismernék fel az ezzel kapcsolatos felelősségüket. Éppen ezért a roma vezető a parlamenti pártok vezetőivel kívánt egyeztetni.

Szabó Vilmos a NEKH-ban tanácskozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A találkozóról készült összefoglaló szerint az államtitkár sürgetőnek ítélte a törvényjavaslat általános vitájának folytatását. A parlamenti pártok közös felelősségének tartotta a törvénymódosítás elfogadását annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a kisebbségi önkormányzatok jövőbeli megválasztása és megalakítása.

Az OVB a 122/2004. sz. határozatával hitelesítette a Novák Imre Josua által augusztus 16-án benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely a magyarországi hunok hivatalos kisebbségként való elismerését célozta meg. Az összegyűjtött 2381 aláírás ellenőrzését utóbb, a november 26-i ülésén rendelte el a Bizottság (142/2004. sz. határozat).

Kolompár Orbán bejelentette, hogy a cigány, a horvát, a német, a román és a szlovák önkormányzat vezetői levélben keresik meg a pártok vezetőit, egységes vélemény megfogalmazására kérve őket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény módosításának elfogadása kevésbé legyen problémás. Érvelésük szerint ugyanis senki sem szeretné, ha megszűnnének a kisebbségi önkormányzatok. Kaltenbach Jenő szerint az Országgyűlés vagy módosítja a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok.

Pártközi egyeztetés a törvényjavaslat vitás pontjairól.

Aleksandr Cotric, a határon túli szerbekért felelős miniszter a belgrádi parlament külföldön élő szerbek ügyeivel foglalkozó bizottságában számolt be a magyarországi szerbek helyzetéről. A miniszter szerint a készülő törvény értelmében a szerbeknek kevesebb képviselője lesz az országos önkormányzatban, hátrányosabb helyzetbe hozva ezzel a kisebbséget.

A törvényjavaslat négypárti egyeztetésén a FIDESZ képviselője bejelentette, hogy a párt nem támogatja a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok létrehozását, valamint a nem magyar állampolgárok kisebbségi választójogának biztosítását.

A „Kultúrák találkozása, cigányok az Európai Unióban” címmel rendezett budapesti nemzetközi konferencián Szabó Vilmos előadásában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország komoly erőfeszítéseket tesz a kisebbségi jogok védelmében, amelynek illusztrálására megemlítette a kisebbségi törvény tervezett módosítását, a választási rendszer megreformálását. Álláspontja szerint a cél egy nemzetközileg elismert kisebbségvédelmi rendszer jobbítása.

Göncz Kinga – gyermek-, ifjúsági és sportminiszterként – találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, akik a konzultációt megelőzően a Szerb Országos Önkormányzatnál kíséreltek meg közös álláspontot kialakítani. A megbeszélésnek, amelyen részt vett Szabó Vilmos és Heizer Antal is, az egyik fő témájaként a kisebbségi törvény és a kapcsolódó joganyag tervezett módosításának ügye szerepelt. Ezzel kapcsolatban az államtitkár megerősítette azt az információt, amely szerint a FIDESZ visszalépni látszott a nyár elején elfoglalt álláspontjától.

Heinek Ottó német elnök – az országos cigány, horvát és szlovák önkormányzat megbízásából is – személyes találkozót javasolt Áder Jánosnak, a FIDESZ – MPSZ frakcióvezetőjének az álláspontok megvitatására, mivel megítélésük szerint a reform további halogatása hátráltatja, sőt visszaveti a kulturális autonómia kiépítését, valamint árt az ország nemzetközi tekintélyének.